A 14. havi nyugdíj helyett vegyes indexálás kellene? Mit mutatnak a számítások?

Simonovits András, közgazdász

2025. november 13. 14:00

A napokban a kormányzat bejelentette: 2026-tól fokozatosan bevezeti a 14. havi nyugdíjat. Ezzel nemcsak a nyugdíjakat emeli, hanem csökkenti a nyugdíjak relatív lemaradását is. Egyelőre nem ismert az ütemezés, de logikus feltevésnek látszik: 2026 és 2029 között minden évben egy héttel egészülhetnek ki az adott évben már megállapított nyugdíjak. Mit hoz ez a nyugdíjasok konyhájára, és miben különbözik attól, mint ha a következő négy évre visszaállítanák a hasonló mértékű indexálást? Először egy példán szemléltetjük a két eljárás közti különbséget, majd külön számszerűsítjük a jelenlegi és a két új eljárás hatását. Bár a régi nyugdíjaknál nincs különbség, az egy évvel korábban megállapított nyugdíjaknál egyre nő a távolság a két módszer között: a 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban már a 14. havi nyugdíj az idei átlag nettó bér reálértékének 104,4%-a (6 millió 264 ezer forint), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-a (5 millió 814 ezer forint).

Egy példa

Logikus, hogy változó hosszúságú nyugdíjév esetén a havi nyugdíjak mellett éves nyugdíjakkal számolunk, tehát 13 (2025), 13 1/4 (2026), 13 1/2 (2027), 13 3/4 (2028) és 14 (2029) havi nyugdíjjal. Az inflációt levonva reálértéken számolva ez egy olyan nyugdíjasnál, aki már idén (2025-ben) nyugdíjas volt, és megéri 2029. december 31-et, ez évi 1,9%-os emelést jelenti: halmozva négy év alatt 7,8%.

Ha ehelyett a kormányzat a 12 (és ezzel együtt a 13) havi nyugdíjak reálértékét emelte volna meg egyenletesen, akkor összehasonlíthatóság kedvéért 1,9%-os éves reálemeléssel számolhatunk. Félretéve a politikai meggondolásokat, van azonban még egy különbség a két eljárás között: az állománycsere. Egyik oldalról vegyünk egy olyan nyugdíjast, aki 2027 februárjában hal meg, tehát csak a 14. havi nyugdíj 1. heti részét kapta meg. A másik oldalon vegyük azt a nyugdíjast, aki 2029 végén ment nyugdíjba, ő 2030-tól egyből a teljes 14. havi nyugdíjat megkapja: megismételve a bevezetést.

A 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban a négyheti nyugdíj az idei nettó bér reálértékének 104,4%-át (6 millió 264 ezer forintot), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-át (5 millió 814 ezer forintot) hozná.

Modell

Egy nagyon egyszerű modell segítségével megpróbálom érzékeltetni a jelenlegi és a két alternatív eljárás teljes hatását. Minden évben a 65 éves dolgozók (vagy a Nők40 kedvezményezettjei) 40 éves szolgálati idővel vonulnak nyugdíjba. Állandó áron számolva a reálkereset évi 3,8%-kal emelkedik. A 2025-ös év átlagos nettó keresetét 1-nek vesszük.

Jó közelítéssel feltehetjük, hogy az induló nyugdíjak a reálbér-növekedés ütemével változnak. A jobb megértés kedvéért először a már állandósult 13. havi nyugdíjjal kiegészített rendszert modellezzük, majd bemutatjuk a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését, végül alternatívaként a vegyes indexálást, évi 1,9%-os emeléssel – ez felel meg a 14. havi nyugdíj bevezetésének. Az egyszerűség kedvéért csak az 5 legfiatalabb nyugdíjas évjáratot vesszük számba (a Nők40-nél a nyugdíjazás óta eltelt éveket számítjuk).

A 13. havi nyugdíj hatása (13H)

A 13. havi nyugdíj vizsgálatát a havi nyugdíjjal kezdjük (értékét a 2025-ös havi nettó bérhez viszonyítjuk). Negyvenéves szolgálati idővel és a degresszió alá még nem vagy alig eső nettó keresettel számolva önkényesen feltesszük, hogy a 2025-ös induló nyugdíj 0,8/1,039=0,771.

További feltevés: hozzá képest a megállapítás óta minden korábbi év 3,9%-kal csökkenti a 2025-ös évben a közeli korosztályok nyugdíját, például a 4 évvel korábban megállapított nyugdíj változatlan reálértéke 2025-ben 0,664 egység. Az 1. oszlopban feltüntetett induló (némileg ellentmondásosan, 0 évvel korábban megállapított) nyugdíjak reálértékben éves 3,9%-kal emelkednek, és az ÉNY–DK átlókon lefelé haladva ezek az értékek változatlanok.

