Napokon belül kudarcba fulladhat Trump mesterterve

Az elmúlt napok piaci eseményei azt mutatják, hogy az USA pénzügyi támogatása ellenére erősödik a feszültség az időközi választások előtt álló Argentínában.

Az argentin peso az elmúlt napokban ismét jelentősen gyengült, miközben a rövid lejáratú kamatok történelmi csúcsra emelkedtek.

Az erős mozgásokat az váltotta ki, hogy Donald Trump amerikai elnök október 14-én tett támogatási ígérete bizonytalanságot keltett: a piac nem tudta eldönteni, hogy az Egyesült Államok Javier Milei elnök választási szereplésétől tette-e függővé a jövőbeli pénzügyi segítségnyújtást, és ha igen, a közelgő október 26-i időközi szavazásra vagy a 2027-es elnökválasztásra utalt. Október 14-én a peso több mint 2,4 százalékot esett, másnap pedig az egynapos (overnight) kamatláb 115 százalékról 142 százalékra ugrott, miközben a kereskedelmi hitelezés volumene érezhetően visszaesett. Az amerikai támogatás ellenére is heves piaci mozgások tükrözik az argentin lakosság feszült hangulatát, ami az október 26-i időközi választások közeledtével még tovább erősödhet.

Nagy bajban a peso és a pénzpiacok

Az argentin fizetőeszköz gyorsuló leértékelődését a már hónapok óta tartó piaci bizalomvesztés okozza: a lakosság fokozatosan elfordult a pesótól, mivel az egyre inkább válságba süllyedő gazdaság és a Milei körüli korrupciós botrány megrendítette a kormányzati gazdaságpolitika hitelességét.

Az elmúlt hetekben látott jelentős tőkepiaci megingások alapvetően a Milei által megkezdett gazdasági reform elkerülhetetlen velejárói. A hiteles politikai vezetés (bizalom a gazdaságpolitika kitartásában, illetve annak hosszú távú előnyeiben) csökkentik a reformok fenntarthatóságának kockázatait, mivel a lakosság jelentős része továbbra is elkötelezett maradhat, és elviseli a rövid távú költségeket a hosszú távú előnyök reményében. Ekkora mértékű irányváltás egy olyan fundamentális gondokkal küzdő országban, mint Argentína, még erős politikai stabilitás esetén is magában hordja a szétcsúszás lehetőségét, a végrehajtó hatalom elhiteltelenedése azonban egyenes út a kudarchoz. Ez alapján már jól látszik, hogy a szeptemberben napvilágra került korrupciós botrány miért ütött nagy lyukat a projekt hitelességén. Milei ugyanis könnyen lehet, hogy elvesztette politikai hitelességét, ami az országban uralkodó viszonylagos stabilitást is aláásta.

A háztartások és a vállalatok a pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében dollárban kerestek menedéket, ami tovább növelte a napi devizakeresletet és fokozta az árfolyam sérülékenységét.

A piac ezzel párhuzamosan egyre magasabb kockázati prémiumot árazott be, ami azonnal megjelent a bankközi kamatokban és a vállalati finanszírozási költségekben.

Az argentin kormány az Egyesült Államokhoz fordult politikai és pénzügyi támogatásért, amelyet Donald Trump elnök és Scott Bessent pénzügyminiszter készségesen meg is adott. A felek először egy 20 milliárd dolláros devizacsere-ügyletről (swap) egyeztek meg, amely az argentin pénzügyi piacokat hivatott stabilizálni. A már bejelentett intézkedés megvalósításával párhuzamosan jelenleg zajlanak a tárgyalások egy szintén 20 milliárd dollár összértékű hitelkeret-megállapodásról, amely az argentin állampapírpiac megerősítését célozza másodpiaci likviditásnyújtáson keresztül.

Milei és Trump ez utóbbiról egyeztetett október 14-én a Fehér Házban, az amerikai elnök azonban kétértelműen nyilatkozott a találkozót követően, utalva arra, hogy Milei veresége esetén az USA elfordul Argentínától. A nyilatkozatot követően ismét pánik lett úrrá a piacokon, mivel a lakosság és a vállalatok ismét kockázatkerülővé váltak.

Az argentin kormány azóta igyekezett hűteni a kedélyeket: Luis Caputo gazdasági miniszter október 15-én azt hangsúlyozta, hogy Trump kijelentését félreértették, Washington pedig továbbra is elkötelezett a 20 milliárd dolláros devizacsere-keret fenntartása mellett. A miniszter szerint az amerikai támogatás nem politikai feltételekhez kötött. Ezzel egy időben azonban Trump a közösségi médiában újra Milei választási sikerének jelentőségét emelte ki, amit sok szereplő az argentin belpolitikába való közvetlen beavatkozásként értelmezett. A kettős üzenet miatt a pénzpiacokat a hét második felében is nagy bizonytalanság és volatilitás jellemezte.

