Meglepő jóslat érkezett: Elérhette a tetőpontot a kereskedelmi háború

A múlt heti legfelsőbb bírósági meghallgatáson még a konzervatív bírák is szkeptikusan fogadták Donald Trump vészhelyzeti felhatalmazással bevezetett vámtarifáit.

Bár mindig veszélyes dolog ilyen egyértelmű előrejelzést adni, de a Bloomberg elemzői szerint

a jelek arra mutatnak, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kivetett vámok gazdasági és – nagy valószínűséggel – politikai fegyverként is elérték a tetőpontjukat.

Trump vasárnap a közösségi médiában "bolondoknak" nevezte a vámok ellenzőit, és "vámosztalékot" ígért "legalább fejenként 2000 dollár" összegben, "a magas jövedelműeket nem számítva".

Trump ajánlata Scott Bessent pénzügyminisztert is váratlanul érte. A gazdasági tárcavezető egy televíziós interjúban jelezte, hogy erről nem egyeztetett főnökével, és felvetette: lehet, hogy Trump valójában közelgő adókedvezményekre gondolt. Egy ilyen kifizetés mindenesetre rendkívül költséges volna. Ha "mindenki" alatt Trump az Egyesült Államok összes, legfelső jövedelmi tizeden kívüli polgárát érti, akkor a szükséges forrás végösszege 500 milliárd dollár felett lenne. Még háztartásonként egyszeri utalással is 300 milliárd dollár fölé kúszna a teher – vagyis több mint tízszerese lenne a szeptemberben befolyt, 29,7 milliárd dolláros vámbevételnek.

Trump nyilatkozata a hét közepén tartott bírósági meghallgatást követte, ahol a Legfelsőbb Bíróság hatfős konzervatív többségének több tagja is kételyeinek adott hangot a vészhelyzeti gazdasági felhatalmazásra támaszkodó vámokkal kapcsolatban.

Bár a vámokról közvetlenül nem szavaztak az amerikai polgárok, a közvélemény-kutatások sem Trumpot igazolják. A Washington Post–ABC News–Ipsos friss felmérése szerint a választók 65 százaléka elutasítja, ahogyan Trump kezeli a vámkérdést, 55 százaléka pedig úgy érzi, a vámok rontják családja pénzügyi helyzetét. A választások során billegőnek számító Wisconsin államban a Marquette Egyetem egész évben azt mérte, hogy a választók többsége szerint a vámok ártanak a gazdaságnak.

Gyakori vélekedés, hogy a vámokat nehéz eltörölni, mert a politikusok idővel az általuk termelt bevételek függőivé válnak.

De igaz marad-e ez akkor is, ha a vámok népszerűtlenek?

- vetik fel a kérdést a Bloomberg szakértői. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a 2026-os időközi választásokon vagy a 2028-as elnökválasztáson a demokraták képesek lesznek kihasználni a vámok népszerűtlenségét.

A szakértők szerint fontos szempont a vállalatok reakciója is, a cégek ugyanis ilyen helyzetben alacsonyabb vámtarifájú termelési helyszíneket keresnek.

Márpedig ha kevesebb áru érkezik a magasabb vámteherrel szembesülő országokból, az átlagos vámszint (és ezzel az amerikai költségvetés bevétele) szükségszerűen csökken.

Végül pedig ott a gazdaság. Az amerikai gazdaság eddig nagyrészt ellenállt a vámsokknak, de a fogyasztói hangulat gyenge, a munkaerőpiac lazul, az infláció makacs, a bizonytalanság pedig visszafogja a beruházásokat – a szárnyaló, mesterséges intelligenciához kötődő adatközponti kapacitásokat leszámítva.

A jelenlegi helyzetben a legkézenfekvőbb szakpolitikai válasz a vámok csökkentése lenne, akár átmenetileg is – még akkor is, ha valaki hosszabb távon hisz a magasabb terhek hasznában. Maga Trump is engedélyezett már kivételeket és rövid távú könnyítéseket, hogy amerikai beruházásokra ösztönözzön vállalatokat. Bár Trump legfrissebb nyilatkozatai arról árulkodnak, hogy kitart kereskedelempolitikája mellett, még az ő kiszámíthatatlanságát figyelembe véve is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy elérte csúcsát az elnök vámpolitikai mozgástere.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images