Itt az EKB kamatdöntése!

Az EKB a mai ülésén nem változtatott az alapkamaton, miközben továbbra is elkötelezett az infláció 2 százalékon tartása mellett. Lagarde megítélése szerint a jegybank továbbra is jó helyen van, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ott így is maradjon. Bár az elmúlt hónapban a gazdasági növekedést övező negatív kockázatok közül több is mérséklődött, a bizonytalanság továbbra is nagy, amely indokolja az EKB kiváráson alapuló monetáris politikai megközelítését.

A testület elnöke szerint továbbra is a geopolitikai és a kereskedelmi háborúval kapcsolatos kockázatok a legfontosabbak, melynek gazdasági hatását csak a következő hónapokban érezzük majd meg.

Az utolsó kérdés ahhoz a különbséghez kapcsolódott, hogy az együttműködési kezdeményezések ellenére Európában a digitális jegybankpénzt tekintik a digitális pénzügyi rendszer jövőjének, míg az Egyesült Államokban a stablecoin-hoz hasonló eszközök nyernek teret. Az európai jegybank elnöke válaszában kiemelte, hogy Európa és az EKB egyik kiemelt célja a folyamatos innováció, a jegybank pedig az Európai Bizottsággal összhangban igyekszik kidolgozni a digitális pénzügyi rendszer működési- és felügyeleti keretrendszerét. A rendszer nyitva áll az USA-ban népszerű, privát szektor által kibocsátott pénzhelyettesítőnek szánt eszközök [a megnevezés alatt Lagarde a kriptoeszközöket értetette - a szerk.] előtt is, de az aktuális jogszabályoknak való megfelelést mindig biztosítani kell.

Az ETS II. kvótakereskedelmi rendszer felállításának határideje Lagarde szerint továbbra is 2027 (az Európai Bizottság pedig magabiztos a határidő tartásában), az inflációra gyakorolt erősítő hatás azonban a korábbihoz képest időben jobban elnyújtott lehet.

A kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások világkereskedelemre gyakorolt hatása mellett az európai munkaerőpiaci folyamatok, valamint a bérdinamika alakulása egyaránt bizonytalanságot hordoznak, ezért az EKB megvárja a kockázatok materializálódását, mielőtt reagálna azokra.

Bár a monetáris tanács tagjai természetszerűleg különböző véleménnyel rendelkeznek, a mostani kamatdöntés egyhangú volt

- jelentette ki az EKB elnöke.

Lagarde szerint a jegybanki stáb folyamatosan monitorozza a transzmissziós folyamatokat, jelenleg pedig azt látják, hogy a transzmisszió kifogástalanul működik. Az EKB elnöke elismerte, hogy a vállalati hitelfeltételekben tapasztalt némi szigorodást, de szerinte ez főként a kockázatkezelési elveknek köszönhető, az adatok pedig azt mutatják, hogy a transzmisszió időben és hatékonyan működik.

A digitális euró bevezetését mostanában számos kritika éri a pénzügyi rendszerből, főként amiatt, hogy nem alulról induló kezdeményezés által, hanem szabályozói, jegybanki döntéssel lesz létrehozva. Lagarde válaszában a pénzügyi rendszer alaptételére hivatkozik: a pénz közjószág, amelynek értékét a belé vetett bizalom határozza meg, ennek megvédése pedig a jegybank feladata.

Lagarde ismét hangsúlyozza: a lefelé mutató növekedési kockázatok közül néhány mérséklődött, de a bizonytalanság (melynek egy része az országok gazdaságpolitikájából ered) továbbra is nagy. Lefelé és felfelé mutató kockázatok tehát most is vannak, még ha az összkép kedvezőbbé is vált szeptemberhez képest.

Lagarde ismétli önmagát: az EKB jó helyzetben van, és ülésről ülésre azon dolgozik, hogy ez így is maradjon.

