Mikor vághat kamatot az MNB? Olyan előrejelzés jött, amilyet még nem láttunk

Kőbe vésve a kamat, bár a kormány már csökkentené

Az elmúlt négy hétben a legutóbbi kamatdöntés óta megjelent a szeptemberi inflációs adat, ami egy hajszállal alacsonyabb volt a várakozásoknál, 4,3%-on stagnált augusztushoz képest. Az áremelkedési ütem továbbra is a jegybanki célsáv (3 plusz-mínusz 1 százalék) felett van, vagyis

ennek alapján továbbra sem gondolkodhat kamatcsökkentésen az MNB.

Az elemzők szerint a következő hónapokban a jelenlegi szinten, kicsivel 4% felett ingadozhat az infláció, a legkorábban az év utolsó hónapjaiban csökkenhet 4% alá az érték, majd 2026 elején akár 3% alatti értékeket is láthatunk. Akkor pedig akár meg is fontolhatná a kamatvágást a Monetáris Tanács, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az önkéntes árkorlátozások és az árrésstopok mintegy 1,5%-kal csökkentik az áremelkedési ütemet, ezt pedig az MNB-nek figyelembe kell vennie.

Vagyis az inflációs fronton semmi sem változott az elmúlt egy hónapban. Új információ viszont, hogy a kormány nyíltan kamatcsökkentést szorgalmazott. Először Orbán Viktor beszélt arról, hogy akár alacsonyabb is lehetne az alapkamat, majd másnap Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján már egyértelműbben fogalmazott: szerinte eljött a kamatcsökkentés ideje, a jelenlegi 2,2%-nál alacsonyabb reálkamat mellett is működhetne a magyar gazdaság. Válaszában az MNB azt emelte ki, hogy az árkorlátozások miatt csalóka lehet a reálkamat-szint, ha ezzel korrigáljuk, akkor a jelenlegi érték nagyjából a cseh és a lengyel szinten van.

Vagyis a legérdekesebb kérdés az lehet, hogy

a nyilatkozatok után a gyakorlatban mit reagál az MNB a kormány sürgetésére, változtat-e emiatt bármit is a kommunikációján.

Nagyot szólna egy vágás idén

A Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül arra számítanak, hogy a keddi ülésen is marad a 6,5%-os alapkamat, sőt az év végéig sem lesz változtatás.

Vagyis senki sem gondolja, hogy a kormányzati nyomás hatására enyhülne a Monetáris Tanács hozzáállása. Az lehet még egy érdekes kérdés, hogy az eddigi egyhangú döntések után a következő hónapokban lesznek-e olyanok a döntéshozók között, akik esetleg „kiszavaznak” a többségi véleményből.

Várakozásunk szerint a Magyar Nemzeti Bank továbbra is kitart a szigorú monetáris politika mellett az októberi kamatdöntő ülésen. Ennek elsődleges oka, hogy az infláció továbbra sem a toleranciasávban mozog, ráadásul árrés-stopok nélkül akár 5,5% feletti értékeket látnánk – hangsúlyozta Árokszállási Zoltán. az MBH Bank elemzője.

Korábban még egy kamatvágásra láttunk esélyt decemberben, azonban több tényező miatt is ennek az esélye csökkent – emelte ki Becsey Zsolt. Az Unicredit Bank elemzője szerint bár a rövid távú inflációs kép alapján még fel is merülhetne a vágás a döntéshozókban, a jegybank nagyon óvatos kommunikációja, a kormányzat kamatszintekkel kapcsolatos kommentárjai, a geopolitikai volatilitás és az újonnan belengetett fogyasztást élénkítő intézkedések növelték a kockázatokat.

Az infláció, illetve a meghatározó nemzetközi és regionális jegybankok kamatvágásai mellett elképzelhető lehetne a kamatcsökkentés, viszont a forintárfolyam volatilitása továbbra is kockázati tényezőt jelent, ami óvatosságra intheti a Monetáris Tanácsot – teszi hozzá a fentiekhez Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató elemzője.

A kamatszint mellett vélhetően az eddigi üzenetek is fennmaradnak, sőt azokon akár még egy kicsit szigoríthat is a jegybank a forint piacán látott folyamatok miatt – hangsúlyozta Virovácz Péter. A forint leértékelődése mögötti lokális okot talán senkinek sem kell bemutatni. A befektetők érzékenyen reagáltak a monetáris politikát érintő kormányzati kommentárra.

Mindezek alapján egyáltalán nem lenne meglepő, ha a Monetáris Tanács szeretné az üzeneteiben ezt ellensúlyozni, helyreállítva ezzel a piaci hitet a szigorú monetáris politika tartóssága mellett

- szögezte le az ING Bank szakembere.

Az infláció továbbra is a jegybanki cél fölött maradt, a forint árfolyama az euróval és dollárral szemben is inkább gyengült, márpedig a jegybank többször hangoztatta, hogy az árfolyamcsatorna az egyik legfontosabb eszköze jelenleg, amivel a dezinflációs folyamatot tudja segíteni.  A költségvetés oldaláról lazításokat, illetve lehetséges lazításokat jelentettek be, ez limitálja a jegybank mozgásterét – foglalta össze véleményét Németh Dávid. A külső kamatkörnyezet (lengyel kamatcsökkentés, Fed várható további lazítása) idővel támogathatja a jegybankot a kamatcsökkentésében, de ehhez tartósan erős, akár tovább erősödő árfolyamra is szükség lenne – teszi hozzá a K&H Bank elemzője.

