Az emberiség végével sokkolnak az AI miatt

A kutatók az Egyesült Államok gazdasági növekedésére gyakorolt mesterséges intelligencia-hatást vizsgálták három lehetséges forgatókönyv alapján. Központi előrejelzésük szerint az MI tíz éven keresztül évi 2,1 százalékra emelheti az egy főre jutó GDP trendnövekedését. Ez mindegy 0,2 százalékponttal nagyobb, mint az elmúlt időszak növekedése. „Nem elhanyagolható, de nem is földrengésszerű változás” – írták a tanulmány szerzői, Mark Wynne és Lillian Derr.

A bank azonban azt is mérlegelte, mi történne, ha a mesterséges intelligencia elérné a technológiai szingularitást, vagyis ha a gépi intelligencia túlszárnyalná az emberit, és önállóan egyre okosabbá válna.

1. Jó esetben ez a szuperintelligencia hatalmas GDP-növekedést és az anyagi szűkösség végét hozhatná el;
2. rossz esetben viszont ellenséges gépek megjelenéséhez és az emberiség kihalásához vezethetne.

A szerzők megjegyezték, hogy egyik szélsőséges forgatókönyvre sincs empirikus bizonyíték, bár a közgazdászok mindkettőt vizsgálják. A Fed-tanulmány szerint ha a gépi intelligencia egy közeli időpontban meghaladja az emberi intelligenciát, rosszindulatúvá válik, végül az emberiség kipusztulásához vezet. Ez a tudományos-fantasztikus irodalom visszatérő témája, de a területen dolgozó tudósok annyira komolyan veszik, hogy irányelveket sürgetnek az MI-fejlesztésekhez.

Nyilvánvaló, hogy a közgazdászok között széles skála mentén oszlanak meg a vélemények az MI hatásairól. Ugyanakkor a többségi vélemény szerint az MI hatása nem lesz nagyobb, mint a korábbi, meghatározó technológiai áttöréseké – például az elektromosságé, a robbanómotoré vagy a számítógépeké.

Az Egyesült Államok gazdaságát rendkívül nehéz eltéríteni az évi mintegy 2 százalékos növekedési trendtől. Több mint egy évszázada ez a trend szinte változatlanul fennmaradt – két világháború, a gazdasági világválság, számos pénzügyi krízis és megannyi technológiai forradalom ellenére.

A közgazdászok ráadásul arra figyelmeztetnek, hogy az MI gyors terjedése nem jelenti automatikusan a termelékenység növekedését. Sőt, átmenetileg akár visszaesést is okozhat, mivel a munkahelyek átalakulnak és új munkamódszereket kell bevezetni – ezt nevezik J-görbének.

Az MI-evangelisták azonban nehezen fogadják el ezt a szkepticizmust. Sokuk szerint a közgazdászok túlzottan konzervatívak, és a múltból próbálnak a jövőre következtetni. Ők úgy vélik, hogy az ipari forradalmat a „fizikai munka automatizálása” indította el, és most, hogy az „agy automatizálása” következik, még nagyobb termelékenységi robbanás várható, ami drámai módon megemelheti a növekedési trendet.

A Stanford Digital Economy Lab a múlt héten vitát rendezett a közgazdászok és technológusok eltérő nézeteiről. A beszélgetést Tamay Besiroglu, a Mechanize nevű MI-startup társalapítója vezette, aki a „gazdaság teljes automatizálására” törekszik. Besiroglu szerint az MI lehetővé teszi, hogy hatalmas mennyiségű „digitális munkást” vonjunk be a gazdaságba, így jóval több feladat válik elvégezhetővé. „A mesterséges intelligencia gyakorlatilag a munkaerőt egyfajta tőkévé alakítja” – mondta.

Az MI a termelékenységet egy másik módon is növelheti: azáltal, hogy gyorsítja a hasznos ötletek létrehozását és terjedését. Joel Mokyr gazdaságtörténész – a friss Nobel-díjas – The Enlightened Economy című könyvében azt írta, hogy az ipari forradalom azért indult el Nagy-Britanniában, mert a gyakorlati tudás gyorsan terjedt és hasznosult. A Dallas Fed tanulmánya elismeri, hogy az MI hasonlóan felgyorsíthatja a felfedezéseket és az innovációt, ami hozzájárulhat az életszínvonal emelkedéséhez.

Erik Brynjolfsson, a Stanford Digital Economy Lab igazgatója szerint a két tábor nézetei nem zárják ki egymást. Brynjolfsson a korábbi, általános célú technológiák – például a gőzgép, az elektromosság és az informatika – termelékenységi hatásait vizsgálva arra jutott, hogy a legnagyobb gazdasági haszon többnyire nem közvetlenül a technológiából, hanem az azt kiegészítő beruházásokból származik.

Egy teljes generációra volt szükség ahhoz, hogy az üzemeket újratervezzék az elektromosság előnyeinek kihasználására. Brynjolfsson szerint az MI esetében a hatások gyorsabban fognak megjelenni, de nem azonnal. „A valódi áttörést ezek a kiegészítő beruházások hozzák majd – de ezek időigényesek és rendkívül összetettek” – mondja.

Az FT szerint a termelékenység növekedése végül valószínűleg sokkal nagyobb lesz, mint amit a közgazdászok ma előre jeleznek, de sokkal lassabban következik be, mint amit a technológiai optimisták remélnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio