Elhangzott a Kormányinfón: ez lesz a 14. havi nyugdíjjal

Portfolio

2025. október 30. 09:23

A kormány mindenképpen szeretné bevezetni a 14. havi nyugdíjat, jelenleg vizsgálja azt, hogy hogyan lehetne beilleszteni a költségvetésbe ezt a tételt – mondta el az október 30-i Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. A teljes 14. havi juttatás a Portfolio számításai szerint mintegy 600 milliárd forintba kerülne évente, és 7,7%-kal növelné a jogosultak éves juttatását, azonban a kormány eddigi kommunikációja alapján várhatóan nem egy lépésben, hanem több év alatt fokozatosan vezethetik be a juttatást. Gulyás Gergely azt is kifejtette, hogy a 13. és 14. havi juttatás nem alkalmas a nyugdíjrendszerbeli igazságtalanságok mérséklésére.

A kormány mindenképpen szeretne 14. havi nyugdíjat, jelenleg azt vizsgáljuk, hogy a költségvetés keretei közé hogyan lehet ezt beszorítani – mondta Gulyás Gergely a mai Kormányinfón.

A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta:

ha talál rá megoldást a kormány, akkor bevezetik a 14. havi nyugdíjat, de egyelőre még nem született erről kormánydöntés.

A 14. havi nyugdíj ötletét elsőként Lázár János vetette fel egy lakossági fórumon, majd kicsivel később Orbán Viktor is megerősítette, hogy a kormány dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. A héten pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is állást foglalt a 14. havi nyugdíj mellett, az eddigi kommunikáció alapján várhatóan nem egy lépésben, hanem több év alatt fokozatosan vezetné be a kormány a 14. havi nyugdíjat, hasonlóképpen a 13. havi nyugdíj 2021-2022-es bevezetéséhez.

A Kormányinfón később még egyszer szóba került a téma. Gulyás Gergely arra a kérdésre reagálva, hogy nem kaphatnának-e magasabb extra juttatásokat az alacsonyabb nyugdíjban részesülők, azt felelte:

a 13. és 14. havi nyugdíj nem tudja mérsékelni a nyugdíjrendszer igazságtalanságait, valaki biztosan méltánytalannak érezheti majd ezt a juttatást.

Magyarországon jelenleg a 13. havi nyugdíj létezik, 2022 óta minden év februárjában a saját egyhavi ellátásukkal megegyező pluszjuttatást kapnak a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők, az utóbbi évtizedek vonatkozó eseményei az alábbiak szerint alakultak:

2003-ban kezdődött a 13. havi juttatás fokozatos bevezetése, ebben az évben negyedhavi nyugdíj összegével megegyező pluszpénzt kaptak a jogosultak.
2004-ben már félhavi juttatás érkezett.
2005-ben háromnegyedhavi juttatást kaptak az idősek.
2006-tól 2008-ig teljes összegű 13. havi pluszjuttatás érkezett.
2009-re vonatkozóan a tomboló gazdasági válság miatt 80 ezer forintban maximálták a 13. havi juttatás összegét, de végül csak az első részlet kifizetésére került sor (maximum 40 ezer forint), a második részletet már nem fizették ki. Ekkortól kezdődően a 13. havi nyugdíj határozatlan ideig fel volt függesztve.
2010-től 2020-ig nem létezett Magyarországon 13. havi nyugdíj.
2021-ben negyedhavi összegű 13. havi juttatás érkezett, és az eredeti terv szerint évente plusz egy heti összeggel nőtt volna a juttatás, így 2024-re érte volna el a teljes havi összeget.
A 2022-es (választási) évben végül már teljes összegű 13. havi nyugdíj érkezett, azaz jóval gyorsabban megtörtént a teljes 13. havi nyugdíj beépítése, mint azt a kormány eredetileg vállalta.
2023-tól 2025-ig minden évben változatlanul a teljes havi 13. havi juttatás érkezett, és a nyugdíjtörvény értelmében az eljövendő években is ugyanerre számíthatnak a jogosultak.

A teljes 14. havi nyugdíj bevezetése számottevően megemelné a magyar költségvetés nyugdíjkiadásait. 2025-ben (a novemberi nyugdíjkorrekció nélkül) 7200 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra költeni a kormány, az utólagos nyugdíjkorrekció további 112 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A várható összkiadás így a tervezett folyó áras GDP-nek (87 837 milliárd forintnak) kb. 8,3%-át teheti ki.

2026-ban pedig 7700 milliárd forintnyi kiadással számol a költségvetés, ehhez az idén novemberi nyugdíjkorrekció növelő hatását is hozzáadva reálisan mintegy 7816 milliárd forint lehet a tényleges jövő évi kiadás – természetesen a 14. havi juttatás nélkül. Ez a tervezett folyó áras GDP-nek (95 747 milliárd forintnak) 8,2%-át érné el.

Ha viszont valamilyen módon már 2026-ban megvalósulna a teljes 14. havi juttatás, akkor

a reálisan 590 milliárd forint fölötti újabb pluszjuttatás a GDP kb. 0,6%-ával, akár 8400 milliárd forintra növelhetné a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordított kiadásokat.

2026-ban 585 milliárd forintot szán a költségvetés a tizenharmadik havi juttatásokra, beleértve mind a nyugdíjban, mind a másmilyen nyugdíjszerű ellátásokban részesülők juttatásait is. A 2025 novemberében esedékes évközi nyugdíjemelés azonban 1,6%-kal megnöveli az egyéni nyugdíjakat, ezért várhatóan a 2026-os tizenharmadik havi juttatás is legalább 1,6%-kal magasabb lehet a tervezettnél, így az 594 milliárd forintot is elérheti. A tizennegyedik havi nyugdíj feltehetően ugyanennyibe kerülne évente, amennyiben azonos működéssel vezetik be azt.