„Gázmaffia” Magyarországon: az utóbbi évek egyik legnagyobb csalássorozata lepleződött le

Valós gáz, fiktív áruk - így tűnik el az áfa

A cikk szerint a csalás nem kitalált gázügyleteken alapult:

a földgáz valóban megjelent a piacon,

de a piaci árnál olcsóbban, noha azt drágábban vették meg. Hozzáteszik, hogy a gáztranzakciók a MEKH és az EU-s energiapiaci felügyelet (ACER) napi jelentéseiben is megjelentek.

A kulcs az volt, hogy ezek a vállalatok a gázeladás után keletkező áfafizetési kötelezettséget fiktív kereskedelemmel egyenlítették ki. A papíron „megvásárolt” termékek - például okosórák, napelem-inverterek, merevlemezek, játékkonzolok, mobiltelefonok - soha nem léteztek, csupán számlákon szerepeltek.

Tehát a frissen alapított, ismeretlen hátterű gázkereskedők olcsó gázt kínáltak bejáratott, tekintélyes magyar kereskedőknek, miközben a gázt külföldről, jellemzően Ausztriából, Bulgáriából vagy Csehországból szerezték be. Ehhez jelentős likviditásra és logisztikai háttérre volt szükség, amit csak tőkeerős finanszírozói háttér biztosíthatott - állítják a cikkben.

Sok még a kérdőjel

A nyomozás eddig csak a rendszer legalsó szintjeit tárta fel. A híroldal által összegyűjtött információk szerint a nagyobb háttérszereplők és az ügyletek igazi haszonélvezőinek kiléte még homályba van. A cégekben sokszor mélyszegénységben élő, kiszolgáltatott emberek voltak bejegyezve tulajdonosként vagy ügyvezetőként, akik minimális összegért adták a nevüket, majd nyomtalanul eltűntek a nyomozás megindulása előtt.

A hatóságok 2024 végén kezdtek látványosabb akciókba: házkutatások, engedély-visszavonások, pénzbefagyasztások történtek. Két gyanúsított jelenleg előzetes letartóztatásban van, egyikük egy korábbi gázkereskedő tulajdonosa, másikuk egy jogi szolgáltató, aki a gyanús cégek alapítását segítette. Mindketten tagadják a bűncselekményt.

Erős lehetett a hátszél

A VG-nek nyilatkozó szakértők azt állítják, hogy ekkora volumenű és ilyen szervezett, hónapokon át működő csalás nem jöhetett volna létre magas szintű támogatói háttér nélkül. A gázkereskedelem erősen szabályozott, az engedélyeztetés pedig szigorú, így a gyanús cégek gyors engedélyezése és zavartalan működése sokak szerint csak „hátszéllel” volt lehetséges.

Volt olyan forrás is, aki azt állította, hogy az ügyleteknek a rezsicsökkentés fenntartása is célja lehetett az olcsóbb gázbeszerzési árakon keresztül.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images