Összeomlik idén a polar vortex? - Megszólaltak a szakértők, kiderült, milyen tél várhat ránk

Hideg telet jósolnak az északi féltekére

Ahogy arról a napokban mi is beszámoltunk, hazai és nemzetközi szinten is hírek érkeztek azzal kacsolatban, hogy az előttünk álló tél különösen hideg időjárást hozhat magával. A Bloomberg egyik nemrég megjelent cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban, illetve Ázsia és Európa egyes részein várható hideg időjárás még

a téli fűtési költségekre is hatással lehet, így magasabb áram- és földgázárakat eredményezhet, főleg a tengerentúlon.

Az USA-ban – bár országosan eltérő lehet az idei télen várható hőmérséklet szintje – általánosan valamivel hűvösebb lehet az átlagosnál az idei télen, az előrejelzések alapján így mindenképpen hidegebb lehet az évszak, mint a tavalyi. Az elemzések szerint a közép-nyugati államokban a háztartások várhatóan 2%-kal többet költenek majd gázfűtésre, míg az elektromos fűtés költsége – amelyet főként az USA déli részén használnak – körülbelül 4%-kal emelkedhet.

Az Egyesült Államok közép-nyugati részét már meglehetősen korán, ezen a héten elérte egy jelentős hidegbetörés, Michigan államban, valamint New York városában pedig már jelentős mennyiségű hó is hullott a héten.

Upstate New York was blasted by heavy lake-effect snow Tuesday as an arctic outbreak sent temperatures 15–25 degrees below average across the eastern US. pic.twitter.com/60ldi4MPqI https://t.co/60ldi4MPqI

— New York Post (@nypost) November 11, 2025

Európára nézve, bár a hosszú távú előrejelzések szerint nem lesz átlag alatti az átlaghőmérséklet a tél folyamán,

egyre több bizonyíték utal arra, hogy az enyhe időt gyakori, időszakos hidegbetörések szakíthatják majd meg az előttünk álló hónapokban.

Mi az a polar vortex?

A rövid távú, néhány napot előrejelző időjárás-jelentések esetén nehéz lenne bármilyen összefüggést keresni több kontinens időjárási mintázatai között. Azonban a hosszú távú (akár egy teljes évszakot felölelő) előrejelzések, nagyobb, globális klímajelenségek által előidézett időjárási trendekre támaszkodnak, amelyek a Föld északi féltekén akár többfelé is eredményezhetnek időjárási anomáliákat. Az előttünk álló rendkívül fagyos télről szóló elemzésekben, az időszakosan jelentkező hidegbetöréseket általában

a sarkkörök fölött kavargó, úgynevezett polar vortex (poláris örvény, vagy sarki örvény) viselkedéséből vezetik le a kutatók.

A sarki örvény egy nagy, ciklonális terület, amely az északi félteke felett forog. Az örvény a földfelszíntől egészen a sztratoszféra felső határáig, több mint 50 kilométeres magasságig terjed, és minden évben ősszel alakul ki mindkét féltekén, tehát egy szokásos jelenségnek mondható.

A téli félévben, amikor a régiót már alig vagy egyáltalán nem éri napsugárzás, a hideg légtömeg éles határvonal mentén még inkább elkülönül a szubtrópusitól. Ezt a folyamatot erősíti egy gigantikus örvénylő mozgás is: egy hatalmas hideg levegő hengert vagy búgócsigát kell elképzelnünk, ami minél gyorsabban forog, annál stabilabb

– mondták el a Portfolio-nak a Weather on Maps szakemberei.

The 3D Polar Vortex (150mb-1mb, colors are temps) as seen in the 12z GFS forecast, which has a zonal wind reversal, and by definition, an official SSW (sudden stratospheric warming) event. Not to say that this forecast will stick, but I just decided to use this run to make a 3D… pic.twitter.com/xm1ftJaqT5 https://t.co/xm1ftJaqT5

— Andrej / severe-weather.eu (@Recretos) November 10, 2025

Hogyan lehet a polar vortex a mi időjárásunkra is hatással?

Némileg leegyszerűsítve tehát, mikor a sarkörök feletti légáramlatok kellően erősek a tél folyamán, az erős örvényben a hideg levegő lényegében „csapdába esik” a sarkkörök felett.

A mindennapokban épp ezért, viszonylag kevés szó esik poláris örvényről, mikor a rendszer stabil állapotban van, ugyanis ebben az esetben zömében lakatlan, sarkvidéki területek felett tartja a fagyos légtömegeket.

A polar vortex hatása akkor válik számunkra Európában, illetve főleg az Egyesült Államokban érezhetővé, mikor az örvény áramlási sebessége meggyengül, vagy akár a teljes örvény szétesik.

A szakértők magyarázata szerint, ha a magaslégkörben lassulni kezd az áramlás, akkor az örvény szabályossága megbomlik, hektikussá válik, aminek következtében a hideg utat talál magának dél felé, időszakos hidegbetöréseket okozva az északi félteke egyes területein – akár Közép-Európában is.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy hasonló örvény helyezkedik el a déli sarkkör felett is, azonban az jóval stabilabb, és az Antarktisz körüli kiterjedt óceánok miatt elszigeteltebb is, így ritkábbak és kisebb térségre kiterjedők a lakott területeket érintő hatásai.

Nem az a ritka, hogy összeomlik a sarki örvény, hanem az, hogy ilyen korán történik meg

A Severe Weather Europe meterorológiai szakblog frissen közzétett elemzésében arra mutat rá, hogy az előrejelzések szerint a sarki örvény a szezonban először november második felében, 26-a környékén gyengülhet meg jelentősebben, amelynek nagyjából 5-10 napon belül lehetnek felszíni hatásai.

A fenti ábrán is jól látszik, hogy míg az következő napokban az Északi-sarkon, Grönland felett a meleg levegő egészen magas légrétegekig eljuthat, addig a hideg légtömegek Franciaországot is elérik.

Amikor a poláris örvény szétesik, hasonlóan nagy kilengések, hullámzások, anomáliák válnak jellemzővé szerte az északi féltekén.

"Ami a poláris örvény legyengülését illeti, egyáltalán nem mondható ritkának a folyamat, legalább minden második, harmadik évben történik hasonló. Sokszor nem az egész télre van hatása, inkább csak néhány hétre, egy hónapra" – elemezték a helyzetet a Weather on Maps meteorológusai.

A szakemberek szerint a jelenség ténye nem tekinthető különlegesnek, ugyanakkor

az szokatlannak számít, hogy a polar vortex meggyengülése ilyen korán, már novembereben következik be.

A folyamat inkább a téli időszak vége felé szokott végbemenni, azonban példátlannak a jelenlegi helyzetet sem lehetne nevezni.

A legfrissebb időjárás-előrejelzések szerint a poláris örvény meggyengülése már jövőhéten is érzékeletheti hatását Magyarországon: a következő napokban egy kiterjedt barikus teknő nyugati oldalán több hullámban érkezik a sarkvidéki eredetű hideg levegő Európa nyugati felébe. A képződmény a jövő hét elején kelet felé tolódik, így a sarki eredetű légtömegek érhetik majd el hazánkat.

Magyarország téli időjárására nézve nem lehet még biztosat mondani

Ahogy már említettük, a poláris örvény gyengülését sokan kötötték össze egyértelműen a Magyarországra vonatkozó, teljes télre hideget jósoló előrejelzésekkel – ugyanakkor a szakértők szerint a jelenség hazánkra gyakorolt hatásairól nem lehet még messzemenő, biztos következtetéseket levonni.

A Weather on Maps meteorológusai kiemelik, hogy a polar vortex jelenleg a mérések alapján teljesen átlagos (stabil képet mutat), ezért bármilyen jövőre vonatkozó becslés csupán számítógépes szimulációk segítségével érhető el:

a szimulációk rendre azt mutatják, hogy az örvény már korán meggyengülhet, amit érdemes komolyan venni.

Ami a hatásokat illeti, nagyobb biztonsággal inkább Észak-Amerikára és Észak-Ázsiára lehet előrejelzéseket tenni.

Az USA például korán szembesülhet hidegbetörésekkel, de éppen a hektikussá váló légkör miatt a tél második felére már ennél is merészebb lenne állításokat megfogalmazni

– árulták el a szakemberek.

Közép-Európára, különösen Magyarországra nézve korántsem ilyen egyszerű pontos hosszú távú előrejelzést adni ez alapján. Míg Észak-Amerikába a sarki örvény gyengülése esetén akadálytalanul áramlik a fagyos levegő Kanada felől, addig Európában általában a kontinens „egyik fele hideget, a másik meleget” kap majd, az azonban megjósolhatatlan, hogy a határvonal hol fog majd meghúzódni. Hogy pontosan mikor is érheti el hazánkat jelentősebb hidegbetörés, azt leginkább csak a hagyományos középtávú, 7-10 napos előrejelzésekből tudhatjuk majd meg.

A szakemberek felhívják rá a figyelmet, hogy a hosszú távú prognózisok leggyakrabban matematikai-fizikai egyenletekkel dolgoznak.

Az előrejelzett valószínűségek, anomáliák a legtöbbször helytállók, mindössze egy gond van velük: mihez kezdünk az adatokkal? Mit mond egy átlagember számára, hogy a hőmérséklet 30 napos átlagának anomáliája +0,6 fok? Ez alapján nem lehet franciaországi síelést tervezni, de a rezsi kiadásokat is csak korlátozottan becsülhetjük meg.

– mondták el a Weather on Maps meteorológusai.

Egyre melegebbek a telek Magyarországon, nem kell nagy zimankó ahhoz, hogy „különösen” hideg legyen az idei évszak

Magyarország időjárása kapcsán a 2025-ös évben elsősorban nem az extrém hőmérséklet, hanem a különösen száraz klíma merült fel az elemzésekben. Az idei nyár hazánkban „mindössze” a hetedik legmelegebb volt, a tavalyi rekordmeleg évszak után, ugyanakkor a nyári hónapok folyamán súlyos aszályhelyzet alakult ki az országban, amely az Alföld egyes területein szinte az egész szezonban fennállt, nem érkezett kiadós mennyiségű csapadék, amely enyhíteni tudta volna.

A meteorológusok szerint novemberre és decemeberre nézve láthatóak az enyhülés jelei.

Lehet 1-2 hét ebben az időszakban, amikor a szokásosnál kissé több csapadék hull majd, ami legalábbis mérsékelheti a bajt.

Ennél távolabbra tekintve azonban szintén bizonytalanság jellemzi a hazánkat érintő előrejelzéseket.

Ami a téli hőmérsékletet illeti, érdemes áttekinteni, milyen idő jellemezte az elmúlt évek leghidegebb hónapjait és ezekhez mérten milyen körülményeknek is kellene előállniuk, hogy „különösen” hideg télről beszélhessünk.

A korábbi évek adatai alapján egyértelmű melegedő trend figyelhető meg az elmúlt 20 év során, a téli hónapokat nézve is. A melegrekordok száma jelentősen nő évről évre, a hidegrekordok pedig épp ellenkezőleg, eltűnőben vannak.

A fagyos napok száma (amikor a minimumhőmérséklet kisebb, mint 0) az elmúlt bő 100 évben mintegy harmadával csökkent, a havas napok száma pedig az elmúlt 10 évben zuhant be látványosan. Szinte minden telünk melegebb a 30 éves átlagnál, még úgy is, hogy a jelenleg alapként szolgáló 30 év már egy viszonylag enyhe időszakot, az 1991-2020 közötti éveket jelenti.

Ennek fényében a szakértők szerint már az is „különösen” hideg lenne, ha a múlt század közepén jellemző átlagokat regisztrálnánk, soknapos országos fagyok alakulnának ki, vagy egy-egy kiadós havazást követően a hótakaró napokig megmaradna.

Ahogy a legtöbb hőmérsékleti tényező (pl.: csapadék, viharok száma) esetén, a klímaváltozás a téli hőmérséklet tekintetében is leginkább a hirtelen jelentkező, gyorsan váltakozó szélsőségeket erősítheti: erős hidegbetörést csakhamar jelentős melegedés követhet amellett, hogy összességében az átlaghőmérséklet magasabb, mint az ipari forradalom előtt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images