Akkora repülőrajtot vett Európa zászlóshajója, hogy mindenki tátott szájjal nézi

A politikai feszültségek ellenére a francia GDP a vártnál jóval gyorsabban nőtt a harmadik negyedévben. A 0,5 százalékos bővülés meghaladta a második negyedévi 0,3 százalékot és jócskán felülmúlta a piaci konszenzust (0,1 százalékos bővülés). A részletek is kedvezőek: a belföldi kereslet javult, elsősorban a beruházások, különösen a vállalati fejlesztések élénkülése miatt. A háztartások fogyasztása továbbra is nőtt (+0,1 százalék), az állami kiadások pedig 0,5 százalékkal emelkedtek. Összességében a végső belföldi kereslet 0,3 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.

Nagy meglepetésre a külkereskedelem is jelentős lökést adott a növekedésnek, 0,9 százalékponttal.

Az export 2,2 százalékkal ugrott, míg az import enyhén csökkent. Ezzel szemben a készletezés 0,6 százalékponttal visszafogta a GDP-t, megfordítva az előző időszakok tendenciáját. A termelés a legtöbb feldolgozóipari ágazatban és a szolgáltatásokban is erősödött.

A kormány idei éves GDP-növekedési célja 0,7 százalék, ami jó eséllyel el is érhető, tekintve, hogy az elmúlt 12 hónapban 0,9 százalékkal bővült a gazdaság. A francia gazdaság a kereskedelmi háború és a költségvetési-politikai válság ellenére nagyon erős harmadik negyedévet tudhat magáénak, amely több, egymástól független hatásnak köszönhető.

A fordulat már korábban elindult

Már tavasszal-nyár elején számos kedvező, a gazdaság több szegmensét érintő hírek érkeztek a francia gazdaságról, amik megalapozták a mostani jó teljesítményt:

• Kifejezetten jó volt az idei búzatermés.
• Júniustól látványosan megugrott a repülőgépipari termelés.
• A második negyedévben élénkült a munkaerő-felvétel, így nettó munkahelyteremtés valósult meg.
• Meredeken nőtt a cégalapítások száma is.

Mindez annak ellenére történt, hogy a hangulati mutatók – különösen a háztartási bizalom – továbbra is bizalomhiányt jeleznek. Mintha két különböző országról beszélnénk.

A nyáron felgyorsult a francia növekedés

A fordulat olyan kulcságazatokból érkezik, amelyek korábban fékezték a növekedést.

• Repülőgépipar: a megrendelésállomány a Covid előtti szinthez hasonlóan erős volt, de a termelés sokáig nem tartotta a tempót. A járvány utáni kilábalás mintegy 18 hónapra (2023. decembertől 2025. májusig) megtorpant beszállítói, kapacitás- és munkaerő-oldali szűk keresztmetszetek miatt. 2025 júniusa óta azonban erőteljes felpattanás látszik, ami új kapacitások belépésére utal, és esélyt ad a lemaradás ledolgozására.
• Mezőgazdaság: a 2024-es rendkívüli csapadék visszafogta a termelést. 2025 tavaszán a csapadék normalizálódott, ami már az első félévben közel 0,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez (szemben a 2024-es -0,2 százalékponttal).
• Energetika: az áramtermelés 2022-es megingása 2023-ra megoldódott. Rekordtermelés és -export mellett a termelői árak a 2023 első negyedévi csúcsról közel 40 százalékkal estek, meghaladva az európai átlagos mérséklődést (-30 százalék). A gazdaság egyre inkább villamosított és dekarbonizált, az olcsó, tiszta áram pedig tartós növekedési előnyt jelent.

Ezen hatások miatt nyomán 2026-ban a francia növekedés részben behozhatja lemaradását az eurózónához képest. A BNP Paribas előrejelzése szerint Franciaország 0,7, illetve 1,1 százalékkal, az eurózóna pedig 1,3, illetve 1,4 százalékkal bővülhet az idei és a következő évben.

A folyamat megakadásának nincs jele.

