Jó hírek érkeztek Brüsszelből: jobban teljesít a gazdaság a vártnál
Gazdaság

Jó hírek érkeztek Brüsszelből: jobban teljesít a gazdaság a vártnál

Portfolio
A vártnál jobban teljesítettek az európai uniós országok gazdaságai az év első 9 hónapjában, noha a növekedés üteme így is visszafogott – derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett előrejelzéséből. Az EU ellenállóbbnak mutatkozott az amerikai vámokkal szemben, mint amire a Bizottság tavasszal számított, és a pénzügyi feltételek is javulnak, az infláció visszatért az egészséges szintekre. A blokk azonban egyre inkább robog az eladósodás és az elöregedés felé.

Az EU GDP-je 2025-2026-ban egyaránt 1,4%-kal, 2027-ben 1,5%-kal bővülhet. A tempó némileg kedvezőbb, mint ami az Európai Bizottság tavasszal várt az idei évre: akkor úgy látták, hogy csak 1,1 százalékos lehet az idei ütem.

A kilátások javulása mögött az áll, hogy 2025 első három negyedévében az export és a beruházások növekedése is meghaladták a várakozásokat – előbbiben fontos tényező, hogy az amerikai importőrök igyekeztek még a vámok életbelépése előtt feltölteni a készleteiket, ami a kontinens termékei iránti keresletet is megemelte.

A jövőbeli növekedést támogató tényezők között a visszatérő fogyasztói bizalom, a mérséklődő infláció és a kedvezőbb finanszírozási feltételek szerepelnek, ám ezek hatását részben ellensúlyozzák a külső kockázatok, hosszú távon pedig az európai társadalom elöregedése szabhat korlátot a gazdaság dinamizálódásának.

Az Európai Bizottság előrejelzései a GDP növekedésére
  Tavaszi előrejelzés   Őszi előrejelzés    
Ország 2025 2026 2025 2026 2027
Ausztria -0,3 1 0,3 0,9 1,2
Belgium 0,8 0,9 1 1,1 1,3
Bulgária 2 2,1 3 2,7 2,1
Horvátország 3,2 2,9 3,2 2,9 2,5
Ciprus 3 2,5 3,4 2,6 2,4
Csehország 1,9 2,1 2,4 1,9 2,4
Dánia 3,6 2 2 2,1 1,7
Eurozóna 0,9 1,4 1,3 1,2 1,4
Észtország 1,1 2,3 0,6 2,1 2
EU-átlag 1,1 1,5 1,4 1,4 1,5
Finnország 1 1,3 0,1 0,9 1,2
Franciaország 0,6 1,3 0,7 0,9 1,1
Németország 0 1,1 0,2 1,2 1,2
Görögország 2,3 2,2 2,1 2,2 1,7
Magyarország 0,8 2,5 0,4 2,3 2,1
Írország 3,4 2,5 10,7 0,2 2,9
Olaszország 0,7 0,9 0,4 0,8 0,8
Lettország 0,5 2 1 1,7 1,9
Litvánia 2,8 3,1 2,4 3 2,2
Luxemburg 1,7 2 0,9 1,9 2,2
Málta 4,1 4 4 3,8 3,5
Hollandia 1,3 1,2 1,7 1,3 1,7
Lengyelország 3,3 3 3,2 3,5 2,8
Portugália 1,8 2,2 1,9 2,2 2,1
Románia 1,4 2,2 0,7 1,1 2,1
Szlovákia 1,5 1,4 0,8 1 1,4
Szlovénia 2 2,4 1 2,4 2,6
Spanyolország 2,6 2 2,9 2,3 2
Svédország 1,1 1,9 1,5 2,6 2,3
Forrás: Európai Bizottság        

A magyar előrejelzésről részletesen itt írtunk:

Vámháború

Az uniós vállalatok átlagosan nagyjából 12 százalékos vámmal szembesülnek, ha az Egyesült Államokba szállítanak.

Ezzel jobban állunk, mint az USA sok más jelentős kereskedelmi partnere (például Kína vagy a délkelet-ázsiai országokat tömörítő ASEAN), Mexikó és Kanada azonban kedvezőbb feltételek mellett kereskedik, mint az EU.

Effektív vámráta az Egyesült Államok fő kereskedelmi partnereivel szemben 2025 november 1-jén. Az országok és régiók az USA-val való árukereskedelmük 2024-es súlya alapján vannak sorbarendezve. Forrás: Európai Bizottság.

A vámháború mellékhatásai legfőképpen a kereskedelem átterelődésén keresztül jelentkeznek. A kínai termékeket sújtó magas amerikai vámok miatt egyre több áru kerül át más piacokra, így az EU-ba is. Ez rövid távon rontja az európai gyártók versenyképességét és növeli az importot, ami 2025–2026-ban negatív nettó exporthozzájárulást eredményez, bár 2027-re normalizálódás várható.

Az energiaárak valamelyest enyhítik a külső sokkokat.

Az olajárak a gyengébb keresleti kilátások miatt mérséklődtek, 2027-re 63 dollár körüli Brent-árat vetít a jelentés.

A gázárak is alacsonyabbak a tavaszi várakozásoknál, bár az áramárak enyhe emelkedése 2026-ban újra felfelé hajthatja az energia-inflációt.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Az infláció 2025-ben közel kerül az EKB céljához. Az euróövezet inflációja 2025-ben 2,1% lehet, majd 2026–2027-ben 2% körül stabilizálódik. Ezt részben a szolgáltatási infláció lassulása, részben a gyengülő bérdinamika magyarázza.

A költségvetési pálya ugyanakkor romlik: nő az államadósság és a hiány. A hiány a 2024-es 3,1%-ról 2025–2026-ban 3,3%-ra, 2027-ben 3,4%-ra nőhet. Ennek fő oka a védelmi kiadások növekedése – 1,5%-ról 2%-ra GDP-arányosan –, valamint az emelkedő kamatkiadások. Ennek megfelelően egyre növekszik az eladósodottság mértéke:

az EU adósságrátája 2027-re 85%-ra kúszhat fel, az euróövezeté pedig 91%-ra.

A mutatók tavaly év végén még 81,6 és 88,2 százalékon álltak.

Címlapkép forrása: EU

Ez is érdekelhet