A jegybank elnöke ezután arra is reagált, hogy a szeptemberi üléshez képest most nem hivatkozott a kockázatok kiegyenlítettségére. Az európai-amerikai kereskedelmi megállapodás, a közel-keleti fegyverszünet és az amerikai-kínai tárgyalások egyaránt csökkentették a növekedést fékező kockázatokat, így a korábbi egyensúly felfelé tolódott el. Lagarde szerint az inflációt övező kockázatok nem változtak érdemben szeptember óta.

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy fiskális támogatás nélkül mennyire lenne jó helyzetben az eurózóna gazdasága. Lagarde szerint monetáris politikai szempontból jó helyzetben van az euróövezet (ezt támasztja alá a harmadik negyedéves GDP is), a jegybank pedig mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez így is maradjon.

A vállalati hitelezés, valamint a kötvénykibocsátás volumene némileg csökkent szeptemberben a megelőző hónaphoz képest, de a bankközi kamatok és kötvényhozamok lényegében változatlanok maradtak. A vállalati hitelek és jelzáloghitelek iránti kereslet enyhén emelkedett szeptemberben, a bankok azonban némileg szigorítottak kockázatkezelésükön, amely lassította a hitelkihelyezés bővülését.

A volatilis világkereskedelem miatt továbbra is bizonytalanok az inflációs kockázatok. Az országok gazdaságélénkítő programjai, illetve az ellátási láncokban fellépő feszültségek emelhetik az inflációt, miközben a fogyasztói árak lassulását az erős euró, valamint a vámháború miatti exportkereslet-csökkenés segítheti.

Az amerikai-európai kereskedelmi megállapodás, a közel-keleti fegyverszünet, valamint a kínai-amerikai tárgyalások némileg csökkentetették a gazdasági bizonytalanságot. Ezzel együtt a környezet továbbra is bizonytalan, ami az export visszaesésében, a befektetői kockázatvállalás csökkenésében és alacsonyabb növekedésben mutatkozhat meg. Lagarde szerint a negatív kockázatok közül továbbra is az orosz-ukrán háború a legfontosabb.

Szeptemberben 2,2 százalékra gyorsult az infláció az augusztusi 2 százalékról, amely főként az energiaár-csökkenés lassulásának köszönhető. A maginfláció 2,3-ról 2,4 százalékra gyorsult, a szolgáltatásinfláció emelkedése miatt. Lagarde szerint mindez nem veszélyezteti a jegybank árstabilitási célját, mivel a következő hónapokban a bérdinamika várhatóan lassulni fog, miközben a hosszú távú inflációs várakozások továbbra is 2 százalék körül mozognak.

A pénzpiacok szorosabb integrációját sürgeti az EKB, amely ma döntést hozott a digitális jegybankpénz bevezetésének következő stádiumba lépéséről.

A fiskális politika feladata a gazdaság versenyképességének javítása, illetve a vállalatok védelme a jelenlegi geopolitikai helyzetben. A Draghi-elemzés alapján Lagarde még egyszer felhívja a figyelmet a strukturális reformok, a felelős költségvetési politika, valamint a befektetési- és bankunió fontosságára.

Az eurózóna 0,2 százalékkal növekedett negyedéves alapon, nagyban köszönhetően a szolgáltatószektornak. A kedvező hatás motorja a jegybankelnök szerint a turizmus és a digitális szolgáltatások fellendülése voltak. Ez utóbbiban a vállalatok IT-reformjai, valamint a mesterséges intelligencia használatának terjedése játszották a főszerepet.

A gazdaság a reálbérek növekedéséből és a magas foglalkoztatottságból egyaránt profitálhat, a lakosság jelentős megtakarításai pedig rövid távon is erősíthetik a fogyasztást. A beruházások szintén kapnak gazdaságpolitikai támogatást, a pozitív hatások közül Lagarde az európai országok élénkítő intézkedéseit és az EKB korábbi kamatcsökkentéseit emelte ki.

Az EKB elnöke szerint az európai országok növekedést jelenleg a magas vámok, a kereskedelmi háború bizonytalansága és a relatíve erős euró fékezi, ami főként a feldolgozóiparban és az exportban látható.

A külső és belső kereslet közti eltérés Lagarde szerint várhatóan fennmarad a közeljövőben is.

