Megkongatták a vészharangot: vége annak a növekedésnek, amiben Magyarország is hitt

Christine Lagarde EKB-elnök frankfurti beszédében ismét a növekedést támogató lépések felgyorsítását és okosabb európai integrációt sürgetett.

Szerinte a kontinens és magyarország által is követett exportvezérelt üzleti modell már nincs összhangban a jelenlegi világgazdasági környezettel.

Véleménye szerint Európa sebezhetőbbé vált a biztonság és a kritikus nyersanyagok terén fennálló külső függőségek miatt, miközben ezen globális sokkok a közelmúltban felerősödtek. Az amerikai vámtarifák emelkedése, Oroszország ukrajnai inváziója és a kínai verseny éleződése mellett az egységes belső piac gazdasága továbbra is egy helyben topog.

Az EKB-elnök megszólalásának kontextusát az adhatja, hogy az Európai Bizottság vegyes képet festett a kontinens gazdaságáról. Brüsszel a vártnál nagyobb ellenállóképességet lát az amerikai vámokkal szemben, ugyanakkor csak mérsékelt bővüléssel számol a következő évben.

Ennek megfelelően a belföldi növekedés felszabadítását célzó lépéseket sürgetett, amit Lagarde is visszhangozott.

Az EKB-elnök korábban a hasonló rendezvényeken rendszerint az integrációt ösztönző, a tőkepiacok elmélyítésére összpontosító felhívással élt, most azonban élesebb hangot ütött meg. Felidézte 2019 novemberi, ugyanitt elmondott beiktatási beszédét, amelyben Európa ambícióinak újrakalibrálására szólított fel. Úgy fogalmazott:

ha az egységes piac valóban egységessé válik, Európa növekedése nem mások döntéseitől, hanem a saját választásaitól függ majd.

Hozzátette, hogy

ez az üzenet ma még sürgetőbb, és újabb hat év tétlenség már felelőtlenség lenne.

A döntéshozók régóta aggódnak az alacsony termelékenység és a gyenge potenciális növekedés miatt. Válaszként rendre szerkezeti reformokat és mélyebb integrációt sürgetnek, összhangban Mario Draghi volt EKB-elnök és Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök tavalyi ajánlásaival, amelyek az európai versenyképesség és az egységes piac erősítését célozzák.

Lagarde szerint az uniós problémák kulcsa a kormányzás.

Több kölcsönös elismerést szorgalmazott, vagyis hogy a tagállamok általánosan fogadják el egy áru vagy szolgáltatás jogszerűségét, ha az valamelyik országban már érvényes; ezt kiterjesztené a digitális gazdaságra is. Emellett a minősített többségi szavazás szélesebb körű alkalmazását javasolta a döntéshozatalban – akár az adózás területén is –, valamint az úgynevezett 28. szabályrendszerek használatát, amikor az uniós jogi keret a nemzeti jog mellett működik.

Lagarde beszédében erősségeket is kiemelt.

A védelemre és az infrastruktúrára fordított fiskális ösztönzők szerinte jókor érkeztek, és mérhetően támogatni fogják a növekedést.

Ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni a tartós gyengeségek által a jólétre leselkedő hosszú távú kockázatokat. Ezek a sebezhetőségek nem látványos válságokat okozhatnak, hanem csendben lassítják a növekedést is. Minden újabb sokk egy kicsivel alacsonyabb pályára tolja a gazdaságot, ami idővel kézzelfogható, elveszett növekedéshez és termelékenységi veszteséghez vezet.

Lagarde a monetáris politika jelenlegi állapotáról csak szűkszavúan beszélt. Emlékeztetett, hogy kamatok a 2024-es szintről mostanra 200 bázisponttal csökkentek, és ez egyre inkább megjelenik a lazább finanszírozási feltételekben, támogatva a keresletet. Hozzátette, hogy szükség esetén továbbra is igazítják a politikát annak érdekében, hogy az infláció a célszinten maradjon.

Címlapkép forrása: EU