Súlyos ára lehet a tétlenségnek, de Magyarország továbbra is ellenáll

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az éghajlatvédelem egyik legfontosabb eszközét jelentik a kibocsátás-kereskedelmi rendszerek: évente csökkenő korlátot („sapkát”) szabnak meg az érintett ágazatok szén-dioxid-emissziójára, és ezen belül a vállalatok adhatják-vehetik a kibocsátási egységeket. Az alapelvet az EU Alapszerződése rögzítette: a szennyezőnek fizetnie kell. Az EU első kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) alá az legenergiaigényesebb nagyvállalatok (például acél- és cementgyártás) tartoznak, a 2027-ben életbe lépő ETS2 pedig elsősorban az épületeket és közúti közlekedést érinti.

Több tagállam (köztük Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország és Magyarország is) kinyilvánította, hogy

ellenzi az ETS2 bevezetését.

A magyar kormány még azt is leszögezte, hogy nem fogja bevezetni az ETS2-t (amivel egyébként uniós kötelezettségszegési eljárást kockáztat, és rengeteg pénzt is veszítene). Sőt – amint arról a Portfolio.hu is beszámolt – nemrég 19 tagállam közös állásfoglalást tett közzé, amely nagymértékben gyengítené az ETS2 hatását.

Az ETS2 ellenzői szerint a bevezetése növelné a megélhetési költségeket, különösen súlyosan érintve a szegényeket, tovább gerjesztené az inflációt, rontaná a gazdaság versenyképességét, és akár destabilizálná a társadalmainkat.

A szociális vonatkozások tekintetében egy korábbi cikkünkben már kifejtettük, hogy a jelenlegi állapot az, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és feszültségeket, és ezeket éppen az ETS2 és a kapcsolódó intézkedések tudnák mérsékelni. Mostani cikkünkben (egy részletesebb írásunk alapján) azt vesszük górcső alá, hogy miként hathat az ETS2 gazdaságunk versenyképességére.

A GDP növekedése

Az OECD-UNDP nemrégiben készült jelentése cáfolja azt a tévhitet, hogy a szén-dioxid árának növelése rontja a gazdasági teljesítményt. Az áremelésből származó bevételek jól megtervezett felhasználása

már rövid távon is szerény többletnövekedést eredményezhet, hosszú távon pedig sokkal nagyobb előnyökkel járhat.

Ha a globális felmelegedés jóval 2 Celsius fok alatti pályáját célozzuk meg, akkor a globális GDP 2040-ben 0,2%-kal magasabb lehet, mint a jelenlegi szakpolitikák szerinti.

Míg a kezdeti költségek 0,87%-kal csökkenthetik a GDP-t, ezeket ellensúlyozzák a tiszta technológia hatékonyságából (+0,34%), a megnövekedett beruházásokból (+0,66%) és a bevételek megfelelő felhasználásából (+0,09%) származó előnyök.

Történelmileg a szén-dioxid-árazás eddig nem ártott a gazdaságoknak. Egy – az OECD által is hivatkozott – 2023-es tanulmány szerint az ETS első szakasza a kibocsátás 10%-os csökkenéséhez vezetett anélkül, hogy visszavetette volna a foglalkoztatottság szintjét vagy a költségvetési bevételeket. Hasonlóképpen, a Nemzetközi Szén-dioxid-cselekvési Partnerség 2018-as tanulmánya szerint az ETS költséghatékony módja a szén-dioxid-kibocsátás és a gazdasági növekedés szétválasztásának.

Bevételi és befektetési lehetőségek

Az ETS2 jelentősen növelheti az állami költségvetések bevételeit, amiből finanszírozni lehet például egy adóreformot, a kutatást és innovációt, a zöld infrastruktúrát és támogatni a munkahelyteremtést az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatokban.

