Portfolio signature

A 14. havi nyugdíj helyett vegyes indexálás kellene? Mit mutatnak a számítások?

A napokban a kormányzat bejelentette: 2026-tól fokozatosan bevezeti a 14. havi nyugdíjat. Ezzel nemcsak a nyugdíjakat emeli, hanem csökkenti a nyugdíjak relatív lemaradását is. Egyelőre nem ismert az ütemezés, de logikus feltevésnek látszik: 2026 és 2029 között minden évben egy héttel egészülhetnek ki az adott évben már megállapított nyugdíjak. Mit hoz ez a nyugdíjasok konyhájára, és miben különbözik attól, mint ha a következő négy évre visszaállítanák a hasonló mértékű indexálást? Először egy példán szemléltetjük a két eljárás közti különbséget, majd külön számszerűsítjük a jelenlegi és a két új eljárás hatását. Bár a régi nyugdíjaknál nincs különbség, az egy évvel korábban megállapított nyugdíjaknál egyre nő a távolság a két módszer között: a 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban már a 14. havi nyugdíj az idei átlag nettó bér reálértékének 104,4%-a (6 millió 264 ezer forint), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-a (5 millió 814 ezer forint).
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Egy példa

Logikus, hogy változó hosszúságú nyugdíjév esetén a havi nyugdíjak mellett éves nyugdíjakkal számolunk, tehát 13 (2025), 13 1/4 (2026), 13 1/2 (2027), 13 3/4 (2028) és 14 (2029) havi nyugdíjjal. Az inflációt levonva reálértéken számolva ez egy olyan nyugdíjasnál, aki már idén (2025-ben) nyugdíjas volt, és megéri 2029. december 31-et, ez évi 1,9%-os emelést jelenti: halmozva négy év alatt 7,8%.

Ha ehelyett a kormányzat a 12 (és ezzel együtt a 13) havi nyugdíjak reálértékét emelte volna meg egyenletesen, akkor összehasonlíthatóság kedvéért 1,9%-os éves reálemeléssel számolhatunk. Félretéve a politikai meggondolásokat, van azonban még egy különbség a két eljárás között: az állománycsere. Egyik oldalról vegyünk egy olyan nyugdíjast, aki 2027 februárjában hal meg, tehát csak a 14. havi nyugdíj 1. heti részét kapta meg. A másik oldalon vegyük azt a nyugdíjast, aki 2029 végén ment nyugdíjba, ő 2030-tól egyből a teljes 14. havi nyugdíjat megkapja: megismételve a bevezetést.

A 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban a négyheti nyugdíj az idei nettó bér reálértékének 104,4%-át (6 millió 264 ezer forintot), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-át (5 millió 814 ezer forintot) hozná.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés