Súlyos ára lesz annak, ha a rutin munkafeladatokat az AI-ra bízzuk?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Keith Jarrett zongorista Köln Concert című albuma a jazztörténet egyik legnagyobb improvizációs remekműve – egy óra féktelen ragyogás kotta és előzetes vázlatok nélkül. De Jarrett teljesítménye nem a véletlennek köszönhető. Inkább több ezer órányi fárasztó ismétlés eredménye – végtelen skálák, amelyek tökélyre fejlesztették a zongorista reflexeit és izommemóriáját. Az improvizáció géniuszai mesteri tudásukra támaszkodnak, amely maga is a gyakorlásból származik. Nem csak úgy improvizálnak.

Ez az emberi tanulás központi paradoxona: a cselekvési módokat csak akkor lehet meghaladni, ha azok mélyen internalizálódtak. A kreativitás mindig korlátokkal kezdődik. Az orosz gyermekpszichológus, Lev Vigotszkij által „legközelebbi fejlődési zónának” nevezett területen az ismétlés a korlátokat készséggé alakítja. Hasonlóképpen a svájci pszichológus, Jean Piaget is úgy látta, hogy

az intelligencia cselekvésen, a tudás ismételt alkalmazása révén épül fel, amíg az ösztönössé nem válik. A tanulás azt jelenti, hogy elég jól elsajátítunk egy adott keretrendszert ahhoz, hogy túllépjünk rajta.

Ugyanez a dinamika vonatkozik a hétköznapibb intellektuális munkára is. A szolgáltatási vagy technológiai szektorban dolgozó szakembereknek először az előírt szabályokhoz kell igazodniuk, mielőtt megtanulnák, hogyan léphetnek ki a keretek közül. A Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman ezt az átmenetet kétféle kognitív mód meghatározásával írta le:

• az „1-es rendszer” gyors, intuitív és automatikus,
• míg a „2-es rendszer” lassú, analitikus és átgondolt.

A tudásalapú munkát végzők egyre tapasztaltabbá válnak, és gyakran arra ösztönzik őket, hogy kövessék a spanyol konkvisztádor, Hernán Cortés példáját, és „égessék el a hajókat”, vagyis a technikai jártasságot, hogy az új megoldások kifejlesztésére tudjanak kellően koncentrálni. Ezen nézet szerint fel kell hagyjanak a 2-es rendszer gondolkodásmódjával, amely átvitte őket az Atlanti-óceánon, és teljes mértékben az intuícióikban (1-es rendszer) kell bízniuk.

Az AI azonban most azzal fenyeget, hogy megszünteti a tudásalapú munkát végzők karrierjének óceánátkelő szakaszát. Erik Brynjolfsson, Bharat Chandar és Ruyu Chen legújabb tanulmánya többmillió amerikai bérezését vizsgálta meg, és megállapította, hogy

2022 vége óta a 22–25 évesek foglalkoztatottsága 13%-kal csökkent a mesterséges intelligenciának leginkább kitett szakmákban – ügyfélszolgálat, kommunikáció és különösen szoftverfejlesztés –, míg az ugyanazon területeken dolgozó idősebb munkavállalókra ez nagyrészt nem volt hatással.

Más kutatások is hasonló eredményekre jutottak. 2025 októberében például Seyed Mahdi Hosseini és Guy Lichtinger a fiatalabbak foglalkoztatásának még meredekebb csökkenését mutatta ki az AI-t korán bevezető vállalatoknál. Ezen tanulmányok szerint a fiatalok foglalkoztatottságának csökkentése által leginkább érintett munkaköröknél az AI-t a feladatok automatizálására használják, míg azon munkakörök, amelyeknél stabil maradt a foglalkoztatási szint, az AI kiegészíti az emberi képességeket. Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert az automatizálás által leginkább veszélyeztetett feladatok pont azok, amelyek egykor a szakmai fejlődés terepeként szolgáltak.

Ez azt jelenti, hogy az AI tönkreteheti azokat az alapokat, amelyekre a tapasztaltabb munkavállalók intuíciója és ítélőképessége épül. Egy bankár csak azután válik profi tárgyalópartnerré, ha hosszú éjszakákat, hétvégéket eltöltött pénzügyi modellek finomításával. Egy mérnök csak több száz apró hiba kijavítása után érti meg egy adott rendszer logikáját. Az ilyen ismétlődő, unalmas, meghatározott eljárások szerint végzendő munka a gyakorlati tudás alapanyaga – olyan tudás, amelyet egyetlen tankönyv sem tud megtanítani. A mesterséges intelligenciával a fiatalabb generációk hajóit úgy égetjük el, hogy előtte nem tanítjuk meg őket arra, hogyan kell önállóan előrehaladniuk.

