Így lehetne átalakítani a nyugdíjak számítását

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Nominálisan rögzített degressziós küszöb

Végletesen leegyszerűsítjük a számítást. A két küszöböt (372 és 421 ezer forintot) összevonjuk 400 ezer forinton. (Mint ismert, a 372 000 Ft feletti havi átlagkereset esetén a 421 000 forintig tartó rész 90%-át, a 421 000 forint feletti résznek pedig csak 80%-át veszik figyelembe a nyugdíjszámításánál.) Föltesszük, hogy az infláció évente 4%-os, és rögtön reálértékben számolunk. Eredményeinket 10 évente (2025, 2035, 2045 és 2055) adjuk meg.

Két paraméterértékkel dolgozunk: a degressziós küszöb reálértékével (2025-ös árszinten) és a degressziós együtthatóval. A dolgozó 65 évesen megy nyugdíjba 40 éves szolgálati idővel, nettó reálkeresete évi 2%-kal növekszik, nyugdíjalapja degresszió nélkül a nettó kereset, degresszióval a háromféleképp változó küszöb alatt változatlan, fölötte a küszöb és a többletrész degressziós kulccsal beszorzott értéke. Például 1 millió forint degresszió előtti nyugdíjalap a degresszió után 400+0,8x600=880 ezer forint, ezek 80%-a rendre 800, illetve 704 ezer forint.

Az 1. táblázat 1. sora ezt mutatja: a degresszió előtti nyugdíj 800 ezer forint, az utáni 704 ezer forint és a helyettesítési arány 70,4%. A további sorokban kiszámítjuk, mi történik akkor, ha az elmúlt 13 évhez hasonlóan a következő 30 évben is állandó marad a küszöb nominális értéke, azaz reálértéke folyamatosan csökkenne.

Látható, hogyan emelkedik a reálbér, és ezzel arányosan növekszik a degresszió előtti nyugdíj, 800 ezer forintról majdnem 1,45 millió forintra. Viszont a nominálisan rögzített degressziós küszöb reálértékben zsugorodik, ezért a degresszió utáni nyugdíj a nettó bérekhez képest lemarad, és a nettó bérhez viszonyított aránya 70-ről 65%-ra csökken.

Később kiszámítjuk, hogyan alakulnak a kisebb nyugdíjak a három degresszió esetén.

Állandó reálértékű küszöb

Egy észszerű nyugdíjrendszerben nincs helye nominális küszöböknek.

A továbbiakban ezen változtatunk, először az inflációkövető küszöbpályát választjuk, s közben lassan erősítjük a degressziót, 10 évente 5 százalékponttal. A 2. táblázat ezt mutatja. A degresszió utáni nyugdíj az 1. táblázatbelinél lassabban növekszik, a helyettesítési arány végértéke a korábbi 65 helyett 58%.

Állandó relatív értékű küszöb

Folytatjuk a 2. szakaszban elkezdett módosításunkat: megszokottabb a küszöb relatív értékének a megtartása, cserében viszont a degressziós együtthatót a korábbi ütem kétszeresével csökkentjük. A végeredmény alig különbözik, a helyettesítési arány végértéke 58 helyett most 56%.

Kisebb nettóbérek degressziójának összehasonlítása

Eddig csak a 2025-ben még nagyon magas (a küszöb 2,5-szeresével induló) nettó keresetek nyugdíjdegresszióját mérlegeltük, most röviden érintjük az alacsonyabb keresetekét is. A szemléletesség kedvéért az alacsonyabb nettó keresetet a mai küszöbértékkel azonosítjuk. Ekkor a 3. degresszió megegyezik a degresszió nélküli esettel.

Látható, hogy a jelenlegi, 1. degresszióhoz képest a 2. és a 3. degresszió egyre kevésbé csökkenti az alacsonyabb degresszált nyugdíjakat.

A három degresszió két időben változó paraméterértéke (küszöb és degressziós együttható) módosítható, köztük költségvetési és jóléti szempontból választani csak a teljes kereseteloszlást mérlegelve lehet. De ez már egy hosszabb tanulmány feladata lehetne.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images