Pénzügyi csomag vagy mentőcsomag? Mit kapott Trumptól Magyarország?

A Trump-Orbán csúcstalálkozó megállapodásai közül az egyik legérdekesebb (és egyelőre az egyik legrejtélyesebb) eleme az úgynevezett "pénzügyi csomag". Nagy Márton nenmzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán erről annyit írt, hogy "Az amerikai eximmel is tárgyaltunk. Cél a finanszírozási együttműködés, ennek érdekében a magyar és az amerikai exim együttműködési megállapodást fog kötni. Amerikai-magyar pénzügyi csomag is készülődik. Néhány órával korábban Nagy arról számolt be, hogy a Citi felsővezetőivel tárgyal a kormány: "megbízható és olcsó finanszírozás hazánknak, akár Magyarország amerikai hadiipari megrendelései mögé is!"

Orbán Viktor miniszterelnök ennél konkrétabban így fogalmazott: "Az Egyesült Államokban érdeke Magyarország pénzügyi stabilitása, és Magyarország ezért számíthat az Egyesült Államokra, a magyar pénzügyi stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében kialakítják az amerikai-magyar pénzügyi együttműködés új formáit. A tárgyalások itt folynak, illetve folytatódnak."

A megfogalmazásból könnyen eszünkbe juthat az az amerikai segítség, amit az elmúlt hetekben az Egyesült Államok Argentínának nyújtott a megroggyant peso stabilitásának helyreállításáért.

• Ennek keretében az amerikai pénzügyi vezetés (az Exchange Stabilization Fund bevonásával) megkötött egy kb. 20 milliárd dolláros swapkeretet Argentína jegybankjával, hogy stabilizálja a pesót és fedezetet adjon likviditási feszültségek idején. A csomag politikailag is fontos volt a félidős választások előtt (amelyet Javier Milei meg is nyert).
• A Treasury közvetlenül vásárolt pesót dollárért cserébe a piacon, hogy csillapítsa a volatilitást és támogassa az árfolyamot.
• Emellett kiegészítő finanszírozás előkészítésére is sor kerül: Scott Bessent pénzügyminiszter egy 20 milliárd dollár körüli (bankok/szuverén alapok felől érkező) hitelkereten dolgozik, ami 40 milliárd dollár össztámogatásra emelné a csomagot (ez a második láb még egyeztetés alatt állt).
• Mindezt egy formális “stabilizációs megállapodás” keretében az argentin központi bankkal rögzítették. Bár a piac egy része ezt pénzügyi kimentésként ("bailout") értelmezte, Bessent több alkalommal kijelentette, hogy a konstrukció nem “bailout”, hanem visszafordítható eszközökre épül. (Vagyis nem valamiféle hitelnyújtásról van szó, hanem devizacsere-ügyletről.)

A Válasz Online úgy tudja, hogy magyar részről felmerült az igény egy úgynevezett „swap line” létrehozására a két ország jegybankjai között. Érdekes párhuzam, hogy ha egy ilyen vonal létrehozása a megállapodás része, akkor az amerikai-magyar pénzügyi megállapodás annyiban biztosan hasonlít az argentinra, hogy tartalmaz egy swap vonalat, ami a forint árfolyamának erősítését segítheti. A lap arról ír, hogy a vonal bevett gyakorlatnak megfelelően a két ország jegybankjai között (Fed, MNB) épülne ki. (Érdekesség, hogy arról egyelőre nem volt hír, hogy a tárgyalásokon az MNB részt vett volna, de bizonyára a pontos feltételek kidolgozásába be fog kapcsolódni.)

A swap line egy devizacsere-lehetőséget megteremtő megállapodás, ennek keretében a két jegybank a saját devizáját elcseréli egymásra, jelen esetben például a Fed forintot vásárol szükség esetén. Ezt persze a Fed bármikor megtehetné, de mivel neki nincs szüksége forintra, ezért a hétköznapi gyakorlatban erre nem kerülne sor. A swap line megállapodással viszont beavatkozhat a forint megmentése érdekében, ha esetleg a fizetőeszközünk megroggyan. Az argentin esetben egyébként a swap megállapodás részét képezi, hogy amennyiben valamelyik fél költ a másik valutájából, akkor az összegnek az a része már hitellé válik (ez nyilván argentin oldalról lehet érdekes).

Bár ilyen megállapodásnak akkor lehet különös jelentősége, amikor egy kisebb ország devizája nyomás alá kerül, ilyen egyezségeket nem csak ebben az esetben szoktak kötni, hanem egyszerű elővigyázatosságból is ("jó, ha van" - a magyar esetre jelenleg ez illik rá a leginkább), vagy egy zártabb devizapiachoz való hozzáférés érdekében is (ez nyilván a dollár esetében nem tényező). A Magyar Nemzeti Bank kötött már korábban hasonló egyezségeket Kínával, Svájccal és az Európai Központi Bankkal is. Sőt, 2020-ban a jegybanki "védőháló" részét képezte a Federal Reserve által meghirdetett repo eszköz, amelyen keresztül az MNB számára 1-2 milliárd dollár értékű likviditás volt elérhető.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images