Óraátállítás 2025: kezdődik a téli időszámítás

Mikor van az óraátállítás, mikor kezdődik a téli időszámítás?

Hivatalosan a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdete október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja. 2025-ben ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

1. A nyári időszámítás kezdete március 30-ra esett, ezen a vasárnapon kellett hajnali 2:00 órakor 3:00 órára előre állítani az órákat.
2. A téli időszámítás kezdete pedig október 26-ra esik, vagyis most vasárnap kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat.

Az óraátállítás története

Az óraátállítás története egészen a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre - írtuk korábbi cikkünkben. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. A történet ugyanakkor egyáltalán nem ilyen egyszerű, az óraátállítás előnyei mellett az utóbbi években egyre többet beszélünk az óraátállítás hátrányairól is.

Az óraátállítás eltörléséről döntöttek

Az elmúlt időszak kutatásai rávilágítottak, hogy az órák állítgatása káros hatásokkal is járhat, ráadásul az emberek jelentős része az egészet úgy utálja, ahogy van. Az EU politikusait feltehetően ez utóbbi győzhette meg igazán, hiszen amikor felmérték az uniós közvéleményt, rögtön kiderült, hogy durván a polgárok 84 százaléka eltörölné az óraátállítást.

Az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött végül, eltörli az óraátállítást. Egyben állást foglalt arról, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. 

Az Európai Parlament egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Az utóbbi években viszont nagyon nagy volt a csend a témában. Az Európai Unió különböző szervei és a tagállamok elsősorban a kialakult problémák megoldásával voltak és vannak elfoglalva, amelyek rendre háttérbe szorították az óraátállítás eltörlésének kérdését.

A JAVASLATTAL KAPCSOLATBAN ELFOGADOTT TANÁCSI ÁLLÁSPONT NINCS, A SOROS ELNÖKSÉGEK EGYIKE SEM TÁRGYALTA A KÉRDÉST.

Mindez oda vezetett, hogy olyan hírek terjedtek, amelyek szerint az Európai Bizottság visszavonja a 2018-as irányelvjavaslatát, amely a félévenkénti óraátállítás megszüntetését célozta az Európai Unióban. Az üggyel kapcsolatban azonban kiderült, nem vonták vissza a javaslatot az óraátállítás eltörléséről. 

Óraátállítás: árnyaljuk azért a képet!

Az Európai Parlament hat évvel ezelőtti döntését nagyon sokan kedvezően fogadták. Már az akkori értékelő cikkünkben rámutattunk ugyanakkor, hogy az óraátállítás eltörlése körüli általános ujjongás mellett alig hallani azokat a hangokat, amelyek a hátrányokra hívják fel a figyelmet.

A tények: Európa túl széles ahhoz, hogy egyetlen egységes időzónával mindenki a napi ritmusának megfelelő időszámítást kapjon. Hajnali napsütés és korai délutáni naplemente. Sötétben munkába indulás és éjszakai világosság. Ezeket mindenki ismeri. Kevésszer rögzítjük azonban, hogy az óraállítás éppen ezt a problémát enyhíti: tulajdonképpen az aktívan töltött órákat rátoljuk a napsütéses időszakra.

Ha a széles időzónánknak ezt a korrekciós elemét eltöröljük, akkor két dolog történhet:

1. Még extrémebb napkelte és napnyugta időpontokkal fogunk találkozni.
2. Ezt elkerülendő Európa két nagy időzónára szakad, és nem csupán a kontinens szélein látunk majd üdítő kivételként "CET±1" időzónákat, hanem lesz két nagyjából egyforma időzóna, melynek határa valahol középen szeli majd át az Európai Uniót.

Ebben a helyzetben kell tehát majd valamelyik időzónába sorolnunk. A téma nyilván sokkal komplexebb, mint hogy egy rövid írásban fejtegessük. Most mindössze azt állítjuk, sokkal fájdalmasabb és kötöttebb döntés lesz időzónát választani, mint ahogy most gondoljuk (a magyarok ugyanis a felmérések szerint mindenkinél jobban elutasítják az óraátállítást és a jelek szerint a többség a nyári időszámítás mellett érvel).

Állításunk, majd Németország és Franciaország eldönti, hogy mi jó nekik (amihez buzgón asszisztálnak a Benelux-államok, Dánia, Olaszország, Svájc alkalmazkodik, Ausztria meg lobbizik). Ha a francia-német tengely a jelenlegi nyárit választja, nincs semmi látni való. De mi van, ha a télit? Az erről szóló értékelő cikkünk teljes egészében itt olvasható.

Üzent a kormány az óraátállítás ügyében

A kérdés már csak az, hogy ha egyszer tényleg lesz döntés az óraátállítás megszüntetésével kapcsolatban, akkor végül a nyári vagy a téli időszámításra volna-e érdemes átállnunk. Gulyás Gergely annak idején elmondta, a kérdés a magyar kormány felett áll, mivel az ügyben Európai Uniós döntés szükséges. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt is hozzátette, hogy

MAGYARORSZÁG NYITOTT ARRA, HOGY AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS KÉRDÉSÉBEN A TÖBBSÉGGEL EGYÜTT SZAVAZZON, VAGYIS NEM TÁMASZT MAJD ELLENVETÉST A TÉLI, VAGY A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS BEVEZETÉSÉVEL SZEMBEN SEM.

Gulyás Gergely egyik idei nyilatkozatában szintén elmondta, hogy a kormány eddigi álláspontja változatlan maradt.

Megvoltunk eddig az óraátállítással, de ha meg kell szüntetni, akkor maradjon a nyári időszámítás

– fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Grönland már lépett, eltörölte az óraátállítást

Grönland parlamentje, az Inatsisartut 2022 végén szavazta meg, hogy egész évben ragaszkodni kell a nyári időszámításhoz. Ezt követően a grönlandiak 2023 tavaszán átálltak a nyári időszámításra.

A TISZTVISELŐK SZERINT EZZEL A GRÖNLANDIAK DÉLUTÁNONKÉNT EGY ÓRÁVAL TÖBB NAPFÉNYT KAPNAK, ÉS TÖBB IDŐ ÁLL MAJD RENDELKEZÉSÜKRE AZ EURÓPAI ÉS A TÁVOLABBI ÜZLETI KAPCSOLATOK LEBONYOLÍTÁSÁRA.

Grönland a Dán Királyság része, és legdélebbi csücske több mint 3200 kilométerre nyugatra fekszik Koppenhágától.

Számos előnye van az óraátállítás eltörlésének

A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár.

A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.

Az óraátállítás miatt így alakul a BKK menetrendje

Az óraállítás miatt a legtöbb éjszakai járat közlekedése nem változik a hajnali órákban - közölte a BKK.

A téli és a nyári időszámítás szerint is jár hajnali 2 és 3 óra között a legtöbb éjszakai járat, jellemzően az óránként, félóránként vagy még sűrűbben közlekedők.

Néhány vonalon – jellemzően a ritkábban közlekedő járatoknál – egy-két indulás változik majd az óraátállítás miatt.

Az óraátállítás a MÁV-Volán-csoport menetrendjére is hatással lesz

Az óraigazítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét érinti. Az óraátállításban érintett belföldi és nemzetközi vonatok pontos listája itt érhető el. Az óraátállítás miatt néhány helyközi Volán-járat közlekedése is módosul Érd és Kiskunhalas térségében.

Címlapkép forrása: Alle Rechte vorbehalten via Getty Images