A tudósok majdnem megteremtették az élet tükörképét – és ezzel az emberiség végét

Kate Adamala, a Minnesotai Egyetem kutatója 2019-ben 4 millió dolláros támogatást kapott a Nemzeti Tudományos Alaptól, hogy három kollégájával együtt vizsgálja a tükör-sejtek létrehozásának lehetőségét: ezekben a sejtekben minden biomolekula a természetben előforduló változat tükörképe lenne.

A kutatás eredetileg az élet eredetének jobb megértését és új terápiás molekulák fejlesztését célozta, ám idővel egyre több aggály merült fel a potenciális kockázatokkal kapcsolatban. A tudósok elkezdték megkérdőjelezni, mi történne, ha sikerülne létrehozni egy olyan "tükör-organizmust", mint például egy baktérium, amelynek molekulái a természetes formák tükörképei.

A természetben számos biomolekula jobbos vagy balos szerkezetű, ezt a tulajdonságot kiralitásnak nevezik, amit Louis Pasteur fedezett fel 1848-ban. Például a DNS és RNS "jobbkezes" nukleotidokból, a fehérjék pedig "balkezes" aminosavakból épülnek fel. Az élő rendszerek működéséhez elengedhetetlen a kiralitás következetes mintázata.

Bár a tükör-sejtek létrehozása egyelőre elméleti lehetőség, a kutatók szerint 10-30 éven belül valósággá válhat. 2023-2024 során 38 tudós, köztük Adamala, egy munkacsoportot alakított, amely 2024 decemberében a Science folyóiratban publikálta megállapításait a tükör-élet kockázatairól.

A jelentés részletesen tárgyalja

a potenciálisan pusztító következményeket, amelyek akkor következnének be, ha tükör-baktériumok kiszabadulnának a környezetbe és elterjednének,

elkerülve a természetes biológiai kontrollmechanizmusokat és veszélyes kórokozóként viselkedve.

David Relman, a Stanford Egyetem mikrobiológia és immunológia professzora szerint

létrehozhatnánk valamit, ami feltartóztathatatlanul növekedne, elterjedne a bolygón, és kiszorítana vagy elpusztítana számos életformát, beleértve minket, az állatokat, növényeket, sőt egyes mikrobákat is.

A tudósok aggodalma abból fakad, hogy a természetes élet királis, így a természetes organizmusok és a tükör-baktériumok közötti kölcsönhatások teljesen kiszámíthatatlanok lennének. Bár az első tükör-baktérium valószínűleg rendkívül törékeny lenne, megfelelő tápanyagok mellett fennmaradhatna, és idővel invazív fajként viselkedhetne.

Relman szerint a tükör-baktériumok elkerülhetnék a növényi, állati és emberi immunrendszerek kritikus részeit, amelyek nehezen ismernék fel vagy pusztítanák el őket.

az emberi szervezetben a tükör-baktériumok szélsőségesen magas szintre szaporodhatnának, szeptikus sokkhoz hasonló állapotot okozva.

A legtöbb antibiotikum királis, így valószínűleg hatástalan lenne a tükör-baktériumokkal szemben.

Bár a laboratóriumi biztonsági intézkedések elméletileg megakadályozhatnák a tükör-baktériumok kiszabadulását, ezek az intézkedések sebezhetőek lennének emberi hibákkal vagy szándékos visszaéléssel szemben.

Michael Kay, a Utah Egyetem biokémia professzora szerint azonban fontos különbséget tenni az egyes tükör-molekulák és a teljes tükör-sejtek vagy organizmusok fejlesztése között. A tükör-molekulák, mint a fehérjék és nukleinsavak, ellenállnak a lebomlásnak és stabilabbak az emberi szervezetben, ami hasznos tulajdonság a potenciális gyógyszerek szempontjából.

Adamala és kollégái úgy döntöttek, nem újítják meg kutatási támogatásukat, és befejezték a tükör-sejtekkel kapcsolatos munkájukat. Ehelyett a tükör-élet kutatásának szabályozására összpontosítanak. 2025 februárjában közel 100 kutató, finanszírozó és politikai döntéshozó írt alá egy felhívást, amely szerint "tükör-életet nem szabad létrehozni, hacsak a jövőbeli kutatások meggyőzően nem bizonyítják, hogy az nem jelentene súlyos kockázatot".

Gyakorlatilag mindenki egyetért abban, hogy nem szabad élő tükör-sejtet létrehozni. Ez az alap, de ezen túl az embereknek sok különböző elképzelésük van arról, hol kellene megállítani a kutatást

– mondta Adamala. "Jelenleg a tudományos közösség nem tud igazán megegyezni a vörös vonalakról."

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images