Érdekes mix látszik kibontakozni a magyar gazdaságpolitikában. A rendkívül szigorú monetáris politika próbálja ellensúlyozni a fiskális politika választások előtti lazításait, és azok lehetséges felfelé mutatói inflációs kockázatait, ellentmondásos helyzetet teremtve a piacokon és a gazdaságban az elkövetkező hónapokra

véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.

Mennyi tér lesz 2026-ban? Lehet, hogy semennyi?

A mostani elemzői felmérésben újdonság, hogy

először jött olyan előrejelzés, mely szerint még 2026 végén is a jelenlegi 6,5%-os alapkamat lesz érvényben.

Becsey Zsolt szerint majd csak 2027-ben léphet a lazítás útjára a jegybank, mivel szerinte erősödött az inflációs és az esetleges költségvetési megcsúszásból eredő kockázatokat.

Árokszállási Zoltán szerint legkorábban 2026 közepe táján lehet lehetőség, de akkor is csak abban az esetben, ha a fogyasztásélénkítő intézkedések, a jelentős béremelések és az árrésstop-intézkedések kivezetése ellenére a releváns horizonton célon lehet az infláció. Ebben a forint erősödésének vélhetően nagy szerepet szán a jegybank.

Amennyiben a hazai infláció a várakozásoknak megfelelően célsávon belülre tud kerülni, továbbá a geopolitikai környezet és a nemzetközi kamatkörnyezet is kedvezően alakul, akkor 2026 első negyedévében elképzelhető egy kamatvágás a jegybank részéről – vélekedik Koncz Péter.

Az utóbbi hetek történései után kitoltuk a kamatvágási várakozásainkat jövő év közepére. Annak ellenére tehát, hogy az év végén a várakozásaink szerint a cél közelébe süllyedhet az infláció, az alapkamat csökkentése nagyobb kockázatokkal járna, mint a szinten tartás – vélekedik Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.

Virovácz Péter szerint is csak 2026 második felében jöhet el a kamatcsökkentés ideje, ráadásul farnehéz módon, vagyis a 100 bázispontos csökkentés nagyobb része a negyedik negyedévre eshet. Kockázat ugyanakkor, hogy a francia belpolitikai és költségvetési helyzet, illetve a német gazdasági kilátások az EKB-t újból a kamatvágások felé lökhetik, így a globális monetáris politika alakulása a vártnál hamarabb teret nyithat az MNB-nek a lazításra a relatív kamatkülönbözet fenntartása mellett – teszi hozzá. 

Az infláció viszont 2026-ban egyelőre még nem tud tartósan a célsávban maradni, ráadásul a várakozások továbbra is magasak, ami azt sugallja, hogy hosszú ideig maradhat a jelenlegi kamatszint – ért egyet a fentiekkel Nyeste Orsolya. Szerinte az első enyhítési lépések legkorábban 2026 második felében, talán az év vége felé kezdődhetnek. Addigra várhatóan rendeződik az árrésstopokkal és az egyéb árkorlátozó intézkedésekkel kapcsolatos helyzet, és tisztább képet kapunk a 2027-es inflációs kilátásokról – leginkább arról, hogy a vártnál tartósabb monetáris szigor eredményeként képes lesz-e az infláció 2027-től tartósan is a jegybanki célsávban stabilizálódni.

Meddig támasztja a magas kamatszint a forintot?

Az elmúlt hónapokban többször írtunk arról, hogy a forint idei erősödésében jelentős szerepe van a 6,5%-os alapkamatnak, illetve a magyar kamatelőnynek. Vagyis, ha azzal számolunk, hogy fokozatosan kitolódik az első kamatcsökkentés ideje, akkor az a forint szempontjából jó hír lehet.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A régióban a forint relatív kamatelőnye egyre tovább nőhet a zlotyhoz képest, ahol viszont folytatódhat a kamatok mérséklése. Így jövő év közepe táján a magyar irányadó kamat 250-300 bázisponttal lehet a cseh és a lengyel alapkamat felett, ami a forintnak a régión belüli vonzerejét tovább erősítheti – véli Árokszállási Zoltán. Az MBH elemzője szerint addigra a külső kamatkörnyezet is támogathatja a vágást, hiszen a Fed szeptemberben kezdett bele a kamatcsökkentési ciklusba, vagyis nyolc-kilenc hónap múlva az amerikai kamat is alacsonyabb lehet, mint most, így az év második felében megnyílhat a tér a vágásra.

Az egyre növekvő kamatkülönbözet nagymértékben hozzájárult az elmúlt hónapokban a forint erősödéséhez, az erős forint dezinflációs ereje pedig egyre jobban megjelenik a hazai inflációs folyamatokban. A jegybank célja az inflációs stabilitás elérése vonatkozik, viszont az elmúlt évek folyamatai azt mutatták, hogy stabil árfolyam nélkül nehezen érhető el az infláció horgonyzása – hangsúlyozta Koncz Péter.

 A jegybanki kommunikáció sem sugallt eddig kamatcsökkentést, sőt a megfontolt, óvatos megközelítést hangsúlyozza a jegybanki vezetés hónapról hónapra. Ennek oka, hogy egyre inkább kimondásra kerül, hogy vége a forint korábbi trendszerű gyengülésének. Ennek megállításához viszont szükséges a szigorú monetáris politika és a piaci gondolkodás átállítása a gyengülő forintról a stabilizálódó, erősödő forintra – véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza. Szerinte a következő időszak egyik kérdése lesz az is, mi az a forintárfolyam, ami már túl erős a jegybanknak. Az infláció szempontjából ennél az árfolyamnál még biztosan nem tartunk - véli.

Címlapkép forrása: Portfolio