Futótűzként terjednek az értelmetlen béradatokról szóló hírek Magyarországon - Itt az igazság!

Tavaly 39 800 euró volt a bruttó átlagbér az Európai Unióban, ami 5,2%-os növekedést jelent a 2023-as 37 800 euróhoz képest, jelentette az Eurostat.

• Az uniós tagállamok közül a legmagasabb átlagbért Luxemburgban mérték (83 000 euró), ezt követte Dánia (71 600 euró) és Írország (61 100 euró).
• Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagbérek Bulgáriában (15 400 euró), Görögországban (18 000 euró) és Magyarországon (18 500 euró) voltak megfigyelhetők - áll az Eurostat jelentésében.

A baj csak az, hogy sok értelme nincs bruttóban összehasonlítani a béreket.

• Egyrészt mindenhol más-más adókulcsok vannak,
• másrészt mindenhol más-más adókedvezményeket lehet érvényesíteni,
• harmadrészt az egyes országokban extrém mértékben eltérnek az árszintek.

Így ez nem igazán mond sokat arról, hogy végül mennyi marad a dolgozók pénztárcájában. Vagyis az egyes országok bruttó béreit még annál is rosszabb összehasonlítani egymással, mintha egy almát egy körtével hasonlítanánk össze. Pedig a bérszint olyan fontos döntéseket befolyásol, mint a külföldi munkavállalás, így nem érdemes félvállról venni.

Ha a munkavállalók jövedelmi viszonyait szeretnénk megismerni, akkor sokkal inkább a nettó fizetéseket kell megnézni. Ez már egyel jobb összevetés, mint a bruttó, azonban a nettó, euróra átváltott bérek egy fontos dolgot még nem vesznek figyelembe: mégpedig az árszintet. Pedig ez nagyon fontos: Romániában pl. az EU-átlag 60%-a körül mozog az árszint, míg Dániában 160% környékén alakul. Így érdemes ezt is figyelembe venni. Hiszen ugyanaz a nettó bér többet ér egy olyan országban, ahol alacsonyabb az árszint.

Az alábbi ábra megmutatja, hogy a nettó, vásárlóerő-paritáson számolt bérek (árszinttel korrigált bér, PPS) hogyan alakultak tavaly.

Látható, hogy Görögország helyezése így már egyáltalán nem ott van, ahol a bruttóban, árszintkorrekció nélkül számolt adatok alapján. De Magyarország helyzete is jobb, mint ahogy a bruttó bérek alapján tűnne. Ugyanakkor a lista élén sem Luxemburg, Dánia, és Írország a sorrend (mint a bruttónál), hanem egészen más. Mégpedig döntően az árszintek közötti különbségek miatt.

Érdemes megjegyezni, hogy a PPS-en számított nettó bérek sem "mindenhatóak", mert az árszintek mérését sok bizonytalanság övezi, ám kétségtelenül a legpontosabb és legjobb összehasonlítás így érhető el, ha a bérek vásárlóerejét szeretnénk megvizsgálni.

Az alábbi néhány ábrán megnéztünk pár háztartástípust is, hogy miként alakul Magyarország helyzete néhány régiós országhoz képest. Az eredmény nem szívderítő, de sokkal árnyaltabb a kép, mint ahogy a bruttó, árszinttel nem korrigált bérek sejtetik.

Megjegyezzük, hogy a PPS bizonytalanságai miatt óvatosan kell bánni az idősorok alkotásával, ám a nagy trendekben jó megközelítést mutat (és sokkal jobbat, mint a bruttó vagy az eurós bér). Ahogy a fenti ábrákon látható, bár Magyarország nem az EU egyik sereghajtója a fizetések terén (mint ahogy azt a bruttó béradat sugallja), az elmúlt 15 évben inkább lemaradó tendencia látható a régióhoz képest.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images