A 2022 eleje óta tartó növekedési lassulás és a 2024 közepe óta erősödő politikai bizonytalanság sem fékezte érdemben. Ezt támasztja alá a cégalapítások száma is, amely 2024 decembere és 2025 augusztusa között 8 százalékkal emelkedett. Ez éles ellentétben áll a 2010-es évek elejével, amikor a gyenge növekedés a cégalapítások visszaesésével járt.

A munkaerőpiac továbbra is ellenálló: a poszt-Covid munkahelyteremtési hullám után a foglalkoztatás magas maradt.

A foglalkoztatási ráta 2025 második negyedévében 69,6 százalék volt, ami a 10 évvel ezelőtti állapothoz képest 5 százalékponttal magasabb. Az emelkedés több mint fele a Covid utáni időszakban történt. A munkanélküliségi ráta 2022 óta a gyengébb gazdasági növekedés ellenére is csak mérsékelten emelkedett, a bérek növekedése pedig a 2010-es évek közepe óta meglehetősen mérsékelt maradt.

A növekedés pénzügyi feltételei is adottak

A francia gazdasági növekedést egyelőre pénzügyi oldalról is stabil lábakon áll (bár a költségvetés romló helyzete ezt egyre inkább megkérdőjelezi). A folyó fizetési mérleg összességében mérsékelten kiegyensúlyozott, noha az összetétel eltolódott, mivel az árukereskedelmi hiány tartósan szélesebb és nem magyarázható pusztán az energiakiadásokkal. A korábbi termelési fennakadások után ugyanakkor 2025 második felétől a repülőgépipari és a gabonaexport erősödése várhatóan enyhíti a deficitet, miközben a szolgáltatásegyenleg többlete stabil és nagy, a jövedelmi egyenleg pedig szintén pozitív marad.

A külső egyensúly viszonylagos stabilitása azt jelenti, hogy a gazdaság finanszírozási kapacitásai és igényei nagyjából kiegyenlítik egymást. Belföldön a közszféra hiányát alapvetően ellensúlyozza a háztartások többlete, miközben a nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye alacsony.

A magánszektor beruházási dinamikája erős: Franciaország élen jár a szellemi tulajdon termékeibe irányuló beruházásokban (ez a GDP közel 5,5 százalékát teszi ki), ami meghaladja a szomszédos országok és az Egyesült Államok szintjét.

Eközben a nem pénzügyi vállalatok teljes beruházási rátája is magas (a vállalati szektor által termelt hozzáadott érték 21,5 százalékának megfelelő), ami a történelmi átlag fölött és a német szint felett maradt még az elmúlt évek magasabb kamatkörnyezetében is.

A körülmények ráadásul az elmúlt két évben sokat javultak: az Európai Központi Bank (EKB) ugyanis jelentős kamatcsökkentési ciklust hajtott végre, a jelenlegi 2 százalékos irányadó pedig támogatja a vállalati és lakossági hitelezés felfutását.

Az egyetlen probléma a költségvetés

A francia költségvetés helyzete ma a gazdasági növekedés egyetlen súlyos fékje,

mert a magas hiány és az emelkedő finanszírozási költségek szűkítik az állami mozgásteret és ellehetetlenítik az érdemi gazdaságélénkítést, valamint strukturális reformokat. A fenntarthatatlan hiány- és adósságpálya kormányválságot szült, hiszen a szükséges többéves kiigazításról és a prioritásokról nincs tartós konszenzus, miközben a piacok érzékenyen reagálnak a fiskális hírekre. A kiút egy hiteles, növekedésbarát konszolidációs program lenne, ennek alapfeltétele azonban a politikai stabilitás, amely helyreállítása a jelenlegi helyzetben kifejezetten nehéznek tűnik.

Összességében az látszik, hogy a francia gazdasági növekedést hajtó fundamentumok ellenállóak, a bizalom azonban gyenge

– különösen a háztartásoknál –, ezért a francia bővülés eurozónához viszonyított alulteljesítése 2026-ban várhatóan szűkül, de nem tűnik el teljesen, és a háztartások fogyasztása feltehetően továbbra is a GDP‑növekedés alatt marad, ami visszafogja a fellendülés erejét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images