Két ország is vérszemet kaphat a magyar olajszankciós mentesség miatt, ami régiós lavinával fenyeget

A Politico beszámolója szerint Bulgáriában pénteken villámtempóban fogadták el azt a törvényt, amely

lehetővé teszi a kormány számára, hogy átvegye az irányítást a Lukoil-tulajdonú burgaszi finomító felett.

A jogszabály kormánybiztost nevezne ki, aki akár az üzem eladását vagy államosítását is végrehajthatja. A háttérben eközben szankciós mentességet próbálnak kiharcolni Washingtonnál, mert az üzem kiesése az ország üzemanyag-ellátásának akár 80 százalékát veszélyeztetné az év végére.

A gyors állami beavatkozás azonban komoly jogi kockázatokat rejt. Bulgáriában a parlament alig 30 másodperc alatt szavazta át a finomító felügyeletéről szóló törvényt. Az ellenzék szerint a „kapkodás súlyos hibákhoz vezethet”, és precedenst teremthet egy költséges választottbírósági eljárásra, amelynek végén akár Oroszország kaphat kártérítést.

Romániában is hasonló helyzet. A Petrotel finomító - amely szintén a Lukoil tulajdonában van - az ország üzemanyag-szükségletének mintegy 20 százalékát fedezi. Bukarest egyelőre nem döntött, de mérlegeli a szankciók alóli halasztási kérelmet, miközben az államosítás is napirenden van, „mint legutolsó opció.” Bogdan-Gruia Ivan energiaügyi miniszter szerint az ország műszakilag felkészült bármilyen forgatókönyvre, de céljuk, hogy megőrizzék az ellátást, miközben leállítják az orosz finanszírozást.

A dolgot tovább bonyolítja, hogy a Lukoil vagyonának értékesítésére - a rengeteg bizonytalansági faktor miatt - alig van érdeklődő. Bár a svájci Gunvor kereskedőház korábban bejelentkezett a Lukoil külföldi érdekeltségeire, de csütörtökön visszavonta ajánlatát, miután az amerikai pénzügyminisztérium élesen bírálta a tranzakciót.

De nem mindenki járt ilyen rosszul. Magyarország éppen a tegnapi napon érte el azt, hogy mentesüljön az amerikai olaj (és gáz, nukleáris) szankciók alól. Az, hogy ez egy évre szól vagy időkorlát nélkül, az még nem teljesen világos. Ráadásul nem hazánk volt az első aki kedvezményben részesült, hiszen Németország a szankciók kivetését követően nagyon gyorsan, hat hónapos mentességet kapott a Rosznyeft többségi tulajdonában lévő schwedti finomítóra.

Ahogy azt a Trump-Orbán találkozót megelőző cikkünkben is felvetettük, az egyik kulcskérdése az volt, hogy mit lép az Egyesült Államok a szankciók eltörlésének igényére,

mert egy ilyen engedmény a többi ország felé is üzenet értékű lehet.

Emiatt könnyen előfordulhat az, hogy Románia és Bulgária is tárgyalási alapként hozza majd fel az amerikai egyeztetéseken ezt a két példát, hiszen indoklásukba ugyanúgy beleillik az ellátásbiztonsági probléma felvetése. 

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Vaszil Donev