Kimondták, egyre inkább készülni kell Putyin halálára – hamarosan utódot kell találni az orosz elnök helyére

A Nyugat súlyos hibát követne el, ha nem készülne fel Vlagyimir Putyin halálára

– nyilatkozott a L’Express francia lapnak adott interjúban John Kennedy, a Rand Corporation európai kutatási igazgatója.

Úgy fogalmazott, hogy bár az orosz elnök alkotmánymódosításokkal 2036-ig biztosította hatalomban maradásának lehetőségét, és láthatóan igyekszik meghosszabbítani életét – például szervátültetésről és hosszú életet ígérő technológiákról beszélt Hszi Csin-pinnel –, az orosz politikai rendszer sajátosságai miatt az utódlás elkerülhetetlen kérdés marad.

Szerinte a nyugati országoknak már most fel kellene mérniük a lehetséges forgatókönyveket, mert Európa stratégiai stabilitása nagyban függ attól, mi történik az orosz elnök távozása után.

Kennedy azt mondta, hogy Putyin tisztában van saját mulandóságával, életmódján és viselkedésén pedig az utóbbi években egyre erősebben látszik az a törekvés, hogy elkerülje a betegségeket és meghosszabbítsa életét: visszafogta a személyes kontaktusokat, távolságot tart a környezetétől, és gyakran videókapcsolaton keresztül tárgyal. Ennek ellenére a szakértő úgy véli,

az elnök minden eszközzel igyekszik hatalmon maradni, és szinte biztosra vehető indulása 2030-ban is, hiszen az ellenzéket felszámolta, Alexej Navalnijt pedig halála előtt is évekig üldözték.

Kennedy megjegyezte, mindezek alapján reális forgatókönyv, hogy Putyin végül hivatalban hal meg, mint a 20. századi orosz vezetők többsége.

A szakértő arra figyelmeztetett, hogy az utódlási folyamat az orosz hatalmi struktúra miatt nem lesz nyilvános, hanem zárt, klienshálózatokon belüli alkuk határozzák majd meg. Ezért a nyugati titkosszolgálatoknak sürgősen fel kell térképezniük az orosz elit viszonyait, vagyoni hátterét és belső rivalizálásait. Megjegyezte, hogy

Putyin nem nevezett meg utódot, és meg is gyengítené magát, ha ezt nyíltan tenné, hiszen ezzel azt jelezné, közeleg a távozása.

Ugyanakkor elemzők szerint a lehetséges „örökösök” között emlegetik Alekszej Djomint, az Államtanács titkárát, illetve a biztonsági szolgálatok köreiből kikerülő szereplőket. Kennedy hozzátette: azt sem lehet kizárni, hogy a hatalom végül egy váratlan szereplő kezébe kerül, például egy régiós vezetőébe vagy a háborúból ismertté vált katonai figuráéba.

Kennedy szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az orosz gazdaság és társadalom romló állapota kiszámíthatatlanná teszi a folyamatot.

A demográfiai mutatók kedvezőtlenek, a gazdaság néhány ágazatra támaszkodik, az innováció nem kap ösztönzést, és a háború okozta károk mélyítik a függőséget Kínától. Példaként említette az orosz gazdaság kulcspozícióit betöltő, többnyire idősebb, Putyinhoz személyesen kötődő csoportokat, akik cserébe lojalitásukért hatalmas gazdasági erőforrásokon ülnek. Szerinte ezek az úgynevezett „bojárok” személyes pozícióikat féltve akár egymással is szembekerülhetnek, ha Putyin eltűnésével elveszítik patrónusukat, ami erőszakos konfliktusokhoz vezethet.

A szakértő úgy vélte:

tévedés lenne azt feltételezni, hogy Putyin távozása automatikusan mérsékelt, kevésbé veszélyes Oroszországot eredményez.

Felidézte, hogy az orosz stratégiai kultúrában mélyen gyökerezik az autokratikus hagyomány, a birodalmi gondolkodás és a nacionalizmus, amelyek túlmutatnak egyetlen személyen, és a Kreml külpolitikai döntéseit stabilan befolyásolják. Kennedy szerint a Nyugat eddig túl optimistán tekintett Oroszország demokratikus átalakulásának lehetőségére, illetve a gazdasági integráció béketeremtő hatására. Úgy fogalmazott: épp ezért

a döntéshozóknak óvatosabban és jóval előrelátóbban kell készülniük egy olyan korszakra, amelyben Putyin már nem lesz jelen, mert a változás ugyan elkerülhetetlen, de kimenetele korántsem biztos, hogy kedvező lesz.

Címlapkép forrása: Contributor/Getty Images