Ez a legnagyobb hülyeség, amit egy kormány tehet, mégis újra megpróbálják

A Handelsblatt pénteki elemzése szerint az Egyesült Államok pénzügypolitikája olyan hibát készül elkövetni, amelyet a történelem már többször megbüntetett:

politikai nyomás alá helyezi a központi bankot.

Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök egyre nyíltabban próbálja befolyásolni a Federal Reserve döntéseit, hogy az infláció ellenére is kamatcsökkentést érjen el, noha ez hosszú távon a pénzügyi stabilitás rovására mehet.

A lap felidézte, hogy hasonló folyamatokat korábban Törökországban is láthattunk, ahol a jegybank függetlenségének felszámolása súlyos inflációhoz és a líra összeomlásához vezetett.

Az elemzés szerint az Egyesült Államokban a helyzet még nem ilyen drámai, mivel a Fed egyelőre ellenáll a politikai befolyásnak, ám a kormányzati nyomás már most is érezhető a piacokon. Emlékeztetnek arra, hogy a történelem során a kormányok újra és újra

vészhelyzeti pénzügyi életmentőként használták saját központi bankjaikat – a német Reichsbank esetében ez két világháborúhoz, hiperinflációhoz és végül 1948-ban valutareformhoz vezetett.

A cikk példaként említi a Bank of England 2022-es beavatkozását, amikor kötvényvásárlásokkal mentette meg a brit államháztartást a Liz Truss-féle költségvetési válság idején, illetve az Európai Központi Bank válságkezelő szerepét, amely az eurózóna válságai és a Covid-időszak alatt többször is megakadályozta a gazdasági összeomlást. A Handelsblatt ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a jegybankok politikai mentőöve veszélyes fegyver:

ha a kormányok megszokják a beavatkozást, az eltorzíthatja a fiskális fegyelmet, és hosszú távon gyengíti a pénzügyi rendszer iránti bizalmat.

A Handelsblatt szerint Trump most éppen ebbe az irányba sodorja az amerikai gazdaságot. A szerző azt írja, hogy az elnök nyilvános bírálatokkal, burkolt fenyegetésekkel és saját embereinek kinevezésével próbálja befolyásolni a Fed döntéshozatalát. Jerome Powell jegybankelnök mandátuma 2026 májusában jár le, és Trump várhatóan olyan utódot nevez majd ki, aki hajlandó engedni a politikai elvárásoknak.

A lap szerint a nyomásgyakorlás paradox módon rövid távon enyhítheti az amerikai kincstár terheit, mivel csökkenhetnek a rövid lejáratú állampapírok hozamai, ugyanakkor növeli a hosszabb távú kötvények hozamát az inflációs félelmek miatt – ezzel épp az ellenkező hatást éri el, mint amit a kormány szeretne.

Az elemzés szerint a legnagyobb veszély az, hogy ha a Fed hitelessége meginog, akkor egy újabb bizalmi válság esetén a piacok sokkal agresszívabban reagálnának.

Ilyen helyzetben a jegybank kénytelen lenne nagyszabású beavatkozásokat végrehajtani, ám a befektetői bizalom hiányában ezek hatása is korlátozott lenne. A szerző úgy véli, az európai vezetők – különösen Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – tanultak a múltból, és nem támadják a központi bank függetlenségét, mivel tudják, hogy bármikor szükségük lehet az Európai Központi Bank támogatására. Így úgy látják, hogy Trumpnak érdemes lenne példát venni róluk, mert ha a Fed elveszíti az infláció feletti kontrollt, annak politikai következményeit végül saját kormánya viseli majd.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images