1. táblázat: A 0-4 éve megállapított havi nyugdíjak (a 2025-ös havi nettó bér arányában, reálértékben) – indexálás nélkül
Év	0 évvel korábban megállapított havi nyugdíj	1 évvel korábban megállapított havi nyugdíj	2 évvel korábban megállapított havi nyugdíj	3 évvel korábban megállapított havi nyugdíj	4 évvel korábban megállapított havi nyugdíj
2025	0,771	0,742	0,715	0,689	0,664
2026	0,800	0,771	0,742	0,715	0,689
2027	0,830	0,800	0,771	0,742	0,715
2028	0,862	0,830	0,800	0,771	0,742
2029	0,895	0,862	0,830	0,800	0,771
2030	0,929	0,895	0,862	0,830	0,800
Forrás: a cikk szerzőjének összeállítása

A 13 havi éves nyugdíjnál az egyetlen bonyodalom, hogy az éves induló nyugdíj csak 12 havi, ezért némileg elmarad a 13 havi, 1 évvel korábban megállapított éves nyugdíjtól. A már megállapított éves nyugdíjak 13/12-szeresei a havi nyugdíjaknak, ezek szerepelnek a 2. táblázatban. Például a 2030-as 4-éves nyugdíj 0,867, valóban egyenlő (13/12)x0,8-cal.

2. táblázat: A 0-4 éve megállapított, 13 részből álló éves nyugdíjak (a 2025-ös évi nettó bér arányában, reálértékben)
Év	0 évvel korábban megállapított éves nyugdíj	1 évvel korábban megállapított éves nyugdíj	2 évvel korábban megállapított éves nyugdíj	3 évvel korábban megállapított éves nyugdíj	4 évvel korábban megállapított éves nyugdíj
2025	0,771	0,804	0,775	0,747	0,719
2026	0,800	0,835	0,804	0,775	0,747
2027	0,830	0,867	0,835	0,804	0,775
2028	0,862	0,900	0,867	0,835	0,804
2029	0,895	0,934	0,900	0,867	0,835
2030	0,929	0,969	0,934	0,900	0,867
Forrás: a cikk szerzőjének összeállítása

A 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése (14H)

Mi történik, ha 2026 és 2029 között évente 1 héttel növekszik az éves nyugdíj időalapja? A 3. táblázatban bemutatjuk, hogyan alakulnak ekkor a fontosabb mutatók. Látható, hogy a bővülő „14. havi” nyugdíj egyre inkább a 12 hónapra szóló induló nyugdíjak fölé emeli az éves nyugdíjakat: 2025-ben még csak az 1 (és a 2) évvel korábbi magasabb, 2029-ben már a 4. éve nyugdíjas évjárat esetén is nagyobb.

Az éves nyugdíj természetesen a bővítés alatt a nevezett átló mentén monoton emelkedik, és egyre jobban meghaladja a 13. havi rendszerbeli nyugdíjakat, például 2029-ben a 4 éves nyugdíj 0,835 egységről 0,899-ra emelkedik, ez 14/13=1,077-szeres érték.

3. táblázat: A 0-4 éve megállapított, fokozatosan 14 havivá bővülő éves nyugdíjak (a 2025-ös éves nettó bér arányában, reálértékben)
Év	0 évvel korábban megállapított éves nyugdíj	1 évvel korábban megállapított éves nyugdíj	2 évvel korábban megállapított éves nyugdíj	3 évvel korábban megállapított éves nyugdíj	4 évvel korábban megállapított éves nyugdíj
2025	0,771	0,804	0,775	0,747	0,719
2026	0,800	0,851	0,820	0,790	0,761
2027	0,830	0,900	0,867	0,835	0,805
2028	0,862	0,951	0,917	0,883	0,851
2029	0,895	1,006	0,969	0,933	0,899
2030	0,929	1,044	1,006	0,969	0,933
Forrás: a cikk szerzőjének összeállítása

A vegyes indexálás átmeneti visszaállítása a 14. havi nyugdíj nélkül (13Hi)

Rátérünk az alternatívára, a vegyes indexálás átmeneti visszaállítására. Akárcsak a 13. havi nyugdíjnál (1. táblázat), most is a havi nyugdíjjal kezdjük a bemutatást. Az indexálás hatására most az ÉNY–DK-átlók mentén 4 éven keresztül 1,9%-kal nőnek a havi nyugdíjak reálértékei. Most a 2029-as 4-éves nyugdíjat vizsgáljuk: 1,077x0,8=0,862.