Lagarde elsőként a mai kamatdöntést indokolja. Az EKB elnöke elmondja, hogy az eurózóna inflációja az elmúlt hónapokban az árstabilitási célt jelentő 2 százalék körül mozgott, a kilátások pedig nem változtak érdemben. Eközben a gazdaság a globális kihívások ellenére ellenálló maradt.

A jövőt tekintve a jegybank nem köteleződik el semmilyen kamatpálya mellett, továbbra is adatfüggő üzemmódban marad.

A jegybank továbbra is adatvezérelt üzemmódban van, azaz a gazdaság állapota alapján ülésről ülésre dönt a megfelelő kamatszintről. A közlemény szerint az EKB továbbra sem köteleződik el egyetlen kamatpálya irányába sem.

A várakozásokat enyhén felülmúlva negyedéves alapon 0,2 százalékkal bővült az eurózóna gazdasága a harmadik negyedévben. Mindez azt mutatja, hogy a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi háború ellenére Európa gazdasága ellenálló maradt. Bár Németország és Olaszország stagnált a július-szeptemberi időszakban, a francia gazdasági aktivitás meglepő gyorsulása, valamint a mediterrán országok jó teljesítménye felfelé húzta az eurózóna GDP-növekedését.

Az EKB Kormányzótanácsának inflációs kilátásokra vonatkozó értékelése lényegében változatlan maradt, miközben a gazdaság a kihívásokkal teli globális környezet ellenére továbbra is növekedést mutat. A robusztus munkaerőpiac, a magánszektor szilárd mérlegei és a korábbi kamatcsökkentések továbbra is fontos rugalmassági tényezők. A kilátások azonban továbbra is bizonytalanok, elsősorban a folyamatos globális kereskedelmi viták és a geopolitikai feszültségek miatt.

Az EKB változatlanul 2%-on tartotta az irányadó betéti kamatot. A döntés megfelelt a várakozásoknak és a döntéshozók korábbi nyilatkozatainak, korábban ugyanis többen is elmondták, hogy a kamatszint megfelelő helyen van, a kockázatok pedig kiegyensúlyozottak.

A világ vezető jegybankjai közül a Fed és a Bank of Japan (BoJ) egyaránt kamatdöntő ülést tartott az elmúlt egy napban. Az USA jegybankja a várakozásoknak megfelelően - 25 bázisponttal - 4 százalékra mérsékelte az irányadó rátát, Jerome Powell elnök azonban a sajtótájékoztatón többször is hangsúlyozta, hogy a decemberi csökkentés egyáltalán nincs kőbe vésve. A hír meglepte a befektetőket, ezért a dollár számottevő erősödéssel reagált.

Magyar idő szerint ma hajnalban a japán jegybank döntött az irányadó rátáról, amelyet változatlanul 0,5 százalékon hagyott. A piacok korábban valószínűnek tartották a kamatemelést, ám - vélhetően Takaicsi Szanae miniszterelnök laza monetáris politikát támogató gazdasági irányvonala és az árnyomás enyhe mérséklődése miatt - a döntéshozók végül a kivárás mellett határoztak.

Az Európai Központi Bank (EKB) az elmúlt másfél évben nyolc alkalommal lazított a monetáris politikán, de az elmúlt hónapok fejleményei egyre erősebben utalnak arra, hogy hosszabb időre véget érhetett a kamatcsökkentési ciklus. A friss piaci és elemzői várakozások szerint a következő időszak nem a további vágásokról fog szólni, az irányadó ráta pedig akár 2027 végéig is a jelenlegi, 2 százalékos szinten maradhat.

Éppen ezért a mai nap fő kérdése nem is maga a döntés lesz, hanem az, hogy az EKB hogyan értékeli az a főbb kockázatok (élen a kereskedelmi háborúval) hatásait, illetve ad-e jelzést a következő hónapokban monetáris politikai irányával kapcsolatban.

A kamatdöntés 14.15-kor érkezik, amit 14.45-kor a sajtótájékoztató követ majd.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Az eseményekről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images