Hiába segít Amerika, lehet, hogy ez is kevés lesz

A múlt héten az amerikai pénzügyminisztérium ténylegesen pesót vásárolt a devizapiacon, jelezve Washington támogatását. A lépés azonban nem csillapította, inkább erősítette az aggodalmakat: a szereplők attól tartanak, hogy a jelenlegi árfolyamvédelem fenntartása túl sok dollárt éget el,

az apadó devizatartalékok miatt pedig Milei kormánya végül kénytelen lehet a rugalmasabb, lebegő árfolyamra áttérni.

Ez a forgatókönyv már a hét közepén beépült a piaci várakozásokba, és az október 17-i nyitásra a kockázatkerülő pozicionálás vált dominánssá.

A helyzet sokaknak eszébe juttatja a 2018-as válságot: Trump első elnöksége idején az IMF rekordméretű, 50 milliárd dolláros hitelprogramot hagyott jóvá Mauricio Macri számára, ám a peso zuhanását ez sem tudta megállítani; az infláció elszállt, a gazdaság recesszióba süllyedt, az ország pedig ismét fizetésképtelenné vált. 2025-ben, hét évvel később, Trump egy újabb argentin elnöknek – Mileinek – próbál támaszt adni, miközben a kockázati összkép (azaz a politikai vezetés romló hitelessége) hasonló. 

Milei piacpárti intézkedései az elmúlt szűk két évben számos sikert elértek (tőkekorlátok enyhítése, költségvetési fegyelem helyreállítása),

az elmúlt hónapokban azonban az állampapírpiacot, a devizapiacot és egyre inkább a reálgazdaságot is válság fenyegeti, miközben az elnök családját érintő korrupciós botrány aláásta a gazdaságpolitikai reform hitelességét.

A rögzítettnek ható árfolyam fenntartása feszültséget halmozott fel: a befektetők szerint a peso a fundamentumokhoz képest túlértékelt, a gyors kamatemelések pedig egyre nagyobb féket jelentenek a reálgazdaság számára.

A bankrendszerben a hitelkínálat szűkül, a vállalati forgóeszköz-finanszírozás drágul és a háztartások is visszafogják a fogyasztási hiteleket. A devizapiacon a dollár iránti napi kereslet becslések szerint eléri a 300 millió dollárt, ami tartós nyomást helyez a tartalékokra és a jegybanki intervenciók fenntarthatóságára.

A szakértők szerint rövid távon az amerikai kormány mentőcsomagja stabilizáló hatású lehet, de a szerkezeti gondokat nem oldja meg. Scott Bessent pénzügyminiszter szerint Washington célja, hogy Argentína sikertörténetté váljon a térségben, és ezzel ellensúlyozza Kína befolyásának növekedését. A dél-amerikai ország gazdasági stabilitása stratégiai szempontból is érdeke az USA-nak, az ország ugyanis kulcsszereplő a lítium- és rézkitermelésben, amelyek az amerikai ipar ellátásbiztonsága szempontjából kritikusak.

A nyílt amerikai támogatás ellenére a befektetői konszenzus eközben abba az irányba tolódik, hogy a peso leértékelése előbb-utóbb elkerülhetetlen.

A dollárvásárlási akciók legfeljebb átmenetileg fékezik a gyengülést, és minden újabb intervenció egyre rövidebb ideig hat. Ezequiel Asensio, a Valiant Asset Management portfóliómenedzsere szerint

a pénzügyi bejelentések hatásfoka csökken, a piaci bizalom megbillent, és ez a kockázati prémiumon keresztül tartósan magas kamatszintet áraz. Ennek közvetlen következménye a beruházások halasztása, a hitelcsatornák beszűkülése és a gazdasági aktivitás lassulása.

A kormánynak egyre nehezebb stabilan tartania az árfolyamot, és megújítania a lejáró államadósságot. A hozamok tartósan 100 százalék fölötti tartományban ragadtak, a devizatartalékok apadnak, a hitelezés pedig zsugorodik.

Miguel Kiguel volt pénzügyminiszter-helyettes arra figyelmeztetett, hogy

az amerikai intervenció legfeljebb a választásokig tarthatja össze az árfolyamot.

A kötvénypiacon ugyan a Trump–Milei-találkozót követően rövid távú megkönnyebbülés volt látható – a 2035-ben lejáró dollárkötvények ára emelkedett a találkozó utáni napon –, de a többség már a választás utáni esetleges árfolyamkorrekcióra készül.

A piaci reakciókból látszik, hogy az amerikai támogatás csak időt biztosít Mileinek, megoldást nem; a geopolitikai hátszél hasznos, de nem pótolja a belső hitelességet és az árfolyamrendszer fenntartható újrakalibrálását.

Az argentin elnök számára a politikai tét nagy: egy választási vereség nemcsak a programját sodorná veszélybe, hanem az Egyesült Államokkal kiépített szoros szövetséget is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images