Achim Weinstock: "Ha Németország köhög, Magyarország tüdőgyulladást kap"

A 244 magyarországi német, illetve német-magyar tulajdonú vállalat vezetőjének megkérdezésével készült idei őszi konjunktúrafelmérés mind az általános gazdasági helyzetre, mind a saját üzletre nézve meglehetősen borúlátó vállalati értékeléseket tükröz. A nemzetgazdaság jelenlegi helyzetét a megkérdezettek közel fele rossznak minősítette, alig akadt olyan válaszadó, aki jónak látja. Az idei kilátások tekintetében sem sokkal jobb a hangulat: a résztvevők mindössze 16 százaléka számít javulásra, a többség változatlan vagy rosszabb teljesítményre számít, és hasonlóan vélekednek a saját ágazatról is.

Ezer szállal kötődünk Németországhoz

A konjunktúrajelentést bemutató sajtótájékoztatón Achim Weinstock, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) alelnöke elmondta, hogy a felmérés reprezentatívnak tekinthető, így átfogó képet ad a vállalatok gazdasági helyzetéről. A német érdekeltségű vállalatok kiemelt szerepet játszanak a hazai gazdaságban, a tőkebefektetésen és a külkereskedelmen keresztül pedig nagyban meghatározza a hazai gazdaság növekedését.

Ha Németország elköhinti magát, akkor Magyarország tüdőgyulladást kap

- fogalmazott a DUIHK alelnöke.

Németország dominanciája a külgazdasági kapcsolatokban számos mutató által is megerősítést nyer. 2023-ban a külföldi befektetők által Magyarországon realizált bevétel 29,4 százaléka Németországhoz köthető (ez enyhe, 1,4 százalékpontos visszaesést jelent 2018-hoz képest), míg foglalkoztatásban szintén a német vállalatok a dominánsak, 29,8 százalékos részaránnyal a külföldi foglalkoztatók között. Tényleges hozzáadottértéket tekintve 28 százalékos a német vállalatok részesedése, míg tárgyieszköz-beruházásban majdnem eléri az egyharmados arányt. Mind a négy mutatóban az Amerikai Egyesült Államok áll a lista második helyén, 12-14 százalékos részaránnyal.

Végezetül pedig külkereskedelemben is Németország a legjelentősebb partnerünk, a hazai export mintegy 25 százaléka Európa legnagyobb gazdaságába irányul. Az adatokból látszik, hogy az elmúlt 15 évben nem változott érdemben a magyar export szerkezete: Európa részaránya enyhén nőtt (48 százalékról 51-re), míg Kínáé és Ázsiáé enyhén csökkent.

Növekedési kilátások Németországban és itthon

Az idei évben Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései és a kereskedelmi háború komoly kihívás elé állította Németország gazdaságát. Európa legnagyobb gazdasága 2022 és 2024 között lényegében recesszióban volt, a világgazdasági kihívások és strukturális gondok miatt pedig várhatóan idén is csak minimális, 0,1-0,2 százalékos GDP-növekedésre lesz képes.

Achim Weinstock értékelése szerint a német gazdaság talpra állását főként a gyenge autóipari kereslet, a demográfiai problémák és a szakemberhiány, a digitalizáció elmaradása, valamint a világkereskedelmi bizonytalanság késlelteti.

Bár az utóbbi hónapokban a német üzleti helyzet tartósan kedvezőtlen maradt, a kilátásokban, és főként az exportkilátásokban fokozatos javulás volt tapasztalható - derül ki az Ifo Intézet és a ZEW kutatóintézet felméréseiből.

Mindez alapján az idei évben várhatóan stagnálni fog a német gazdaság, jövőre pedig 1,1-1,3 százalékos növekedés várható az erősödő állami gazdaságélénkítés és növekvő beruházások miatt. Dirk Wölfer, a konjunktúrajelentés szerzője kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt hónapokban bejelentett német gazdaságélénkítő program hatásai csak évek múlva fognak jelentkezni, míg földrajzilag nagyrészt belföldre koncentrálódik majd.

Éppen ezért Németország talpra állásától komoly hazai gazdaságélénkülést várni nem érdemes

- jelentette ki a szakember.

A hazai kilátásokat tekintve idén 0,5-1, míg jövőre 2,4-2,8 százalékos bővülési ütemet valószínűsítenek a szakértők, a munkaerő termelékenységi problémái és a munkaerőpiaci tartalékok kimerülése pedig hosszú távon fékezni fogják a magyar gazdaságot.

Kizártnak tartom, hogy 1 százalékos GDP-növekedés legyen idén, bármi is hangzik el a gazdaságpolitikusok szájából

- mondta már el Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója.

A beruházási döntéseket leginkább befolyásoló tényezőket figyelembe vevő Befektetői Hangulat-Index (BHI) - amely +100 és ‒100 közötti értéket vehet fel - az elmúlt években meglehetősen szoros együttmozgást mutatott a magyar gazdaság tényleges alakulásával. Idén a BHI-index a tavalyi +3-ról ‒4-re csökkent, mellyel párhuzamosan az idei évre vonatkozó növekedési várakozások is fokozatosan lejjebb kerültek. A tavasszal jósolt visszaesés egybecsengett az akkori felmérés számos részeredményével, például a beruházási tervek tekintetében leírt csökkenő trenddel. A BHI index magyar GDP-re vonatkozó előrejelző-képessége tehát ismét beigazolódott, bár az idei éves GDP várhatóan nem marad el a tavaly regisztrálttól, ahogy azt az index visszaesése jósolná.

