Régiós versenytársunk hátát nézi Európa a növekedési rangsorban

Az erős gazdasági teljesítmény a feldolgozóipar régiós gyengélkedése ellenére is kitart Lengyelországban - kezdik elemzésüket az ING Bank közgazdászai. Előzetes becslés szerint régiós versenytársunk GDP-je 2025 3. negyedévében 3,7 százalékkal nőtt éves összevetésben a második negyedévi 3,3 százalék után, így felülmúlta a térség országait (Csehország: 2,7 százalék, Magyarország: 0,6 százalék) és az EU-átlagot (1,5 százalék).

Az elmúlt egy évet tekintve csak Írországban regisztráltak gyorsabb gazdasági növekedést a lengyelnél (12,3 százalék), a szigetország gyors GDP-növekedést azonban főként az ottani multinacionális vállalatok jelenléte és az ebből fakadó elszámolási sajátosságok segítik, nem valós reálgazdasági hatások.

A magas éves ütemet részben a 2024 szeptemberi árvizek okozta tavalyi gyenge bázis magyarázza. A szezonálisan kiigazított negyedéves növekedési ütem 0,8 százalék volt, akárcsak a második negyedévben. Ez szintén az európai rangsor második helyére elegendő Lengyelország számára, itt egyedül a kifejezetten erős negyedévet maga mögött tudó Svédország előzi meg régiós versenytársunkat.

A felhasználási és termelési oldal szerinti részletes GDP-bontás december 1-jén jelenik meg.

A rendelkezésre álló indikátorok alapján az ipar a második negyedévhez képest javult, a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése kissé lassult, az építőipar pedig továbbra is visszaesést mutat.

A szolgáltatások valószínűleg jó állapotban maradtak, érdemben támogatták a növekedést, bár az aktivitás elmaradt a várttól. Felhasználási oldalon a bővülést elsősorban az élénk háztartási fogyasztás húzta, amely várhatóan a második negyedévhez hasonló éves ütemben nőtt. Ezzel szemben a beruházások várt élénkülése késik, részben a hazai Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból finanszírozott projektek lassú végrehajtása és szükséges felülvizsgálatai miatt.

A beruházások csúszása ellenére 2025-ben 3,5 százalékos GDP-növekedés várható. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a kormányzati gazdaságélénkítő program (RRF) ellenére is késik a beruházások felfutása, a magánfogyasztás korábbi várakozásokat meghaladó ellenálló képessége azonban ennek ellenére is dinamizálja a gazdaságot. Az RRF-végrehajtás menetrendje okot ad optimizmusra a 2026-os beruházási kilátásokkal kapcsolatban, ami még tovább élénkítheti az ország gazdaságát.

Lengyelország tartósan 3 százalék feletti növekedést érhet el, felülmúlva az EU-átlagot és a közép- és kelet-európai országokat, amelyek immár második éve maradnak el a várakozásoktól.

A robusztus bővülést látszólag nem kísérik jelentős külső vagy belső egyensúlytalanságok:

a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP mintegy 1 százaléka, míg a fogyasztói árindex inflációja a jegybank 2,5 százalékos célja közelében alakul.

Érdemi különbség látszik ugyanakkor a közszféra és a hazai magánszektor között: előbbinél magas a hiány, utóbbinál alacsony a beruházási hajlandóság és magas a megtakarítás. Az ING Bank 2025-ös, teljes évre vonatkozó 3,5 százalékos GDP-előrejelzése változatlan maradt, 2026-ra pedig ehhez hasonló, 3,4 százalékos növekedési ütemre számítanak a szakértők. Egyedül a magas államháztartási hiány miatt várható költségvetési kiigazítás hozhat némi növekedési lassulást középtávon, de az erős magánszektor a szakértők szerint segíthet nagyobb megrázkódtatás nélkül kinőni az emelkedő államadósságot.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images