Százéves hagyomány ért véget Magyarországon: bezárt az utolsó üzem is

A lépéssel egy százéves ipari hagyomány zárult le Magyarországon: a csempegyártás teljes egészében megszűnt az országban.

A Zalakerámia az év elején már Romániába telepítette a fejlettebb technológiával működő romhányi gyáregységét, amit a szomszédos ország kedvezőbb gazdasági feltételei indokoltak.

A Lasselsberger-csoport a megváltozott piaci körülményekre hivatkozva szervezte át termelési kapacitásait.

A Zalakerámia nem közölte, hány munkavállalót érint a leépítés, és nem nyilatkozott a termelőeszközök sorsáról sem.

A tófeji önkormányzat sem reagált a hírre.

Már 2023 májusában jelentős létszámleépítés történt Tófejen: a több mint kétszáz alkalmazott mintegy 90 százalékát elbocsátották. A gyártást akkor a romhányi telephelyre vonták össze, amely azonban végül szintén külföldre került.

A hazai építőanyag-gyártók helyzetét rontotta a kormány által kiterjesztett bányajáradék, amely a tégla-, cserép- és csempegyártókat is érintette. Az orosz-ukrán háború következtében megugró energia- és bérköltségek, valamint a jelentősen visszaeső kereslet tovább súlyosbították a szektor gondjait.

Lázár János építési és közlekedési miniszter régóta szorgalmazza, hogy a hazai építőanyag-ipar magyar kézbe kerüljön. Ennek érdekében az építészeti törvény elővásárlási jogot ad az államnak, ha külföldi tulajdonú gyárat értékesítenének.

A gyakorlatban azonban a tulajdonosok nem akarnak eladni, a Lasselsberger pedig a teljes termelőkapacitás külföldre telepítése mellett döntött.

Ahogy a 24.hu feleveníti, az ágazat nehézségei 2021-ben kezdődtek, amikor kiegészítő bányajáradékot vetettek ki a cementgyártókra és a kavicsbányákra. A rendeletben rögzített, 2019-es szinten maradt 3 milliárd forintos árbevételi küszöb azóta sem változott, miközben a közel 50 százalékos infláció emelte a bérköltségeket és az energiaárakat. Ez a hazai termékeket versenyhátrányba hozta az importtal szemben, mivel a külföldről érkező árut nem terheli a járadék.

További teherként érkezett a kormány részéről a 2023 nyarán bevezetett szén-dioxid-kvótaadó. Ez azokat a vállalatokat sújtja, amelyek kibocsátásuk legalább felét ingyenes EU-s kvótaként kapják meg az ETS-rendszerből, és éves kibocsátásuk meghaladja a 25 ezer tonnát.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images