Ezt kevesen látták jönni: alig akarnak emelni a fizetéseken Magyarországon

A GKI 2025 októberében vállalati felmérést végzett a 2026-os minimálbér emelésről, melyre 1460 munkaadó válaszolt. A megkérdezett kkv-k állományi létszámának 12%-a minimálbéres foglalkoztatott, további 15% kap garantált bérminimumot. A válaszadók saját bevallásuk alapján

átlagosan maximum 5%-kal tudnák emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, mely jelentősen elmarad a 10-13%-os tervektől.

Az 5%-os minimálbér emelés a várható teljes bruttó béremelkedést alulmúlja, de reál értelemben (inflációval korrigálva) 1%-os növekedést jelent. Érdekesség, hogy a válaszok tekintetében nem volt szignifikáns eltérés sem a szektorok, sem a különböző vállalatméretek között: minden kategóriában 5% körül volt az átlag és a medián (középérték) is.

A GKI szerint a vállalatok jelen gazdasági helyzetben nehezen gazdálkodnák ki a jelentősen megnövekedett béreket, az esetleges elbocsátások pedig részben vagy egészében ellensúlyoznák a dinamikus emelés pozitív hatásait. Bár a magyar munkaerőpiac feszes, a minimálbért keresők jellemzően nehezebben találnak új állást, részben képzettségi, részben földrajzi okok miatt - áll a cég elemzésében.

Mint a Portfolio megírta, november elején gyakorlatilag újratárgyalás indult a 3 éves béralkuról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, miután kijöttek a nem túl acélos GDP-adatok. Az eredeti, 3 éves megállapodással szemben az már eldőlt, hogy nem lesz 13 százalékos minimálbéremelés.

Bár egy ideig úgy tűnt, hogy közeledtek egymáshoz az álláspontok, és konkrét emelési összegekben állapodnak meg egymással a felek, ez a formálódó kompromisszum a múlt heti informális egyeztetésen összeomlott. Információink szerint az összegszerű béremelés bruttó 35 ezer forint lett volna a minimálbér és 30 ezer forint a garantált bérminimum esetében. (Ez 11,7, illetve 8,6%-os emelést jelentett volna.) Ezt azonban a munkáltatói szervezetek többsége nem fogadta el, ezért a tárgyalások tovább folytatódnak. Annyi azonban szinte biztos, hogy a GKI felmérésében szereplő 5%-nál jóval nagyobb mértékben emelkedhet a minimálbér - ha nem is 13%-kal.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a munkáltatói felmérések az elmúlt években drasztikusan alábecsülték a vállalatok béremelési lehetőségeit/terveit. A kkv-k kirívóan alacsony emelési lehetőségei a felmérésben erős kontrasztot a mutat a napokban megjelent DUIHK felméréssel, amiben a nagyvállalkozók optimistán nyilatkoztak a két számjegyű béremelés kigazdálkodási esélyeiről. Ez is megerősíti, hogy a vállalatméret szerinti hatékonyság nagyon szór Magyarországon, a kis cégeknek okozhat majd elsősorban nehézséget a megemelt minimálbér kigazdálkodása.

Címlapkép forrása: Shutterstock