Itt az MNB indoklása a kamatdöntésről!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A globális konjunktúrakilátások enyhén javultak, ugyanakkor az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak.

A globális infláció csökkenése lassult.

A nemzetközi ellátási láncok vámok miatti töredezettebbé válása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek a globális inflációra.

A nemzetközi pénzpiacok a kereskedelmi és geopolitikai fejleményekre továbbra is érzékenyen reagálnak. A főbb kockázati mutatók változékonyan alakultak, az arany árfolyama újra historikus csúcsára emelkedett. A piaci árazások alapján a Federal Reserve tovább mérsékelheti az irányadó ráta célsávját, míg az Európai Központi Bank részéről nem várnak további kamatcsökkentést a piaci szereplők az idei évre. Az elmúlt hónap során a régiós jegybankok közül a lengyel jegybank mérsékelte irányadó rátáját, míg a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon.

A magyar gazdaság teljesítményét továbbra is kettősség jellemzi.

Az előző kamatdöntés óta beérkező makrogazdasági adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülése lassuló ütemben folytatódott, míg az ipari termelés volumene tovább mérséklődött augusztusban. Az építőipar kibocsátása érdemben csökkent, miközben a rendelésállomány tovább nőtt. A hazai fogyasztói és üzleti bizalom javult szeptemberben, ugyanakkor a hangulatindexek továbbra is alacsony szinten tartózkodnak. A munkaerőpiaci feszesség tartós oldódása mellett a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony.

Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez. Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton fennmarad, míg az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjeinek felfutó termelésével az export eddiginél gyorsabb bővülése várható.

A hazai hitelezést továbbra is kettősség jellemzi: a háztartási hitelállomány bővülése élénk, míg a vállalati hitelezésben nem látható érdemi fordulat. Az elmúlt hónapokban bejelentett hitelprogramok és támogatások egy egyébként is aktív lakáspiacon érvényesülnek, így összességében a lakossági hitelezés bővülése még inkább fokozódhat. A vállalati hitelállomány a bizonytalan makrogazdasági környezet miatt visszafogott mértékben bővülhet a következő időszakban. A hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas.

Szeptemberben az infláció az előző két hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon alakult, a maginfláció pedig 3,9 százalék volt. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírnak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások voltak megfigyelhetőek. Az év eleje óta erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban. A rövid távú vállalati árvárakozások szeptemberben is visszafogott dinamikát jeleztek. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak.

Az infláció az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba. A szigorú monetáris kondíciók biztosításával 2027 elején érhető el fenntartható módon a 3 százalékos inflációs cél.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.

A folyó fizetési mérleg egyenlege augusztusban 365 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan 2025 egészében átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg többlete. 2026-tól azonban az új beruházások termelésének felfutásával a külső egyensúlyi pozíció tovább erősödik.

A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet az állami kamatkiadások fokozatos mérséklődése és az elsődleges egyenleg egyensúlyközeli szintje mellett. Az államadósság 2025. évi csökkenését az előirányzottnál magasabb várható pénzforgalmi hiány, valamint a visszafogott gazdasági bővülés is nehezíti. Ugyanakkor a hiány várható fokozatos mérséklődésével a pénzügyi piaci stabilitás megőrzése mellett az előrejelzési horizonton ismét csökkenhet a GDP-arányos adósságráta.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

Címlapkép forrása: Portfolio