Komoly figyelmeztetést kapott Magyarország: annyi pénzt elkölt a kormány a választás előtt, hogy utána jön a feketeleves

A magyar gazdaság stagnálása 2025-ben is folytatódhat, mindössze 0,5%-kal bővülhet a GDP. Az eddigi adatok alapján csak a háztartások és a kormányzati szektor fogyasztásában látszik kismértékű javulás, míg a termelési oldalon a szolgáltatások mutatnak visszafogott növekedést, de ez is kevés a gazdaság beindításához – emelte ki szerdán publikált előrejelzésében a WIIW. A 2026-os parlamenti választások előtti költekezés átmenetileg élénkíti majd a növekedést, ennek ára viszont az lesz, hogy a jövő év második felében költségvetési kiigazításra lehet szükség, ami ismét negatív hatással lehet a dinamikára. A szervezet szakemberei jövőre 2,5%-os gazdasági növekedéssel számolnak, ami 2027-ben visszalassulhat 1,5%-ra.

Az infláció szeptemberben 4,3%-on stagnált, az árrésstopok ellenére az élelmiszerek áremelkedése továbbra is átlagon felüli, ahogy a háztartási energia és a szolgáltatások is kiemelkedő mértékben drágulnak – olvasható az elemzésben. Azzal számolnak, hogy az árkorlátozó intézkedések legalább a tavaszi választások utánig érvényben maradnak, ami

az elfojtott inflációs nyomás felépüléséhez vezethet.

Eközben a jegybank továbbra is kitart a szigorú monetáris politika mellett, az év végéig nem is várható csökkenés a 6,5%-os alapkamatban, majd 2026-ban is csak mérsékelt vágásra lehet tér – teszik hozzá a WIIW közgazdászai. Szerintük 2026 végére 5,5%-ra csökkenhet a kamatszint, majd 2027-ben további 50 bázispontos lazításra lesz lehetősége az MNB-nek.

Az előrejelzés egyik kritikus pontja a költségvetés helyzete, mely az elemzők szerint lényegesen rosszabb, mint amit a kormány tervezett. A tavalyi 4,9%-os hiányhoz hasonló deficitet várnak 2025-ben is a GDP arányában, majd 2026-ban még kicsit növekedhet is a hiány. A választások után viszont kiigazításra lehet szükség, így 2027-ben a GDP 4 százalékára mérséklődhet a deficit. Kiemelik, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege javult a 2020-23 között tapasztalt jelentős hiányhoz képest, a kamatkiadások azonban a közeljövőben is a GDP 4 százalékát tehetik ki nagyságrendileg, így nem lesz tér a hiányszint jelentős csökkenésére.

A WIIW elemzése hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kormánypártok négy választást nyertek meg zsinórban a voksolás előtti költekezésnek köszönhetően, ezért nem meglepő, hogy most is ehhez az eszközhöz nyúlnak. Ez a költekezés már elkezdődött az anyák szja-mentességének bejelentésével és a kedvezményes kamatozású Otthon Start programmal, emellett arra számítanak, hogy további kiadásnövelő intézkedések jönnek még jövő tavaszig. Ez pedig rövidtávon élénkítheti a gazdaságot, 2026 első felében tovább bővülhet a fogyasztás az állami transzferek miatt,

a választások után azonban költségvetési kiigazításra lehet szükség, ami a háztartási és a kormányzati fogyasztást is visszafoghatja, ezért 2027-ben ismét lassulhat a gazdaság növekedése.

A magas hiány miatt a teljes előrejelzési horizonton az államadósság emelkedésére számítanak, vagyis

tartósan megtörhet a korábbi pozitív trend, ami a csökkenő adósságpályát jelentette.

A tavalyi 73,5% után a szakértők úgy számolnak, hogy 2025 végére a GDP 74%-a lehet az adósság, majd ez 2026-ban 74,5%-ra, 2027-ben pedig 74,7%-ra emelkedhet.

A bécsi kutatóintézet friss előrejelzésében nem számolnak azzal, hogy érdemben javulna az uniós forrásokhoz való hozzáférés a következő években. 2019-23 között a GDP 2-3%-ának megfelelő nettó uniós transzfer érkezett a magyar gazdaságba, azonban már tavaly kevesebb mint a felére esett vissza ez az összeg, ez pedig hiányzik a költségvetésből a bevételi oldalon. A jogállamisági feltételekben nem várnak javulást az elemzők, azonban az orosz energiáról való leválás és a növekvő védelmi kiadások miatt mégis növekedhet kismértékben az uniós forrásbeáramlás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images