A stablecoinok biztosítják majd a jövőben a dollár dominanciáját?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az amerikai dollár helyzetét világszerte latolgatják a befektetők. Azok a bankok, cégek és kormányok, amelyek nemzetközi fizetőeszközként és értékőrző instrumentumként támaszkodnak rá, aggódnak a kiszámíthatatlan és ellenséges, az "America First" üzenetét harsogó elnök politikája miatt.

• Tartanak attól, hogy további lépések lesznek a dollár fegyverként való bevetésére.
• Nyugtalanítja őket, hogy az amerikai államadósság fenntarthatatlan pályára került, és hogy a Federal Reserve, amelynek függetlensége veszélyben van, olyan nyomás alá kerül majd, hogy ezeket a kötelezettségeket elinflálja.

Lehet, hogy jelenleg a dollár a domináns globális valuta, de komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ez meddig lesz így.

És most megérkeztek a megmentők, mégpedig – kapaszkodjanak meg – a dollárhoz kötött stablecoinok, vagyis a blokklánc-alapú digitális tokenek, amelyek értéke egy az egyben a dollárhoz van kötve. A Donald Trump elnök által júliusban aláírt GENIUS (Guiding and Establishing National Innovation for US Stablecoins) törvény azt ígéri: lehetővé teszi, hogy „ezer stablecoin virágozzék”. Az amerikai pénzügyminisztérium és szabályozó hatóságai a következő egy évben dolgozzák ki a részletes szabályokat, ezt követően pedig megkezdik a magán stablecoin-kibocsátók engedélyezését. Minden jel arra utal, hogy kibocsátókból nem lesz hiány.

A stablecoinok amerikai gazdaságra gyakorolt következményeiről már sokat vitatkoztak.

• Vajon a stablecoinok mögött valóban teljes mértékben biztonságos, likvid fedezet áll majd, vagy a szabályozotti kör, akiknek az az érdekük, hogy magasabb hozamú eszközöket tartsanak, egy lépéssel a szabályozók előtt járnak majd?
• A stablecoinok mindig és mindenhol egy az egyben válthatók lesznek dollárra?
• Ha pánik tör ki, a szabályozó hatóságok be fognak avatkozni, ahogyan 2008-ban is tették, hogy garantálják a Reserve Primary Fund, a világ harmadik legnagyobb pénzpiaci alapja kötelezettségeit?
• A bankok betétállománya védve lesz-e azáltal, hogy megtiltják a stablecoinok utáni kamatfizetést, vagy a kibocsátók kikerülik majd ezt a tilalmat azzal, hogy a kamatfizetéseket azon tőzsdéken keresztül irányítják, ahol a coinjaikkal kereskednek – ezzel veszélyeztetve a teljes bankszektor létét?

Ezek jó kérdések, és a válaszok nem megnyugtatóak.

Néhányan mégis azzal fognak érvelni, hogy ha vannak is kockázatok, azokat érdemes vállalni, mert a stablecoinok biztosítani fogják a dollár további globális hegemóniáját. Így érvelt egy nem kisebb szaktekintély, mint ifjabb Donald Trump egy szingapúri kriptokonferencián október elején.

Az érvelés abból indul ki, hogy a globális stablecoin-forgalom 99%-a a dollárhoz van kötve. Ha ezeket a dollár stablecoinokat az Egyesült Államokon kívül tartják és használják, akkor egy teljesen új nemzetközi fizetési infrastruktúrát hoznak majd létre, amely különálló lesz, és elvileg gyorsabb, olcsóbb is, mint a határokon átnyúló bankolási és elavult banki üzenetküldő rendszer, a SWIFT.

Ha ez növeli a dollárban történő fizetések vonzerejét, a vállalati treasury szakembereket arra ösztönzi majd, hogy dollárkészleteket tartsanak fenn. Ez a központi bankokat is dollárkészletek tartására sarkallja majd, mivel ez lehetővé teszi számukra, hogy dollárhitelezőként és végső likviditásnyújtóként lépjenek fel. Ezek az egymást kiegészítő mechanizmusok a dollár dominanciáját fogják biztosítani.

Ez az érvelés számos feltételezésen alapul, amelyeket meg kell vizsgálni. Először is, az az elképzelés, hogy a dollár stablecoinok vonzó fizetési eszközök lesznek, azt feltételezi, hogy valóban stabilak lesznek (itt jönnek megint a jó kérdések), és hogy más kormányok engedélyezni fogják a dollár stablecoinok szabad használatát a lakosaik számára.

Egyes kormányok habozhatnak, mert attól tarthatnak, hogy a valutahelyettesítés aláássa majd a monetáris politika hatékonyságát. Mások a pénzmosás, az adóelkerülés és a tőkekontroll megkerülésének megkönnyítése miatt aggódnak majd. Az EU hatóságai vizsgálni fogják, hogy a dollár stablecoinok összeegyeztethetők-e a kriptoeszközök piacáról szóló uniós rendelet (MiCA) fogyasztóvédelmi és piacintegrációs rendelkezéseivel. Az EU már jelezte, hogy a Tether, a vezető stablecoin nem felel meg az uniós előírásoknak.

Az ezzel szembeni ellenérv viszont azt állítja, hogy a kormányok nem képesek visszafordítani a digitális fejlődést. De bárki, aki találkozott már a kínai Nagy Tűzfallal, tudja, hogy a nemzeti hatóságok jelentős hatalommal rendelkeznek polgáraik digitális tranzakcióinak korlátozására. Igaz, az európaiak offshore módon még akkor is hozzáférhetnek a dollár stablecoinokhoz, ha azokat Európában betiltják. A nagy bankok és vállalatok azonban vonakodni fognak attól, hogy részt vegyenek a szabályozás kijátszásában, mivel súlyos árat kell majd fizetniük, ha lebuknak.

A harmadik feltételezés szerint azok az országok, ahol más valuták is forgalomban vannak, nem fognak saját stablecoinokat kibocsátani. Kína azonban nemrég tett egy lépést ebbe az irányba: egy olyan rendeletet fogadott el, amely engedélyezi a jüanhoz kötött stablecoinok kibocsátását Hongkongban.

Végezetül azt is feltételezik, hogy a magán stablecoinokat nem fogják kiszorítani a központi banki digitális valuták (CBDC-k).

Ezek lényegében ugyanolyan eszközök, csak központi bankok bocsátják ki őket, amelyek garantálni tudják a jegybanki pénzre való átváltásukat. Több mint 100 központi bank indult már el a CBDC-k útján. Egyedül az Egyesült Államok nem tette ezt meg, ami az ország jegybanki tevékenységekkel szembeni történelmi gyanakvását, valamint a kriptoipar lobbizását tükrözi.

A történelem azt mutatja, hogy a jegybanki pénznek komoly előnyei vannak a magánpénzzel szemben. Ez jó okot ad arra, hogy azt gondoljuk, az USA rossz lóra tesz.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Barry Eichengreen
A University of California (Berkeley) közgazdász és politológus professzora. 1997 és 1998 között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető tanácsadója volt. Kutatásai többek között az árfolyam-politika, az európai és az ázsiai gazdasági integráció, az IMF politikájának kérdéseit ölelik fel.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images