Nagyon rossz hír érkezett: nem javultak az emberiség kilátásai, egyre inkább felforrósodik a bolygó

A század végére a világ továbbra is nagyjából 2,6 Celsius-fokos felmelegedés felé halad.

Két friss jelentés szerint az országok klímavállalásai még mindig elégtelenek, miközben a fosszilis energiahordozókból származó kibocsátások új rekordot állítanak be.

A Climate Action Tracker (CAT) legutóbbi értékelése arra jutott, hogy a kormányok a brazíliai COP30-ra benyújtott új kibocsátáscsökkentési tervei nem hoznak majd érdemi fordulatot, így immár negyedik éve nem javultak a globális felmelegedés jövőbeli kilátásai.

Az évszázad végére várható globális melegedés továbbra is 2,6 Celsius-fok az iparosodás előtti szinthez képest – ugyanannyi, mint tavaly.

Ez a pálya messze meghaladja a minden ország által elfogadott Párizsi Megállapodás céljait, amelyek alapján 1,5 Celsius-fokon meg kell állítani a felmelegedést. Ezen cél elmulasztása a szakértők szerint szélsőséges időjárással, valamint súlyos megélhetési válságokkal járó korszakot vetít előre. Egy másik elemzés szerint a fosszilis eredetű kibocsátások idén mintegy 1%-kal nőnek, és rekordot döntenek, noha a növekedési ütem az utóbbi években több mint a felére lassult. Az elmúlt tíz évben a szén-, olaj- és gázalapú kibocsátások éves átlagban 0,8%-kal emelkedtek, szemben az azt megelőző évtized 2%-os átlagával. Mindezek mellett a megújuló energia gyors terjedése már közel fedezi a világ energiaigényének éves növekményét, de még nem haladja meg azt.

Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója szerint a 2,6 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés katasztrófát jelentene. Szerinte ekkora felmelegedéssel az emberiség olyan, nagy ökológiai hatással bíró "billenőpontokat" ("tipping point") érhet el, mint az Atlanti-óceán kulcsfontosságú áramlásának összeomlása, a korallzátonyok pusztulása, a jégtakarók tartós visszahúzódása vagy az Amazonas esőerdő szavannásodása.

Mindez a mezőgazdaság végét jelentheti az Egyesült Királyságban és egész Európában, aszályt és a monszunrendszerek összeomlását Ázsiában és Afrikában, valamint halálos hőséget és páratartalmat. Ez nagyon rossz forgatókönyv – el kell kerülni

– tette hozzá a szakember.

A Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom óta mintegy 1,3 Celsius-fokot emelkedett az erdőirtások és a fosszilis energiahordozók használata miatt. Ennek hatásai már most is hevesebb viharokban, erdőtüzekben, aszályokban és más katasztrófákban jelentkeznek. A 2016-ban aláírt Párizsi Megállapodás szerint az országoknak időről időre frissíteniük kell nemzeti hozzájárulásaikat (NDC). Az újabb tervek elkészítése a brazíliai, Belémben jelenleg zajló COP30-as ENSZ-klímatárgyalásokra volt esedékes, de

eddig csak nagyjából 100 ország nyújtott be új vállalásokat, és a tervezett vágások messze nem elégségesek.

A CAT szerint, ha az NDC-k mellett a nettó zéró célkitűzések is számítanak, a kilátások kissé romlottak: a század végére várható melegedés 2,1 Celsius-fokról 2,2 Celsius-fokra nőtt. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy az Egyesült Államok az év elején, Donald Trump amerikai elnök egyik első rendelkezésének értelmében kilépett a Párizsi Megállapodásból.

A felmelegedés üteme továbbra is veszélyesen magas, ugyanakkor a 2015-ös Párizsi Megállapodás óta javult a kép: akkor még a század végére mintegy 3,6 Celsius-fokos melegedéssel számoltak. A fordulat mögött a tiszta energiák robbanásszerű telepítése és a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó, a szén visszaszorulása áll.