Megszólaltak az elemzők a gyenge magyar GDP-adat után

Ismét egy nagyon gyenge adat

– kommentálta a friss GDP-számokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. "A negyedéves alapú stagnálás arra mutat rá, hogy a gazdasági növekedés továbbra sem tud beindulni."

• A harmadik negyedévben a gazdaság teljesítményét ismét visszahúzta az ipar teljesítménye. Az ágazat rengeteg támogatásban részesül, a gazdaságpolitika sarokkövét jelenti, ám mégsem tud növekedni. Ebben nagy szerepet játszik a gyenge külső kereslet (német ipar válsága), de azért hozzájárul a jármű- és akkumulátorgyártás magas aránya, illetve az alacsony versenyképesség (pl. magas energiaárak) is.
• Éves alapon visszahúzó erőt jelentett a mezőgazdaság is – az aszály miatti gyenge termésből ezt már sejthettük. Persze kérdés, hogy a globális klímaváltozás okozta kihívásokra az ágazat fel tud-e készülni vagy egy tartósan alacsonyabb termésre kell berendezkednünk.
• Az építőipar teljesítményéről nem ír külön a KSH – se jót, se rosszat. Ez az az ágazat, ahol a havi adatok a legnagyobb kérdőjeleket hozták: a váratlan és jelentős augusztusi visszaesés után nem kizárt, hogy a második negyedéves növekedés után az ágazat visszahúzta a növekedést.
• A szolgáltatások növekedni tudtak – azt persze még nem tudjuk, mennyivel. A mennyivel persze itt nem elhanyagolható kérdés, hiszen az ágazat adja a GDP 2/3-át. Az ágazat növekedése folyamatos, de tavaly nagyobb volt, mint az idei első két negyedévben. Itt biztosan több keresnivalónk lenne, több olyan ágazat van, amely már most is tud növekedni, de ha több figyelmet kapna, jelentősebben hozzá tudna járulni a gazdasági növekedéshez.
• Felhasználási oldalról a fogyasztás biztosan tudott bővülni – ebben szerepe van a reálbérek növekedésének, illetve a családi adókedvezmények növekedésének – bár ez utóbbi a negyedévnek csak kis részét érintette.
• A beruházások éves összevetésben biztosan zuhantak – kérdés, hogy negyedéves alapon tudtak-e javulni. Az alacsony beruházási volumenben több tényező játszik szerepet: a hazánknak járó uniós források visszatartása, az alacsony kereslet (miért fejlesszenek, ha nem kell senkinek a termék), az állami és önkormányzati forráshiány és a külföldi befektetők alacsony befektetési kedve hazánkban.
• A nettó export kapcsán sem jutottunk információhoz – ez azért vélhetően nem sikerült annyira jól, mint a júliusi és augusztusi adatok alapján vártam, különösen is a szeptemberi külkereskedelmi adat fényében.

"A gazdaság felemelkedése tehát a harmadik negyedévben is elmaradt. Az első három negyedévben a növekedés mindössze 0,3 százalék volt a nyers és 0,2 százalék a kiigazított adatok szerint. Ebből az is következik, hogy az idei növekedési várakozásokat ismét csökkenteni kell, vélhetően már a 0,5 százalékos növekedés sem érhető el, azaz a magyar gazdaság ismét egy olyan évet zár majd, amikor nem tudott érdemben előrelépni" – írta Regős Gábor.

"A mai kedvezőtlen adat az áthúzódó hatás miatt persze a jövő évre is kihatással lesz, a jövő évi növekedés is kisebb lehet a várt 2,8 százaléknál (...). A gazdasági növekedés beindulásához több tényezőre lenne szükség lenne: a legfontosabb a külső kereslet beindulása lenne, de szükség van a hazánknak járó uniós pénzekhez való hozzáférésre, illetve arra is, hogy a gazdaságot érintő támogatások hatékonyabban, kevésbé 1-2 ágazatra koncentrálva kerüljenek elköltésre, hiszen az 1-2 ágazat beindulása késik, ez pedig nyomot hagy a gazdasági teljesítményen is" – emelte ki Regős Gábor.

"A gyenge GDP-adatok a korábbinál is nagyobb fiskális fegyelmet igényelnének, hiszen a kisebb GDP nyomot hagy a költségvetésen is, még ha a fogyasztás és a bérek növekedése miatt nem is ekkorát. A stagnáló gazdaság és a laza fiskális politika együttese ugyanis kockázatot jelentene a hitelminősítések szempontjából is" – vélekedett a közgazdász.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint a friss GDP adatközlés ismét csalódást keltett. "Az adatközlés előtt rendelkezésre álló információk alapján az is benne volt a pakliban, hogy negatív lesz a mutató, úgyhogy a legrosszabbat sikerült elkerülni. A teljesítmény azonban aligha bíztató. (...) A friss adat egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság továbbra is képtelen kitörni az évek óta tartó stagnálásból. Egy jobb periódust egy rosszabb követ, vagyis megy az oldalazás" – írja Virovácz Péter.

"A tavaly év végén felvázolt várakozásokhoz képest, de még az idén félévkor jósolthoz képest is kiábrándító teljesítményt látunk 2025-ben. A nyers adatok alapján az eddig eltelt három negyedév csekély növekedést hozott: a kiigazított adatok alapján mindösszesen 0,2 százalékos a bővülés. Valami meglepően óriási hajrára lenne szükség ahhoz az utolsó negyedévben, hogy a 2025. év növekedése jobb legyen, mint amit 2024-ben láttunk (0,6 százalék). Egyelőre ennek azonban nem igazán látszódnak a jelei" – emelte ki Virovácz Péter.

A harmadik negyedéves adat fényében az ING Bank ismét lefelé módosítja a 2025. évi növekedési előrejelzését. Legnagyobb valószínűséggel valahol 0,5 százalék körül, inkább valamivel az alatt teljesíthet az idei év egészében a magyar gazdaság. A mai adatokat is figyelembe vevő pontbecslésünk 0,5 százalékos GDP-növekedést jelez előre, amely azonban egy a kormányzati intézkedések hatására erősen pozitív negyedik negyedévvel számol, így a kockázatok inkább lefelé mutatnak – írja Virovácz.

Az év hátralévő részében a fogyasztás lehet a húzóerő, elsősorban az új költségvetési impulzusok hatására. A legnagyobb kérdés ugyanakkor, hogy az ebből származó többletjövedelem mekkora része találja meg az utat a tényleges fogyasztáshoz és mekkora rész gyarapítja a megtakarításokat. A beruházások esetében nem számítunk komolyabb fordulatra, így az év egészében ez a tétel biztosan erős negatív hozzájáruló lesz, miközben a nettó export esetében a fogyasztás erős importigénye és a külső kereslet általános gyengesége nem kecsegtet komolyabb pozitív változással már az év végéig – zárja gondolatait a szakértő.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images