Egymilliárd köbméter vizet kellett visszatartani: olyan mélységbe húzódott a talajvíz, ahonnan a növények már nem tudják felvenni

A folyók medre egyre mélyül, az aszály évről évre rekordokat dönt, miközben a talajvíz olyan mélységbe húzódott vissza, ahonnan a növények már nem tudják felvenni – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára beszélt a hazai vízgazdálkodás kihívásairól.

A fő vízfolyásokból, a nagyobb folyókból, amelyeknek a vízhozama elégséges ahhoz, hogy az ökológiai vízigények kielégítésén felül ki lehessen belőlük vezetni a tájba, kellene a mezőgazdaságnak vizet biztosítani, de ehhez szükség van megfelelő műszaki beavatkozásra is

– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy idén sem a Tisza, sem a Duna vízgyűjtőjén nem volt hóban tárolt vízkészlet.

Az idei évben közel 200 szivattyú működött folyamatosan országszerte, hogy mintegy egymilliárd köbméter vizet visszatartsanak, biztosítva ezzel a gazdálkodók öntözési igényeit és az ökológiai vízpótlást. A probléma azonban összetett:

a folyók vízgyűjtője is vízhiányos, áthúzódó aszály tapasztalható, a talajvíz pedig már 2-3 méteres mélységbe húzódott vissza.

„Nagyon nehéz megtartani a talaj termőerejét, a fölmelegedéstől meg kell azt óvni, és a vízháztartás, a vízpótlás és a vízmegtartás csak olyan technikával valósítható meg, ami a legkevesebb bolygatással érhető el” – hangsúlyozta Hubai Imre, rámutatva, hogy a felelőtlen talajművelés súlyosbítja a helyzetet.

Magyarországon már több mint 3,5 millió hektáron alkalmaznak a gazdák talajkímélő művelést, amely javítja a föld nedvességtartó képességét.

Az államtitkár szerint "a föld, amely hátára veszi a vizet, képes öntözés nélkül is stabil termést adni". Egyre népszerűbb a regeneratív gazdálkodási gyakorlat is, amely minimális talajbolygatással és a szerves anyagok visszapótlásával állítja helyre a talaj életét.

A vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése is kulcsfontosságú. A keleti főcsatorna például jelenleg csak kapacitása 24 százalékán működik az eliszapolódás miatt.

A hagyományos locsolási módszerek ideje lejárt

– véli az államtitkár. Az Alföldön nyáron gyakori 40 fokos hőségben a porlasztásos öntözés drága és hatástalan. A jövő a csepegtető rendszereké, amelyek közvetlenül a gyökérzónába juttatják a nedvességet, minimalizálva a párolgási veszteséget.

A minisztérium olyan pályázati konstrukciókat tervez, amelyek prémiumot fizetnének azoknak a gazdálkodóknak, akik területükön megtartják a belvizet. Erről jelenleg is tárgyalnak az Európai Bizottsággal. A "Vizet a tájba" program és az aszályvédelmi akcióterv végrehajtásával már 120 ezer hektárral növelték az öntözőterületeket.

A Tisza vízhozama történelmi mélyponton van, medre helyenként már hat méterrel mélyebb, mint a mellette lévő holtágaké.

Hubai Imre figyelmeztetett: ha ez a folyamat folytatódik, a folyó "el fogja lopni az Alföld alól a talajvizet". Ezért támogatnak minden olyan vízügyi fejlesztést – duzzasztókat, fenékküszöböket –, amely lassítja a medersüllyedést.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a víz megtartása nemcsak országos feladat, hanem egyéni felelősség is.

A háztulajdonosoknak is érdemes összegyűjteni és hasznosítani a csapadékvizet ahelyett, hogy hagynák elfolyni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio