Már az állami hivatal kongatja a vészharangot Európa legerősebb országában: ebből összeroskadás lehet

„A több milliárd eurós támogatások ellenére a kormány nem éri el a saját hidrogénstratégiájában kitűzött célokat.

Ez veszélyezteti a klímasemlegesség elérését, Németország ipari bázisát és a szövetségi pénzügyi stabilitást

– áll a német Szövetségi Számvevőszék jelentésében.

A hidrogén – különösen a klímasemlegesen előállított zöld hidrogén – kulcsszerepet játszana például az acél- és vegyipar átalakításában, hogy fosszilis energiahordozókat lehessen vele kiváltani. Jelenleg azonban a hidrogén még nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben, és továbbra is jelentősen drágább az alternatíváknál.

A hidrogénipar felfuttatásához a költségvetés 2024-ben 4,3 milliárd eurót, 2025-ben pedig több mint 3 milliárd eurót különített el – főként vállalati támogatások formájában. Emellett a kormány több éven átívelő, éves szinten is többmilliárdos kötelezettségvállalásokat tett. „Az a várakozás, hogy a zöld hidrogén árelőnyt szerez és versenyképessé válik, eddig nem igazolódott. Sőt, minden jel arra utal, hogy a hidrogén hosszabb távon is drága marad. Így az állandósuló állami támogatások gyakorlatilag borítékolhatók.”

A hidrogén számára egy országos „törzshálózat” kiépítése is tervben van. Ennek finanszírozása alapvetően a hálózatot használó vállalatok díjaiból történne. Mivel a kormány számításai szerint a kezdeti években kevés felhasználó lesz, az állam a hálózati díjakat felső korláttal védené, és egy úgynevezett „amortizációs számlán” keresztül áthidaló finanszírozást biztosítana. A hiányt később – ha a hálózat már szélesebb körben használt és nyereséges – töltenék vissza. A Számvevőszék szerint azonban

a törzshálózat kiépítése így is „jelentős terheket és kockázatokat” ró a szövetségi költségvetésre.

A jelentés hangsúlyozza: a kormány messze van attól, hogy 2030-ra valóban működő hidrogénpiacot hozzon létre. Sem a belföldi zöldhidrogén-termelési célokat nem sikerül teljesíteni, sem az importtal nem tudják biztosítani a várható igényeket. A Számvevőszék „realitásvizsgálatot” sürget, a programok célzottabb átalakítását és rendszeres eredmény-monitoringot.

Ráadásul a gázüzemű erőművek hidrogénre történő későbbi átállításáról sincsenek kötelező előírások, így a keresleti oldal egyik kulcsfeltétele is hiányzik. A kormány ugyan tervezi új gázos erőművek állami támogatását, de továbbra sem egyértelmű, hogy ezek esetében elő lesz-e írva a későbbi hidrogén-üzemre történő kötelező átállítás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images