Az OECD 2023-as tanulmánya kimutatta, hogy a szén-dioxid árának emeléséből következő gazdasági hatások kezelhetők, és a bevételek megfelelő felhasználásával nettó előnyökké alakíthatók. Az ETS2 ugyanis nem növeli szükségszerűen a költségeket, hanem újraosztja azokat, előnyben részesítve az éghajlatbarát ágazatokat és megoldásokat. Ez az újraelosztás már régóta esedékes: hatalmas a fosszilis tüzelőanyagok támogatása a világon, illetve az EU-ban, ami – egyéb ártalmas hatásai mellett – gyakran veszteségessé teszi az energiahatékonysági és más éghajlatbarát beruházásokat.

Az Európai Bizottság 2021. évben készült hatásvizsgálata is megállapította, hogy az ETS2 „ösztönözheti a költséghatékony kibocsátáscsökkentést a tagállamokban”, valamint

83 milliárd euróval csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok importját 2021–2030 közötti időszakban),

ezáltal javítva az energiabiztonságot.

Az ETS2 méltányos és hatékony működése érdekében nyilvánvalóan gondosan elemezni kell és ezt követően megfelelően kezelni a különböző tagállamokra és közösségekre gyakorolt eltérő hatásokat. Ezen elosztási egyenlőtlenségek kezelésére szolgál például az ETS2 aukciós bevételei 10%-ának szolidaritási részesedésként történő újraelosztása az alacsonyabb jövedelmű tagállamok részére, továbbá a 10 legalacsonyabb jövedelmű tagállam energiarendszereinek a korszerűsítésére, a méltányos átállásba és az energiahatékonyságba történő beruházások támogatására létrehozott Modernizációs Alap.

A kockázatok csökkentése

Egy jól működő piacgazdaságban az árak tükrözik a termékek vagy szolgáltatások kockázatait is, ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok ára nem tartalmazza azok valós kockázatát. A „külső” kockázatok mellett (amit jól példáz a 2022-es energiaválság), a „belső” kockázatok fokozódását is fegyelembe kellene venni: az aszályok csökkentik a vízi és nukleáris energiatermelést, míg a hőhullámok növelik az energia iránti keresletet, és e két hatás együtt az energiahálózat destabilizálásához vezethet. A gyakoribb árvizek, viharok és erdőtüzek ugyanis károsíthatják az átviteli vezetékeket és az elektromos alállomásokat, áram nélkül hagyva háztartásokat és ipari szereplőket.

A fosszilis tüzelőanyagok esetében ezeknek, a mindannyiunkat fenyegető óriási kockázatoknak az árazását nem lenne szabad a piacra bízni, hanem

a kormányoknak kellene cselekedniük a kockázatok mérséklése érdekében.

Amint ugyanis az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének 2025-ös jelentése megállapítja, „Európa legnagyobb biztonsági kockázata az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségéből fakad.”

Az innováció és foglalkoztatás növekedése

Amint azt a gyakorlat már évtizedekkel ezelőtt bebizonyította, az előremutató éghajlatpolitika fellendíti az innovációt, és kétségtelen, hogy ez az ETS2 bevezetésével is ez történne. Az Európai Központi Bank 2024-es tanulmánya is arra a következtetésre jutott, hogy a határozott éghajlatpolitikai fellépés ösztönzi a tiszta technológiákkal kapcsolatos innovációt és versenyelőnyt biztosíthat az érintett országoknak, továbbá maga a környezetvédelmi szabályozás is az innováció mozgatórugója.

A zöld beruházások javítják a vállalkozások versenyképességét és támogatják a munkahelyteremtést. Az ETS2 hatásvizsgálata szerint az éghajlatpolitikai törekvések forgatókönyvei alapján a foglalkoztatottság alakulása -0,26% és +0,45% közöttire tehető, vagyis a hatás nem jelentős, ugyanakkor a bevételek megfelelő újraelosztása összességében több munkahelyet teremtene, mint amennyi megszűnik.

