Új energiapolitikai tengelyt nyithat Budapest és Washington között a pénteki nap

A magyar híroldal kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy

az atomenergia lehet az a terület, ahol a két ország érdekei leginkább találkoznak.

Az amerikai Westinghouse már több közép-európai országban - köztük Csehországban és Bulgáriában - is leszerződött orosz technológiájú erőművek fűtőanyag-ellátására, és hasonló együttműködés előkészítése Magyarországon is zajlik. Magyarország nyitott az amerikai SMR-technológiák bevezetésére is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nyáron jelentette be, hogy megkezdődik a GE Vernova moduláris reaktortechnológia hazai vizsgálata. A projekt technológiai, pénzügyi és jogi előkészítése már folyamatban van, és akár stratégiai szintű együttműködéssé nőheti ki magát.

Az amerikaiak számára ez új piacot, a magyar félnek pedig alternatívát jelentene az orosz függőség csökkentésére.

Az SMR-ek területén az amerikai fejlesztések jelenleg előrébb járnak, mint az orosz vagy ázsiai versenytársaké. Az is kiderül a cikkből, hogy ezért az első kereskedelmi üzemű moduláris reaktor várhatóan amerikai technológiával indul el, ami erősítheti Washington pozícióját a globális nukleáris piacon. Ezzel párhuzamosan Magyarország is lépéseket tesz az amerikai fűtőanyag-beszerzések előkészítésére - erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már korábban bejelentést tett.

Emellett szó lesz Magyarország gázellátásáról is, aminek egyik alapját a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés biztosítja majd továbbra is a kormányzati elképzelések szerint, hiszen ahogy azt többször is kifejtették: ez nem politikai, hanem gazdasági döntés. Ugyanakkor a cikkben kiemelik, hogy az elmúlt években több irányban is megindult a forrás- és útvonal-diverzifikáció (megemlítve a horvát Krk terminálban lekötött LNG kapacitásokat).

Az MVM CEEnergy 2021 óta éves szinten 1 milliárd köbmétert foglalt le a horvátországi a horvát terminálban, és szerződéseket kötött több LNG-beszállítóval. 2023-tól az azeri és török források is megjelentek, idén pedig a Shell-lel és az Engie-vel írtak alá hosszú távú, 10 éves megállapodásokat részben amerikai LNG-beszállításra.

A magyar stratégia tehát kettős: megőrizni az orosz szerződéseket, de párhuzamosan bővíteni az alternatív importlehetőségeket.

Ez a pragmatikus politika a washingtoni tárgyalások egyik fő üzenete is lehet. Magyarország nem akar szakítani Moszkvával, de készen áll az együttműködésre az amerikai energetikai szereplőkkel.

Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben a globális LNG-kereskedelem egyik legnagyobb exportőrévé vált. 2022 óta az EU LNG-importjának közel fele amerikai eredetű, és a következő öt évben a tengerentúli exportkapacitások megduplázódhatnak. A kihívás azonban az európai oldalon van: a visszagázosító kapacitások földrajzi megoszlása egyenetlen, és a közép-kelet-európai régió mindössze 10 százalékát birtokolja az uniós összkapacitásnak - derül ki a cikkből.

Ez azért fontos, mert a magyar piac tengerhez való hozzáférésének hiánya és a regionális vezetékrendszer korlátai miatt az amerikai LNG jelenléte csak drágábban és korlátozottan valósítható meg. Ugyanakkor a politikai gesztusértéke jelentős: ha Orbán Viktor konkrét érdeklődést mutat az amerikai LNG-beszállítás iránt, az javíthatja a magyar-amerikai viszonyt anélkül, hogy rövid távon komoly fizikai átrendeződést eredményezne a hazai energiapiacon.

Más a helyzet a kőolajpiacon. Itt az amerikai fél nem piacszerzésben, hanem szankciós politikában érdekelt. A hivatkozott kormányzati források úgy látják, hogy a Lukoil és más orosz olajipari cégek elleni

új amerikai intézkedések célja nem az európai piac elfoglalása, hanem az orosz gazdaság nyomás alatt tartása.

Magyarország közvetlenül kevésbé kitett ezeknek, mivel hazai infrastruktúrát nem üzemeltet szankcionált szereplő.

Orbán washingtoni üzenete tehát az lehet, hogy Magyarország rövid távon nem tud leválni az orosz olajról és gázról, de hajlandó elmélyíteni az amerikai nukleáris és energetikai partnerséget. Ha ezt az amerikai fél elfogadja, az formálisan is új energiapolitikai tengelyt nyithat Budapest és Washington között.

Címlapkép forrása: Portfolio