A mai fiatalok máris az idősebbeket okolják azért, hogy olyan egyre súlyosbodó problémákat hagytak rájuk, mint a klímaváltozás, és most még egy újabb adósságot is megörökölnek. A kognitív tudomány emlékeztet bennünket arra, hogy

a tanulás nem csupán az információk felhalmozása, hanem egy komplex folyamat.

Ahogy Stanislas Dehaene neurológus állítja, a tanulás „neurális újrahasznosításra” épül: az agy a meglévő idegi hálózatokat alakítja át az ismételt gyakorlás révén. Ez az újrahasznosítás azonban cselekvést igényel – nem pedig a feladatok delegálását.

A fiatalok nem válhatnak szakértőkké pusztán a gépek teljesítményének validálásával; nem fejleszthetik intuíciójukat algoritmusok felügyeletével.

Ha minden formális, kézikönyvekben leírható tudást átadunk a gépeknek, egyre nehezebb lesz a gyakorlat révén történő tanulás, a mesterszint elérése és így a kreatív szabadságra való törekvés.

Hogyan kerülhetjük el ezt a kognitív csapdát?

Úgy véljük, három alapelvnek irányadónak kell lennie a vállalatok és általában a társadalom számára.

• Először is, vissza kell adni a megbecsülést és az értéket a repetitív munkának. Az ismétlődést nem mindig kell mókuskeréknek tekinteni; gyakran kognitív befektetésről van szó. A vállalatoknak fel kell ismerniük az ilyen munka formáló erejét. Nincs olyan zenész, aki skálázás nélkül válna virtuózzá; nincs olyan pénzügyi elemző vagy ügyvéd, aki anélkül fejlesztené üzleti ítélőképességét, hogy junior éveiben ne végezte volna el azokat az unalmas feladatokat, amelyeket hajlamosak vagyunk egy gépre bízni.
• Másodszor, át kell gondolnunk a munkafolyamatokat. Doug McMillon, a Walmart vezérigazgatójának valószínűleg igaza van abban, hogy „az AI szó szerint minden munkát megváltoztat”. De ebben az esetben azoknak a vállalatoknak, amelyek AI-t használnak bizonyos feladatok automatizálására, más feladatokat kell létrehozniuk, amelyeken keresztül a fiatal szakemberek továbbra is gyakorlatot szerezhetnek, hibázhatnak és tanulhatnak. A fejlődés kevésbé függ a hatékonyságtól, mint attól, hogy aktívan részt veszünk a különböző munkafolyamatokban. A cél nem a meglévő munkahelyek minden áron történő megóvása, hanem olyan munkakörök létrehozása, amelyek lehetővé teszik az átállást a gondolkodás 2-es rendszeréről az 1-es rendszerre.
• Végül be kell vezetnünk a generációk közötti felelősségvállalás normáját. Minden automatizálási lépést nemcsak a jelenlegi termelékenységnövekedés, hanem a jövőbeli költségek szempontjából is értékelni kell. Mi történik a következő generációval, ha eltávolítjuk a tanulási fázist? A „kognitív tisztesség” elvét be kell építeni a vállalatok etikai chartáiba a környezeti fenntarthatóságot előíró elvek mellé.

Keith Jarrett éppen azért ragyogott azon az estén Kölnben, mert évekig követte a bevett gyakorlatot. Hasonlóképpen, mi is, mint társadalom, csak akkor őrizhetjük meg kreatív szabadságunkat, ha megőrizzük a tanuláshoz szükséges időt. Ezt úgy kell tennünk, hogy közben elfogadjuk a változást. Ahogy Philippe Aghion, az idei Nobel-díjas közgazdászok egyike is kimutatta, a kreatív rombolás a haladás motorja.

De nem hagyhatunk figyelmen kívül ettől eltérő nézeteket sem. A feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok, amelyek kihagyva köztes szakaszokat rohamtempóban a széleskörű AI-bevezetés felé tartanak, másképp láthatják a dolgokat. A kognitív adósság, amelyet a fejlett gazdaságok fiatalabb generációira hagyunk, számukra akár lehetőséget jelenthet. A mi feladatunk lesz odafigyelni erre. Egyelőre azonban ezen adósság létezésének és növekedésének elismerése az első lépés a probléma megoldása felé.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Bertrand Badré
A Blue like an Orange Sustainable Capital vezérigazgatója és alapítója, a Project Syndicate tanácsadó testületének elnöke, a Világbank volt ügyvezető igazgatója,
Florian Ingen-Housz
Az Altermind párizsi stratégiai tanácsadó cég partnere.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images