Brüsszel nekiment a magyar kormány adójának: kamatostul járhat vissza a pénz

A Nitrogénművek által indított perben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Tamara Ćapeta azt indítványozta, hogy a magyar kormány 2023-ban bevezetett szén-dioxid-kvóta-adóját uniós jogba ütközőnek minősítsék.

Szerinte az adó szembemegy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének alapelveivel, amely a nagy kibocsátókat fokozatosan terelné a kibocsátáscsökkentés felé az ingyenes kvóták számának évről évre történő csökkentésével.

A magyar intézkedés ezzel ellentétben a már ingyenesen kiosztott kvóták utólagos megadóztatásával teremtett pluszterhet, ráadásul visszamenőleges hatállyal.

A kormány 2023 júliusától a hároméves átlagban 25 ezer tonna feletti CO₂-kibocsátásra tonnánként 36 eurós adót vetett ki, amely elsősorban a vegyipari, olajipari és építőanyag-gyártó vállalatokat érintette.

Amint arról korábban részletesen írtunk, a legnagyobb érintettek között volt a Mol, a Nitrogénművek, a Holcim királyegyházi cementgyára és a Duna-Dráva Cement váci és beremendi üzeme.

Az adó jelentős politikai és költségvetési célt szolgált: pluszbevételt termelt a nehéz helyzetű költségvetés számára, miközben érzékenyen érintette a kormány által kritikusnak tartott szereplőket, így Bige László vállalkozó Nitrogénművét és a külföldi cementipari cégeket. Bár a szabályok az eredeti bejelentéshez képest lazultak (az adómérték 40 euróról 36 euróra csökkent, a küszöbérték 10 ezerről 25 ezer tonnára nőtt), a magyar konstrukció továbbra is alapvetően ütközött az ETS logikájával, amely a kibocsátás feletti többletköltséget a kvótapiacra bízza, nem pedig új adót vezet be. A kritikusok azt is állították, hogy az adó politikai motivációkra utalt, amit alátámaszt, hogy Orbán Viktor 2022-ben még az egész ETS rendszer felfüggesztésének lehetőségét is felvetette.

A kvótaadó két év alatt számottevő bevételt hozott: 2023-ban 41,47 milliárd, 2024-ben 67,14 milliárd forint folyt be, idén pedig 75 milliárd forinttal számol a költségvetés.

Ha az adót törölni kell, az államnak kamatokkal együtt több mint 200 milliárd forintot kellene visszafizetnie. A terhek azonban egyenlőtlenül oszlottak meg: a Mol esetében a kvótaadó becslések szerint nagyjából 32 milliárd forintot tett ki, ami alig érte el árbevétele fél százalékát. A Nitrogénműveknél ugyanez 2023-ban 14, 2024-ben 11,5 százalékos árbevétel-arányos terhet jelentett, és mindkét évben jelentősen növelte a vállalat veszteségét.

A perben a végső döntés 3–6 hónapon belül várható, vagyis akár már tavasszal ítélet születhet. Ha a Bíróság követi a főtanácsnoki indítványt, az adót vissza kell vonni, a cégek pedig kamatostul visszakapják a befizetett összegeket.

A bírósági eljárással párhuzamosan az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, felszólítva a kormányt az adó eltörlésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images