Átrendeződik a gazdasági bűnözés eszköztára: az adócsalás helyett ma már a kiberbűnözés a divat

Költségvetési csalás és csődbűncselekmények – csökkenő tendencia

Az utóbbi években csökkent a költségvetési csalások (adócsalások) száma: a 2022-ben regisztrált 1.189 ilyen esethez képest 2024-ben már csak 999 bűncselekmény került napvilágra (16%-os csökkenés). Ez következik abból, hogy az adóhatósági ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó jogérvényesítés évről évre hatékonyabb és eredményesebb. A digitális adatszolgáltatási rendszerek (pl. online számla, online pénztárgép, eÁfa, EKÁER stb.) egyre kiterjedtebb alkalmazása, a céghálózatok fokozott ellenőrzése, valamint az adóhatóság és az ügyészség egyre szorosabb együttműködése megnehezíti a korábbi klasszikus áfacsalások, számlagyárak és egyéb költségvetést károsító magatartások véghezvitelét.

A csődbűncselekmények esetében is hasonló tendencia tapasztalható:

2022-höz képest 2024-re 22%-kal esett vissza e bűncselekmények száma.

Ez a visszaesés ugyanakkor némileg csalóka, mert sok esetben nem kerül sor a bűncselekmény feltárására, tekintettel arra, hogy ezek felderítése rendkívül nehéz: az elkövetők sokszor már a nyomozás megindulása előtt gondosan eltüntetik vagy meghamisítják a bizonyítékokat, „fantomizálják” a cégeket és elrejtik a vagyonukat.

Pénzmosás – az ügyészségnek fel kell kötnie az alsóneműt

A statisztikák szerint a pénzmosási ügyek száma viszont rohamszerű növekedést mutat: a 2022. évi 542 esethez képest 2024-ben már 1284 ilyen jellegű bűncselekményt regisztráltak (137%-os növekedés).

Ezen bűncselekmények számának növekedése mögött meghúzódó okok sokrétűek. Egyrészt, jelen van egy definíciós különbség: egyes cselekményeket ma már orgazdaság helyett pénzmosásként könyvelnek el a statisztikák. Másrészt, a számok növekedése magyarázható a hatékonyabb felderítéssel is. A pénzmosási cselekmények elburjánzása mögött meghúzódó igazi ok azonban az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb térnyerése: az internetes csalások révén megszerzett illegális jövedelmeket az elkövetők különböző banki műveletek útján próbálják meg tisztára mosni.

Jellemző módszer az ún. pénzfutárok („money mule”) számláinak használata, akik a saját számlájukra érkező – jellemzően csalásból származó – pénzt jutalékért továbbítják. Kiberbűnözés – exponenciális növekedés

Az online térben elkövetett bűncselekmények – más néven a kiberbűnözés – soha nem látott kihívás elé állítják a hatóságokat.

Az információs rendszerek védelmi intézkedéseinek kijátszását megvalósító bűncselekmények száma 2022-ről 2023-ra több mint a harmincszorosára nőtt (14-ről 481-re), míg 2023-ról 2024-re további 61,5%-os növekedés tapasztalható.

Az adathalászat révén az elkövetők elektronikus úton – jellemzően telefonon vagy e-mailben – próbálnak meg bizalmas adatokat vagy hozzáférést kicsalni a sértettektől. Gyakori módszer például, hogy a csalók banki alkalmazottnak adják ki magukat, és számlával kapcsolatos állítólagos visszaélésre hivatkozva veszik rá az áldozatokat egy tranzakció jóváhagyására vagy egy távoli elérést biztosító szoftver telepítésére.

Szintén egyre nagyobb kihívást jelent az ún. BEC (Business Email Compromise) csalások elleni védekezés, ahol is az elkövetők azért utánoznak bizalmi személyeket – például cégvezetőket, beszállítókat –, hogy az alkalmazottakat rávegyék pénzügyi tranzakciók végrehajtására vagy érzékeny adatok kiadására. A védekezés az ilyen csalások ellen kifejezetten nehéz, mert az e-mailek általában nem tartalmaznak gyanús linkeket vagy mellékleteket, hanem tisztán írt szöveges kérések, így a hagyományos spamszűrők gyakran fel sem ismerik őket. Ugyancsak nehezíti a védekezést, hogy az elkövetők alapos előzetes felderítést végeznek, személyre szabott üzeneteket küldenek. Ráadásul az elkövetők

egyre gyakrabban mesterséges intelligencia alapú eszközöket is bevetnek a megtévesztés érdekében, például élethűen manipulált hang- vagy videófelvételeket (deepfake) hoznak létre, amellyel könnyedén meg tudják téveszteni az áldozatokat.

Korrupció – meredek növekedés

A kormányzati korrupcióellenes stratégia elsősorban a felderítés, az átláthatóság és a megelőzés megerősítésére irányul: különös hangsúlyt kap a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége, a közbeszerzési folyamatok vizsgálata és a bejelentővédelmi rendszer fejlesztése. Az ügyészségi beszámoló szerint a stratégia hatása több területen is tetten érhető: javult az adatcsere, célzottabbá váltak az ellenőrzések és a nyomozási módszertanok is igazodtak az új kockázatokhoz. Ugyanakkor a statisztikák is egyértelműen a probléma súlyosbodását mutatják: a korrupciós bűncselekmények száma 2022 és 2024 között folyamatosan emelkedett:

2022-ben 1003, 2023-ban 2000, 2024-ben pedig 3834 esetet regisztráltak.

Külön kiemelendő e körben a gazdasági vesztegetéses ügyek robbanásszerű emelkedése: 792-ről 3163-ra (299,4%-os növekedés).

A cikk szerzői Bereznai Henrik és Oláh-Grosz Ráchel, a Jalszovszky Ügyvédi Iroda szakértői.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images