Döntött az Európai Bíróság: jogot sértett a magyar kormány

A Covid19-világjárvány és a világszinten jelentkező nyersanyaghiány kapcsán Magyarország olyan eljárást vezetett be, amelynek keretében az építőanyagok kivitele bejelentési kötelezettség alá esik, és a magyar állam ezen építőanyagok tekintetében elővásárlási és vételi jogot gyakorolhat - vázolja fel az alaphelyzetet döntésének ismertetésében az Európai Bíróság.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be a Bírósághoz Magyarország ellen, amelyben többek között azt állította, hogy a szóban forgó eljárás mennyiségi korlátozással azonos hatású és nem igazolt intézkedésnek minősül, és ezáltal sérti az áruk szabad mozgásának elvét. Mivel a korlátozások a harmadik országokba irányuló kivitelre is kiterjednek, a Bizottság azt állítja, hogy Magyarország az Európai Unió közös kereskedelempolitika területén fennálló kizárólagos hatáskörét is figyelmen kívül hagyta.

Magyarország azonban úgy véli, hogy a szóban forgó eljárás nem minősül mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek, mivel hatása túl esetleges vagy túl közvetett. Mindenesetre az intézkedés álláspontja szerint igazolható, mivel annak fő célja a kritikus infrastruktúrák védelme azáltal, hogy biztosítja ezek építőanyag-ellátása tekintetében az ellátásbiztonságot.

A Bíróság teljes egészében helyt ad a Bizottság keresetének, és megállapítja Magyarország kötelezettségszegését.

Megállapítja, hogy a vitatott intézkedések további adminisztratív terhet keletkeztetnek, a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére bírságot helyeznek kilátásba, a szállítási határidő meghosszabbodását vonják maguk után, a magyar állam számára fenntartott elővásárlási és vételi jog gyakorlása esetén pedig véglegesen megakadályozzák az exportügyletet. Így ezeknek az intézkedéseknek kifejezett célja az építőanyagok kivitelének korlátozása, és ekként a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedéseknek minősülnek, amelyeket főszabály szerint tilt az áruk szabad mozgásának elve.

A Bíróság elutasítja a szóban forgó korlátozások igazolása érdekében Magyarország által felhozott érveket, azzal az indokkal, hogy a tagállamnak nem sikerült bizonyítania, hogy az érintett nyersanyagok és építőanyagok hiánya valamely alapvető társadalmi érdeket érintő, valós és kellően komoly veszélyt jelent.

Ugyanezen okból Magyarország a közbiztonságra sem hivatkozhat megalapozottan a harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozó korlátozások igazolása érdekében. Ezért ezen intézkedések elfogadásával megsértette az Uniónak a közös kereskedelempolitika területén fennálló kizárólagos hatáskörét is.

Végül a Bíróság megállapítja, hogy Magyarország azáltal, hogy a három hónapos felfüggesztési időszak lejárta előtt fogadta el az intézkedéseket, és a módosított szabályozási tervezetet nem jelentette be a Bizottságnak, nem tartotta tiszteletben a műszaki szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárást.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images