A vámháború ellenére enyhén javultak a vállalatok kilátások tavasz óta

A német gazdaság várt fellendülése és a vámsokkoknak való viszonylagos ellenállóságot a DUIHK friss konjunktúrajelentése is visszatükrözte, amely bár nem javult érdemben tavasz óta, de nem is romlott ahhoz képest. Mindez főleg annak fényében érdekes, hogy a legutóbbi felmérés még nem tükrözte Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseinek hatását.

Az őszi felmérés során a megkérdezett vállalatok 43 százaléka szerint a hazai gazdasági kilátások rosszak/romlanak, miközben pozitívan csak a válaszadók 16 százaléka nyilatkozott. Ez mintegy 2 százalékponttal magasabb a tavasszal regisztrált értéktől. Az érzékelt saját üzleti helyzetben szintén nem következett be jelentős változás tavasz óta, bár a kilátásokat kedvezőtlenül látók aránya mintegy 5 százalékponttal csökkent (ezzel együtt viszont az optimistán nyilatkozó cégek aránya is kisebb lett).

A jelenleg tapasztalható bizonytalan gazdasági környezet a vállalatok beruházási és foglalkoztatási döntéseire is kihatott,

a cégek ugyanis nem tervezik a foglalkoztatás kiterjesztését, miközben csökkentenék a beruházásokat.

Jövőbeli foglalkoztatási terveket tekintve az iparvállalatok a leginkább pesszimisták, a szektorban a megkérdezettek 30 százaléka számol csökkenő tendenciával. Különösen szembetűnő a nagyvállalatok eltérő magatartása, az 1 000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 54 százaléka ugyanis csökkenéssel számol, miközben kapacitásbővítést csak a cégek 4 százaléka tervez. A kisebb vállalatok körében csökkenéssel a válaszadók 17-30 százaléka, míg bővítéssel 20-36 százaléka számol.

Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy

a hazai vállalatok üzleti helyzete saját érzékelésük szerint elmarad mind a régiós versenytársaktól (főleg Bulgáriától, Csehországtól és Romániától), mind pedig Európa fejlett országaitól.

Jövőbeli kilátásokat tekintve is hasonló a kép, bár itt kisebb Magyarország lemaradása a régión belül. Beruházási terveket tekintve romló kilátások látszanak a teljes közép-kelet-európai régióban, foglalkoztatottságot tekintve pedig vegyes kép látható a régióban és Európában egyaránt.

Nincs változás a fő kockázatokban, de a gyors béremelkedés komoly változásokat indíthat el

Üzleti kockázatokat tekintve továbbra is az látszik, hogy a gyenge kereslet, valamint a magas munkaerőköltségek állítják a vállalatokat a legnagyobb kihívás elé, amelyeket a gazdaságpolitikai döntések és az energiaárak követnek. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a gazdaságpolitikai keretek és a jogbiztonság az ipari vállalatokat nem sújtják annyira, mint a kereskedelmi vagy szolgáltatószektort, míg az árfolyampolitika főként a kereskedők számára meghatározó.

Földrajzi összehasonlításban a szakemberhiány itthon kevésbé jelenik meg kockázati tényezőként, mint a régiós versenytársaknál, de a magas munkaerőköltségek mégis itthon jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a vállalatok számára.

A magyar cégek által legnagyobb kockázatnak tekintett piaci kereslet bár Európa-szerte komoly kihívást jelent, hazai mértéke azonban egyértelműen meghaladja a régiós országokban tapasztaltat és kontinentális összevetésben is magasnak számít.

Az elmúlt években a béremelkedés gyors üteme volt az egyik meghatározó tényező a hazai vállalatok számára, a dinamika lassulása pedig a közeljövőben nem várható. A magasabb bérek kitermelése évről évre nehézséget okoz a vállalatok számára, a felmérésben résztvevők pedig 2026-ot tekintve mindössze 6,2 százalékos béremeléssel számolnak átlagosan. Bár a tapasztalatok alapján a végleges érték ennél némileg magasabb lehet,

a jövőre tervezett 10 százalékos minimálbér-emelés és a feszes munkaerőpiac komoly nyomás alá helyezi a vállalatokat.

A felmérés egyik kiegészítő kérdésből kiderült, hogy egy kétszámjegyű minimálbér-emelést a megkérdezett vállalatok többségénél nem követne stratégiai irányváltás. Erősebb változásokra egyedül az iparvállalatok mutattak hajlandóságot, itt ugyanis a válaszadók 39 százaléka tervezné az automatizáció erősítését. Ezzel párhuzamosan a munkaerőállomány változtatása és a beruházások csökkentése szintén megjelent a lehetséges reakciói között. Előbbit a megkérdezettek 24, utóbbiról 15 százaléka tartotta valószínűnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images