A Parthenon-frízek, a benini bronzok, vagy Trója kincse jelentik a közvélemény által látott jéghegy csúcsait, de a háttérben ügyek ezrei várnak rendezésre. Az említett nagy kollekciók sorsa politikusok kezében van, ha szabad így fogalmazni, teljes a csőd.
- Az athéni faragványok, vagy ahogy sokan ismerik az Elgin-márványok – bár a 2009-ben felavatott Akropolisz Múzeum már megfelelő helyet biztosítana elhelyezésükre – még mindig a British Museumban vannak. Nem látszik a több mint kétszáz éve tartó jogi, politikai huzavona vége, és a „lelkiismeretes” muzeológusi aggályok sem gyorsítják a döntéseket.
- Benin City-ben 2025-ben megnyílt az Edo Museum, így itt is megnyugtató infrastruktúra fogadná az afrikai földrészről, többségükben hódítók jóvoltából szétszóródott kincseket. Az elmúlt években francia kezdeményezésre hazakerült a tárgyak egy csoportja, de maradt belőlük bőven mintegy 160 különböző európai és amerikai intézményben.
- Trója vagy Priamosz kincse, amelyre a görögök és törökök is jogot formálnának, pedig a moszkvai Puskin Múzeumban van háborítatlanul...
- Egyiptomban is megnyílt nemrég a gízai piramisok közelében a Grand Egyptian Museum, ahol vissza várják Nefrititit. December végén a neves régész, Zahi Hawass úgy nyilatkozott, bármi eszközzel, de hazahozza Berlinből az egyiptomi királyné mellszobrát, amelyet a Neues Museum őriz több mint 100 éve. A mellszoborra 1912-ben egy német archeológus talált rá, vélhetően az alkotó Thotmesz műhelyében. Egyiptom már 1925-ben kérte az i. e. 14. századi, a fáraó csodaszép feleségét megörökítő alkotást a németektől.
Nagy fogások
A nemzeti és nemzetközi „műtárgykommandók” erőfeszítései azért nem teljesen eredménytelenek. A napokban például Londonban került a zsákba többszáz antikvitás, a jogos tulajdonosok egyelőre ismeretlenek, ahogy annak a nevét sem hozták nyilvánosságra, aki ezidáig birtokolta ezeket. Egy Shiva-szobor a Khmer Birodalom Angkor-korszakából (9-15. század), más Kambodzsából származó hasonló korú bronzok, egy nagy Bodhiszattva-szobor Pakiszánból, tárgyak Afganisztán Gandhara régiójából, az Indus-völgyi civilizáció (i. e. 3300-1300) alkotásai, szíriai, iraki mecsetek díszei töltötték meg a londoni Metropolitan Police helyiségeit – számolt be a The Art Newspaper újságírója, aki a lehetőséget kapott arra, hogy betekintsen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által létrehozott Heritage Crime Taskforce (HCTF) munkájába a londoni speciális rendőrség helységeiben. Látogatásakor 323 olyan antikvitás azonosítását végezték a szakemberek, amelyek kivétel nélkül illegálisan kerültek a szigetországba.
Nemrég érkezett egy hívás a műtárgypiaci nyomozó egységéhez: egy ismeretlen otthonába invitálta a rendőröket, azzal, hogy évtizede őrzött kincseket bízna rájuk. Sophie Hays ügynök bármennyire is tapasztalt volt, megdöbbent, amikor kiszállt, szanaszét hevertek antikvitások, polcokon, dobozokban, műanyag zacskókban, első látásra nyilvánvaló volt, régészeti leletekkel volt tömve a lakás. Brit szakemberek, valamint a nemzetközi szervezet szakértői vizsgálták át a lefoglalt tárgyakat, és nemrégiben álltak a nyilvánosság elé az eredményekkel. A kincsek javát sikerült azonosítani, de hogy ki az a személy, akinél a leletre bukkantak, és hogy milyen úton is került hozzá, azt egyelőre nem osztották meg a nyilvánossággal.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
