Új korszak az európai árampiacon - egy változtatás, ami mindent felforgat

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az európai villamosenergia-piac sokáig elegendőnek találta az órás bontású kereskedést. A fogyasztási szokások - világítás, fűtés, ipari igények - alapvetően lassabb ritmust követtek, amelyet az órás rendszer jól leképzett. A termelésben is inkább egyedi kiesések jelentkeztek, amelyeket eseti módon lehetett kezelni, nem volt szükség negyedórás időléptékre. A helyzet azonban a napelemboommal gyökeresen megváltozott. A felhőátvonulások percek alatt képesek jelentős teljesítményingadozást előidézni, ami már nem kezelhető egyórás bontásban. A napenergia gyors térnyerése tehát új időléptéket kívánt meg, és megteremtette az igényt a termelői oldal részéről 15 perces kereskedési egységre.

Ezzel párhuzamosan a keresleti oldalon is új trendek alakítják a villamosenergia-kereskedelem valóságát. Az elektrifikáció révén a fűtési rendszerek egyre nagyobb része hőszivattyúkon keresztül kapcsolódik a piachoz, amelyek dinamikus terhelése rövid időn belül is érzékelhető. Az elektromos járművek terjedése szintén új kihívást jelent: egyetlen töltés rövid idő alatt nagy teljesítményt igényel, amelyhez a piacnak valós időben kell alkalmazkodnia. Ezek a folyamatok - amelyek jellemzően az elmúlt 5–10 évben indultak el, de a következő évtizedekben várhatóan felgyorsulnak és meghatározóvá válnak - közösen mutatnak arra, hogy szükség van dinamikusabb árképzésre és finomabb időbontásra.

A 2025. október 1-jén bevezetett 15 perces kereskedési egység ezért nem pusztán technikai reform,

hanem a termelési és fogyasztási minták átalakulására adott válasz.

A 15 perces MTU alkalmazása az SDAC1 és az SIDC rendszerekben lehetővé teszi, hogy a piac gyorsabban reagáljon az olyan folyamatosan változó, gyakran kiszámíthatatlan energiaforrásokra, mint a szél- és napenergia. A Montel energiahírportál szeptember 30-án megjelent cikke alapján a harminc átviteli rendszerüzemeltető (TSO) részvételével végrehajtott átállás technikailag zökkenőmentesen zajlott az 1. ábrán szemléltetett 27 SDAC és 25 SIDC országban. Rajtuk kívül már csak Nagy-Britannia, Svájc, a Nyugat-Balkán, Törökország, valamint az Európai Unió egyetlen tagállamaként Ciprus maradt ki az összekapcsolásból.

A 11 európai országban day-ahead aukciókat lebonyolító párizsi Epex Spot piacösszekapcsolási és integrációs vezetője, Pierre Milon szerint máris jelentős számú 15 perces bontású megbízás érkezett be hozzájuk, számos piaci szereplő és adatelemző pedig örömét fejezte ki afelett, hogy az átállás „meglepően zökkenőmentesen zajlott le.” Több piaci szereplő és elemző is osztotta ezt a véleményt, hangsúlyozva, hogy a negyedórás időlépték

új lehetőségeket teremt a megújulók pontosabb integrálására és a piac hatékonyabb működésére.

Ugyanakkor voltak óvatosabb hangok is. Egyes kereskedők arra hívták fel a figyelmet, hogy a nagyobb részletesség nagyobb hibalehetőséget is hordozhat, és a piaci volatilitás fokozódhat az első időszakban, ezt a 2. ábra is szemlélteti. Az egyik kereskedő azonban megjegyezte, hogy míg cégük már használja a 15 perces intervallumot az intraday piacon, a day-ahead aukción tapasztalt árak jelentősen eltértek a várakozásoktól: a 160 euró/MWh körüli szint helyett csupán 116,57 euró/MWh lett az eredmény.

A Montel elemzései is azt mutatják, hogy a negyedórás időlépték bevezetése a várakozásoknak megfelelően nagyobb árvolatilitást eredményez. Ez azonban nem feltétlenül hátrány: a dinamikusabb árképzés teret teremt az energiamenedzsment és -tárolás számára. Az árkülönbségek kihasználásával az akkumulátoros tárolók naponta akár több ki- és betárolási ciklust is végrehajthatnak, ami javítja megtérülésüket és hozzájárul a rendszer rugalmasságához. A volatilitás tehát nem pusztán kockázatot, hanem új lehetőséget is jelent a piac számára.

Mindemellett a rövidebb időlépték az erőművi és kereskedői menetrendek pontosabb követését teszi lehetővé,

ami hosszabb távon a kiegyensúlyozási költségek csökkenését eredményezheti.

A technikai háttér ugyanakkor kihívásokat is rejt: az aukciós algoritmus, az Euphemia, bonyolultabb számításokat igényel, így az eredmények publikálása a megszokottnál néhány perccel később történik. A piaci eszközök már készen állnak a negyedórás ajánlatok kezelésére, de a fizikai valóság - az órás üzemre tervezett erőművek és rendszerek - csak fokozatosan tudnak majd alkalmazkodni.

Összefoglalva a 15 perces kereskedési rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy jobban támogatja a rugalmas fogyasztást és az energiatárolást. Az akkumulátoros rendszerek így naponta több ki- és betárolási ciklust valósíthatnak meg, ami javítja a megtérülésüket, és hozzájárul a hálózat rugalmasságához. Ez a dinamika lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők jobban kihasználják az árkülönbségeket, és hatékonyabban alkalmazkodjanak a megújuló források ingadozásaihoz.

A rendszer bevezetésével együtt járó volatilitás hosszabb távon „tanulási folyamatot” indít el a piacon,

amely új stratégiák és viselkedési minták kialakítását teszi szükségessé.

Az igazi lakossági előnyöket ugyanakkor azok a digitalizált fogyasztók fogják élvezni, akik okosmérőkkel, intelligens hálózati megoldásokkal, elektromos járművekkel vagy hőszivattyúkkal rendelkeznek – számukra a negyedórás időlépték valós hozzáadott értéket teremt. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az előnyök főként azokban az országokban realizálódnak, ahol a szabályozás lehetővé teszi az időszaki árazást, és a fogyasztók ténylegesen érzékelhetik a rövid távú ármozgások hatását a számláikon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images