Súlyos adatok érkeztek a magyarok állapotáról, sokan nem fordulnak orvoshoz segítségért

A Szinapszis 18–65 éves felnőttek elhízással kapcsolatos érintettségét feltérképező, 2000 fő bevonásával végzett felmérése szerint a magyarok súlytöbblete mögött komplex okok állnak. A válaszadók leggyakrabban a rendszeres mozgás hiányát (43%) és a helytelen étkezést (40%) nevezték meg, de minden negyedik érintett a stresszt is okként említette. Ez is jól mutatja, hogy a súlyproblémák mögött nemcsak a mozgáshiány vagy a helytelen étkezés állhat, hanem a rohanó életmód és a feszültség is. Sokan gyermekkorból hozott mintákról számoltak be, ami azt mutatja, hogy a súlykontroll kialakításánál a viselkedési és környezeti tényezők kezelése is elengedhetetlen. A minimum két fős háztartásokban élő válaszadók közel 60%-val él legalább még egy súlyproblémával küzdő személy. A közös szokások, bevásárlási rutinok és napi ritmus egyszerre jelenthetnek támogatást és akadályt a változtatásban - olvasható a Novo Nordisk közleményében.

A megkérdezett elhízással élők 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos cél a fogyás,

ugyanakkor csak egyharmaduk tartja ezt igazán fontosnak - nyilatkozta a felmérés kapcsán Kertész Balázs, a Szinapszis Kft. ügyvezető igazgatója. "A motivációk többtényezősek: a külső megjelenés, a jobb fizikai teljesítmény mellett az egészségmegőrzés és a betegségek megelőzése együtt alakíthatják a súlycsökkentésre irányuló döntéseket" - tette hozzá.

Bár a megkérdezett fogyni vágyók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőbeli betegségek elkerülése motiválja őket a fogyásra és saját bevallásuk szerint a túlsúllyal élők 83 százaléka találkozik háziorvosával, mindössze 53 százalékuk számolt be arról, hogy a vizitek során szóba került a testsúly kezelése. Ez komoly kiaknázatlan lehetőséget jelent, mert a leghatékonyabb támogatást a súlymenedzsmentben az orvos tudja biztosítani, mivel az elhízás kezelésében nem kizárólag a fogyás a cél, hanem mindenekelőtt a súlyos szív- és érrendszeri betegségek megelőzése.

„Az elhízás egyik legsúlyosabb hosszú távú következménye a kardiovaszkuláris betegségek köre (CVD). Ennek több oka is van. A BMI növekedésével párhuzamosan emelkedik a vérnyomás, romlik a lipidprofil, mindez pedig szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. Az epicardiális (a szív felszínén lévő) zsírszövet pedig közvetlenül hat a koszorúerekre, elősegítve az érelmeszesedést és hozzájárulva a pitvarfibrilláció kialakulásához. A cél tehát túlmutat a kilókon: a hosszú távú egészség és életminőség megőrzése kerül előtérbe” – magyarázza Torzsa Péter egyetemi docens, háziorvos- és foglakozás-egészségügyi szakorvos.

A vizsgálat rávilágított arra is, hogy az aktív korú (18-65) túlsúllyal élők körében már jelenleg is magas a társbetegségek előfordulása. Közel minden második érintett találkozott már magas vérnyomással, harmadánál fordul elő magas koleszterinszint vagy krónikus mozgásszervi panasz és csaknem ötödüknél cukorbetegség.

Ezek a számok jól mutatják, hogy a súlytöbblet nemcsak az egyéni életminőséget rontja, hanem komoly terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images