Eldőlt: a magyarok többsége búcsút inthet jövőre a 10%-os béremelésnek

November elején gyakorlatilag újratárgyalás indult a 3 éves béralkuról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, miután kijöttek a nem túl acélos GDP-adatok. Az eredeti, 3 éves megállapodásban az szerepelt, hogy 2026-ban 13 százalékkal nő a minimálbér. A gazdaság gyenge teljesítménye miatt azonban ez nem tud megvalósulni.

Bár a tárgyalásokon úgy tűnt, hogy közeledtek egymáshoz az álláspontok, és konkrét emelési összegekben állapodnak meg egymással a felek (mind a minimálbérről, mind a bérminimumról), ez a formálódó kompromisszum a múlt heti informális egyeztetésen összeomlott. Információink szerint az összegszerű béremelés bruttó 35 ezer forint lett volna a minimálbér és 30 ezer forint a garantált bérminimum esetében. (Ez 11,7, illetve 8,6%-os emelést jelentett volna.) Ezt azonban a munkáltatói szervezetek többsége nem fogadta el, ezért a tárgyalások tovább folytatódnak.

Tegnap Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke beszélt a tárgyalásokról az InfoRádióban. Jelenleg két számjegyű minimálbér- és egy számjegyű garantált bérminimum-emelésről tárgyal a munkavállalói és a munkaadói oldal - emelte ki.

A gazdasági folyamatokra sokkal érzékenyebb garantált bérminimum esetében egy számjegyű emelés körvonalazódik a következő évre vonatkozóan

- hangsúlyozta.

A minimálbér néhány százezer, míg a garantált bérminimum 800 ezer embert érint, ráadásul az emelés mértéke hatással van a mediánbéren dolgozó munkavállalók fizetésére is, hiszen a bértorlódás elkerülése végett sok vállalat figyel arra, hogy milyen mértékben nő a bérminimum.

A felmérések alapján úgy tűnik, hogy a magyar kkv-knak nagy gondot jelent a jövő évi béremelés. A GKI 2025 októberében vállalati felmérést végzett a 2026-os minimálbér emelésről, melyre 1460 munkaadó válaszolt. A megkérdezett kkv-k állományi létszámának 12%-a minimálbéres foglalkoztatott, további 15% kap garantált bérminimumot. A válaszadók saját bevallásuk alapján

átlagosan maximum 5%-kal tudnák emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, mely jelentősen elmarad a 10-13%-os tervektől.

Az 5%-os minimálbér emelés a várható teljes bruttó béremelkedést alulmúlja, de reál értelemben (inflációval korrigálva) 1%-os növekedést jelent. Érdekesség, hogy a válaszok tekintetében nem volt szignifikáns eltérés sem a szektorok, sem a különböző vállalatméretek között: minden kategóriában 5% körül volt az átlag és a medián (középérték) is.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a munkáltatói felmérések az elmúlt években drasztikusan alábecsülték a vállalatok béremelési lehetőségeit/terveit. A kkv-k kirívóan alacsony emelési lehetőségei a felmérésben erős kontrasztot a mutat a napokban megjelent DUIHKfelméréssel, amiben a nagyvállalkozók optimistán nyilatkoztak a két számjegyű béremelés kigazdálkodási esélyeiről. Ez is megerősíti, hogy a vállalatméret szerinti hatékonyság nagyon szór Magyarországon, a kis cégeknek okozhat majd elsősorban nehézséget a megemelt minimálbér kigazdálkodása.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images