Megdöbbentő számok a magyar egészségügyből: az orvosok fele nem volt a munkahelyén

A miniszter a Medical Online tudósítása szerint azt mondta: "társakat keresek az egészségügyi rendszer modernizálásához." Az egészségpolitikai prioritások között három célt jelölt meg: uniós szinten is kiemelkedő egészségügyi struktúra létrehozását, az állampolgárok teljes egészségügyi életpályájának követését és a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását.

Pintér Sándor hangsúlyozta: "én a dobogón szeretek állni, lehetőleg a legfelső fokán." Optimistán értékelte a magyar egészségügy adottságait. Szerinte a hazai orvosképzés nemzetközileg elismert, magyar szakemberek dolgoznak a világ vezető intézményeiben, és egyetemeink erős vonzerővel bírnak a külföldi hallgatók körében. "Megvan az erőnk és eszközrendszerünk ahhoz, hogy mindezt megvalósítsuk" – tette hozzá.

A digitalizáció terén jelentős eredményekről számolt be. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér 2017 novembere óta 430 millió járóbeteg- és 16 millió fekvőbeteg-ellátási eseményt, valamint 60 millió laboreredményt tartalmaz, és 1,6 milliárd elektronikus receptet állítottak ki a rendszerben. Az EgészségAblak mobilalkalmazást több mint 4,3 millióan töltötték le, az EESZT lakossági portálját pedig 130 milliószor látogatták meg.

Az elektronikus beutalók terén vegyes a kép. A laborvizsgálatoknál az e-beutalók aránya 85 százalék, a kórházi ellátásoknál viszont csupán minden ötödik elektronikus beutalót zárnak le megfelelően. "Törekedjünk arra, hogy 100 százalék körül legyen az e-beutalások aránya" – fogalmazott a miniszter. Az egységes kórházi informatikai rendszer, az e-MedSol bevezetése folyamatos: tíz megyében teljes körűen működik, négyben részlegesen, további öt megye és Budapest pedig az implementáció szakaszában van.

A Járóbeteg Irányítási Rendszer eredményességét 26 millió publikált és 14 millió lefoglalt időpont jelzi; ezek közül 140 ezret háziorvosok rögzítettek. A 183 jogosult szolgáltatóból 179 már csatlakozott.

Ugyanakkor komoly kritikát fogalmazott meg a betegek időpontkezelési fegyelmével kapcsolatban.

"Ez erkölcsi kérdés, amit rendezni kell!" – mondta, utalva arra, hogy sokan nem jelennek meg az előre egyeztetett vizsgálatokon. Felvetette a szankciók lehetőségét is, bár hozzátette: "a lelkemhez ez a megoldás közel állna, de a kollégáim óvnak tőle."

Az ellenőrzések aggasztó eredményeket hoztak az orvosi jelenlétben. Tíz megye 92 intézményének 54 osztályán végzett vizsgálat során a 710 orvos 47 százaléka nem tartózkodott a munkahelyén. Az 1964 rendelő ellenőrzésekor kiderült, hogy az esetek 53 százalékában az első, 37 százalékában pedig az utolsó fél órában nem történt betegellátás. A miniszter beléptető rendszerek alkalmazásával javítaná ezeket az arányokat.

A várólisták csökkentésében is történt előrelépés elmondása szerint: a szürkehályog-műtétek számában Magyarország az EU harmadik helyén áll. Az ultrahangvizsgálatok átlagosan 30–38 napos várakozását 31 új készülék beszerzésével és a háziorvosi kompetenciák bővítésével kívánják mérsékelni. A képalkotó diagnosztikában folytatódik a géppark modernizációja; a 12 évnél idősebb berendezéseket lecserélték.

A háziorvosi ellátásnál elismerte a szakemberhiányt és a betöltetlen körzetek gondját. Megoldásként a rezidensképzésben háromhónapos kötelező háziorvosi gyakorlat bevezetését tervezi, "hátha valaki közben kedvet kap" a praxismunkához. Az alapellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mobil egészségügyi programjának mintájára modernizálnák, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekre.