4. táblázat: A 0-4 éve megállapított, havi nyugdíjak (a 2025-ös havi nettó bér arányában, reálértékben) – átmeneti indexálással
Évek	0 évvel korábban megállapított havi indexált nyugdíj	1 évvel korábban megállapított havi indexált nyugdíj	2 évvel korábban megállapított havi indexált nyugdíj	3 évvel korábban megállapított havi indexált nyugdíj	4 évvel korábban megállapított havi indexált nyugdíj
2025	0,771	0,742	0,715	0,689	0,664
2026	0,800	0,785	0,757	0,729	0,702
2027	0,830	0,815	0,800	0,771	0,743
2028	0,862	0,846	0,831	0,815	0,786
2029	0,895	0,878	0,862	0,846	0,831
2030	0,929	0,895	0,878	0,862	0,846
Forrás: a cikk szerzőjének összeállítása

Az 5. táblázatban bemutatjuk az átmeneti vegyes indexálás éves mutatóinak alakulását, itt egyszerűen 13/12-vel szorzódnak a már megállapított indexált nyugdíjak. Természetesen a vegyes indexálás is jóval bőkezűbb, mint a kiinduló rendszer, de esetünkben a 14. havi nyugdíj általában bőkezűbb a vegyes indexálásúnál (a régebbieknél azonos vele: például a 2029-es 4 éves nyugdíj: 0,9 egység). A leglátványosabb különbség a 2030-as évben jelentkezik az 1 vagy 2 évvel korábban visszavonulóknál a különbség a 2025. évi nettó kereset 1,044–0,969 = 0,075 egység, illetve 1,006–0,952=0,054 egység.

5. táblázat. A 0-4 éve megállapított éves nyugdíjak (a 2025-ös évi nettó bér arányában, reálértékben) - átmeneti idexálással
Év	0 évvel korábban megállapított éves indexált nyugdíj	1 évvel korábban megállapított éves indexált nyugdíj	2 évvel korábban megállapított éves indexált nyugdíj	3 évvel korábban megállapított éves indexált nyugdíj	4 évvel korábban megállapított éves indexált nyugdíj
2025	0,771	0,804	0,775	0,747	0,719
2026	0,800	0,851	0,82	0,790	0,761
2027	0,830	0,883	0,867	0,835	0,805
2028	0,862	0,917	0,900	0,883	0,851
2029	0,895	0,952	0,934	0,917	0,900
2030	0,929	0,969	0,952	0,934	0,917
Forrás: a cikk szerzőjének összeállítása

Összegzés

Három forgatókönyvet mutattam be:

a 14. havi nyugdíj nélkülit,
a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését (mindkettőt árkövető indexálással)
és a 13. havi nyugdíj megtartása mellett az átmeneti vegyes indexálást.

Mindkét változtatás négy évre emeli a nyugdíjakat, és leállítja relatív lecsúszásukat a bérekhez képest.

Mindkét változtatás mellett és ellen lehet érvelni, de az átmeneti vegyes indexálás méltányosabb és olcsóbb.

Kizárja a kedvezményből a 2030-tól kezdve belépő évjáratokat, míg a 14. havi nyugdíj bevezetése kiterjeszti a kedvezményt rájuk is, tovább fokozva az újabban és a régebben megállapított nyugdíjak közti indokolatlan különbségeket.

Melléklet a számításokról

Jelenlegi rendszer a 13. havi nyugdíjjal

A 2025-ös év átlagos nettó keresetét 1-nek vesszük, és a t-edik évben a 65 éves nyugdíjas havi induló nyugdíja jó közelítéssel b(65, t)=0,8g (t–2026), ahol g=1,038 az éves növekedési együttható, t=2025,…, 2030. A már megállapított nyugdíjak reálértékben állandók: b(k, t)=b(k–1, t–1), k = 66,…., 84 életév.

A 13. havi nyugdíjnál az éves nyugdíj képlete:

B(65, t)=12 b(65, t), B(k, t)=13b(k, t), k = 66,…., 84, t =2025,..., 2030.

Jelenlegi rendszer a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésével

A 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése miatt az éves nyugdíjak a következőképp változnak:

B(65, t)=12 b(65, t), B(k, t)=[13+0,019 min (t, 4)] b(k, t), k = 66,…., 84, t =2025,..., 2030.

Vegyes indexálás a 14. havi nyugdíj nélkül

Most megvizsgáljuk, mi történt volna, ha a 14. havi nyugdíj bevezetése helyett a már megállapított nyugdíjak reálértékét évi 1,9%-kal emelték volna. Képletek:

b(k, t)=b(k–1, t–1)*1,019, k = 66,…., 84, t = 2025,..., 2030.

B(65, t)=12 b(65, t), B(k, t)=13b(k, t)], k = 66,…., 84.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images