A keletkező munkahelyek száma (teljes munkaidőre számolva) egy millió befektetett USD-re vetítve Forrás: CAN Europe, az IEA, 2020 alapján; Garrett-Peltier, 2016; Garrett-Peltier és Pollin, 2009

Természetesen a zöld váltás nem lesz előnyös minden ágazatban, így az átképzés és a továbbképzés támogatása kulcsfontosságú. Az ETS2 bevételei, valamint a Méltányos Átállás Alap és a Kohéziós Alapok forrásai megkönnyíthetik ezt az átmenetet. Egy másik bizottsági hatásvizsgálat szerint egy erős éghajlatvédelmi politika esetén 2030-ra munkahelyek száma egyértelműen növekedne.

Az infláció csökkenthető

Több kormány is kifejezte félelmét az ETS2 miatt emelkedő energiaáraktól, de ezek a félelmek eltúlzottak. A szén-dioxid árának emelése növeli az energiaárakat, de nem növeli az energiaköltségeket: a fogyasztóknak továbbra is azokat költségeket kell viselniük, amelyeket eddig is fizettek – bár nem közvetlenül az energiaárak formájában, hanem az adókon keresztül és egyéb módokon, hiszen az energiafelhasználásból adódó környezeti, egészségi és egyéb károk költségei az egész társadalmat terhelik (a „rezsicsökkentésből” adódó költségekről nem is beszélve). Ha a szén-dioxid-ár emeléséből származó kormányzati bevételeket megfelelően újraelosztják, gyakorlatilag mindenki élvezheti a reform előnyeit.

Ráadásul az elmúlt években az inflációt egyre inkább a klímaváltozás hajtotta.

A gyakori súlyos aszályok, árvizek, erdőtüzek és hatalmas viharok rendkívüli károkat okoznak az emberi erőforrásokban, az energia- és közlekedési infrastruktúrában, az épületekben és a mezőgazdaságban. (Az utóbbi időben például az élelmiszerárak kiemelkedően nőttek az egész világon nagyrészt a klímaváltozás hatásai miatt.)

Az ETS2-ből származó bevételek megfelelő újraelosztásával az ETS2 bevezetése tehát nem növeli a vállalkozások összköltségeit, csupán újra elosztja ezeket a költségeket a klímabarátabb és kevésbé energiaigényes vállalkozások javára. Ez az újraelosztás már régóta esedékes: az IMF szerint világszerte percenként 13 millió dollárral támogatják a fosszilis tüzelőanyagokat. Az ilyen káros támogatások az EU-ban is hatalmasak.

A tétlenség ára

Ha nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt a klímaválság enyhítésére, kolosszális gazdasági veszteségekre számíthatunk. A szélsőséges időjárás az 1980–2023-as időszakban 738 milliárd euróba került az EU-nak, és ezek a veszteségek az utóbbi években egyre nőttek. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületeinek 2025-ös elemzése pedig arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás okozta károk az évszázad közepére 2,3%-kal csökkenthetik az EU GDP-jét, ami tartós recessziót eredményezhet.

Továbbá az EU évente mintegy 55 milliárd eurót veszít azzal, hogy nem teljesíti a környezetvédelmi céljait hét kulcsfontosságú szakpolitikai területen (levegő és zaj, természet és biológiai sokféleség, víz, hulladék, vegyi anyagok, ipari kibocsátások, horizontális eszközök). Márpedig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén túlmenően az ETS2 végrehajtása más környezeti károk (például légszennyezés, vízszennyezés, élőhelyek pusztulása, zaj és hulladéktermelés) mérsékléséhez is vezet.

Az ETS2 elhalasztása csak a rendkívül szennyező, egyre elavultabbá váló iparágaknak kedvezne, rengeteg közpénzt pazarolna el (a haszonáldozati költségek és a káros támogatások miatt), és késleltetné a gazdaság elkerülhetetlen átalakítását. A bevételek jól célzott felhasználásával együtt

az ETS2 egy tisztább, jobban működő gazdasági rendszerhez járulna hozzá.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images