A kórházvezetés átszervezésével kapcsolatban kompetenciaalapú vezetőkiválasztási rendszert jelentett be. "Sokan kiesnek majd az NB I-ből; lehet valaki kiváló orvosigazgató, de főigazgatóként leveri a lécet" – fogalmazott. A vezetői teljesítményt több mint 30 indikátor alapján értékelik majd.

A finanszírozásban jelentős változások jönnek. Jövőre 80 milliárd forinttal nő a rendszer forrása, amely a 2024-es, 150 milliárd forintos dologi kiadásokhoz adódik. Szigorú ellenőrzést ígért annak kapcsán, hogy a betegélelmezésre szánt napi 4000 forint valóban erre a célra fordítódik-e. Az egyszer használatos eszközök központosított beszerzése és elosztása már a pátyi logisztikai központból történik.

Az előadás végén így foglalt össze mondandóját: "nem tudok és nem is akarok gyógyítani, én szervezni szeretnék; ehhez kérem az önök segítségét." Hangsúlyozta, hogy az egészségügy modernizációja csak az ágazat szereplőinek együttműködésével valósulhat meg.

Milyen esemény is zajlik éppen?

A Magyar Kórházszövetség Őszi Szakmai Napok 2025 – A Jövő Kórháza című kétnapos rendezvénye zajlik éppen Budapesten, itt vett részt a miniszter. A 300 hazai egészségügyi vezető, egészségügyben dolgozó szakember részvételével zajló programsorozat célja, hogy a kórházak fejlesztési lehetőségeit, az innováció és a digitalizáció irányait, valamint a szakdolgozói utánpótlás kérdéseit közösen vitassák meg. A rendezvény megnyitóján Tóth Gábor kórházszövetségi elnök köszöntötte a jelenlevőket, majd előadást tartott Pintér Sándor belügyminiszter.

Az idei rendezvény mottója, a „Jövő Kórháza”, jelezve, hogy nem csupán technológiai fejlesztésekről szólnak a programjaink, hanem arról, miképpen tehetjük a kórházakat egészséges színterekké, ahol a dolgozók jólléte a betegellátás minőségének záloga. Az ellátórendszerben megvalósuló fejlesztések a korábbi években bizonyították, hogy a digitalizáció és az innovatív megoldások hatékonyabbá teszik a működést, emellett növelik a betegbiztonságot is – hangsúlyozta Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke a kórházszövetség közleménye szerint. Hozzátette: a rendezvény keretében az űrkutatás technológiái is reflektorfénybe kerülnek, hiszen ezek inspirálják a modern diagnosztikai, távmonitorozási és robotsebészeti megoldásokat. Úgy fogalmazott: „célunk, hogy közösen gondolkodjunk a jövő egészségügyéről, és megosszunk minden jógyakorlatot, amely a hazai kórházak fejlődését szolgálja.

Az egyik legjobb európai egészségügyi rendszer kialakítását szeretné elérni Pintér Sándor belügyminiszter, aki a rendezvényen tartott előadásában arról is beszélt, hogy ennek az alapjai már megvannak. A megvalósításhoz fontosnak tartja a magyar lakosság egészségben eltöltött évei számának a növelését és a korszerű ellátáshoz való egyenlő hozzáférést. Úgy vélte, az ellátórendszerben a minőségi irányítás mellett nélkülözhetetlen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamint a tudományos eredmények felhasználása. Hangsúlyozta a közlemény szerint: több területen – pl. a gazdálkodásban, az informatikában, a raktározásban és az eszközfejlesztésben is – az egységességre törekszik az ágazatban, emellett a szakmai hatékonyság erősítése érdekében

átalakítaná a személyzeti rendszert, szétválasztaná a kórházak szociális és gyógyító funkcióját,

és mérné a kórházak, főigazgatók teljesítményét. Felhívta a figyelmet az egészséges életmód támogatásának gazdasági hatásaira: „az egészségben eltöltött évek számának a növelése a GDP 1-1,5 százalékos emelkedését is jelentheti”.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila