Évek vitájára tett pontot a kormány, egyetlen rendelettel ütött jelentős lyukat Budapest pénzügyeiben

Évek vitájának vetett véget a tegnap este megjelent kormányrendelet a szolidaritási hozzájárulásról.

A kormány a Magyar Közlönyben megjelent szövegben kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése és elszámolása ellen közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincsen.

Ez a két eszköz volt az, amivel korábban a budapesti vezetés élt a szerinte jogszerűtlen mértékű elvonások ellen.

Miért épp most? Mi történt?

A rendelet az Alkotmánybíróság múlt héten kiadott végzésére hivatkozott, ami a kormány szerint megerősítette, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem Alaptörvény-ellenes, az önkormányzatok jogait nem sérti. Ebből következik a kormányzat értelmezése szerint, hogy szükséges a törvényben rögzített fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése.

Valójában a múlt heti alkotmánybírósági végzés csupán annyiról szólt, hogy a bírói felvetést nem vizsgálják érdemben, hiszen az ügyben már korábban döntöttek. 2024-es korábbi döntésében az AB valóban arra jutott, hogy az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásáról szóló törvény nem Alaptörvény-ellenes. Ugyanakkor azt is kimondta, hogy a hozzájárulás nem adó, ezért az azt beszedő Magyar Államkincstárnak kötelessége lefolytatni egy tisztességes hatósági eljárást a befizetendő összeg megállapítására.

A mostani kormányrendelet arról szól, hogy amíg tart a 2022-ben, az orosz-ukrán háború miatt bevezetett veszélyhelyzet, addig a díj megállapítására és beszedésére a költségvetési törvényeket kell alkalmazni, illetve "a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs." Tehát a normális jogrendtől, amiben az AB szerint hatósági eljárást kellene lefolytatni a hozzájárulás mértékének megállapítására, a veszélyhelyzet alatt el kell térni.

A szöveg emellett kimondja, hogy a 2023-24-es perekre is alkalmazni kell a rendelkezéseit, ezért a korábbi pereket le kell zárni. A korábban be nem fizetett tartozásokat ezután az Államkincstár 15 napon belül beszedi, akár inkasszóval.

A szándék egyértelmű: a kormány pontot szeretne tenni az évek óta húzódó vita végére a szolidaritási hozzájárulásról. Nem szeretne "jogászkodással" bíbelődni: a hozzájárulást be kell fizetni, nincs apelláta.

Súlyosbodik a fizetőképességre nehezedő nyomás

A városnak mindez komoly pénzügyi nehézségeket vet fel, hiszen már hosszú ideje a fizetésképtelenség határán egyensúlyozik. Eddig a csődöt mindig sikerült elkerülni, a helyzetük azonban valóban nagyon kifeszített. Ezt mutatja, hogy tavaly már csak úgy tudta folyószámlahitel-tartozás nélkül zárni az évet az önkormányzat, hogy ideiglenesen nem fizetett ki több milliárd forintnyi számlát.

A rendelet több csatornán keresztül ró terheket Budapest pénzügyeire:

• Az eddig be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás több milliárdnyi összegét néhány héten belül be fogja szedni az Államkincstár, ez elsősorban likviditási kérdés.
• Az idei, összesen 532,5 milliárdos költségvetésbe be van tervezve 31,8 milliárd forintnyi működési bevétel, amit a 2023. és 2024. év szolidaritási hozzájárulás kártérítéséből várt a főváros – ennek teljesülése erősen kérdésessé vált, ami a szolvenciát veszélyezteti.

A nagy kép is homályossá vált

Az utóbbi időszakban egyre inkább az a kép kezdett kirajzolódni, hogy Budapest túlélési terve az, hogy az első nagy bevételének, az iparűzési adóbevételnek a márciusi beérkezéséig elevickél a még rendelkezésre álló forrásokból és a 40 milliárdos folyószámla-hitelkeretből. Emellett arra számít, hogy az áprilisi választások után egy olyan helyzet áll elő, amiben rendezik a város pénzügyi helyzetét. A bizakodásra az adott okot, hogy mind a Tisza, mind a Fidesz kijelentette, hogy győzelmük esetén a választások után változások jönnek az önkormányzatok finanszírozási rendszerében.

Az azonban bizonytalan, hogy a választások után milyen gyorsan érkeznek majd a változtatások, azok mekkora mértékűek lesznek és addig menedzselhetőnek bizonyulnak-e a fővárosi pénzügyek. A Tisza fővárosi frakcióvezetője, Bujdosó Andrea korábban azt nyilatkozta, "a TISZA kormány vissza fogja adni az önkormányzatoknak pénzügyi forrásaikat és önrendelkezési jogukat". A Fidesz részéről a változtatások előkészítését Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter végzi. Mivel a munka még előkészítési fázisban van, ezért a javaslatokról nem sokat lehet tudni, azt azonban már elmondta a miniszter, hogy a szolidaritási hozzájárulás felülvizsgálata is napirenden van. Később egy beszélgetésben Benyó Ritával azt mondta az ügyről Navracsics, hogy a polgármesterekkel való beszélgetések során azt szűrte le, hogy őket nem is annyira a szolidaritási hozzájárulás léte zavarja, mint inkább az, hogy nem lehet tudni, hogy a befizetett pénzek mire mennek, hiszen azok a központi költségvetésbe folynak be. Mindezek alapján egyelőre kérdéses, hogy április után mennyiben javul majd valójában az önkormányzat helyzete.

A kérdés márpedig azért is fontos, mert a tavalyi évhez hasonlóan a Fővárosi Közgyűlés idén is olyan költségvetést fogadott el, amiben nem a szolidaritási hozzájárulás teljes összegének befizetésével számol.

Amennyiben ez a feltevés nem teljesül, az önmagában a büdzsé 12 százalékára rúgó lyukat üt a budapesti pénzügyeken.

Az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakításának esetén ráadásul valószínűtlen, hogy a változtatások még 2026-ban érvénybe lépnének, egy ilyen újratervezés komplex feladat. Budapest így idén inkább egyedi kormánydöntésekben bízhat, amit azonban megnehezít, hogy az állam pénzügyi helyzete is kifeszített, nagy hiánnyal fut.

Összességében kívülről nehéz megítélni, hogy az önkormányzatnak milyen a valós pénzügyi helyzete és képes lehet-e a tervezetthez képest fellépő mostani többletterhek fedezésére. Tavaly év végén már csak egy hajszálon múlott a fizetésképtelenség, amit a fentebb említett számlák eltolásán kívül a Moody's hitelminősítő döntése is jelzett a főváros befektetésre nem ajánlott kategóriába átsorolásáról. Az akkori krízist sikerült elhárítani, a folyószámlahitel január eleji megnyílásával rendeződött a likviditási helyzet. A mostani rendelettel azonban a város egész 2026-os költségvetése még inkább remegő lábakon áll.

Frissítés: az ügyben újra megszólalt Karácsony Gergely főpolgármester, és bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az igazságszolgáltatás és bírói függetlenség védelmében. Figyelmeztetett, hogy március közepéig nem tudnak fizetni beszállítóiknak, továbbá remélik, hogy a mostani intézkedések elegendőek lesznek ahhoz, hogy eljussanak áprilisig.

A rendelet Budapest költségvetési és likviditási helyzetére gyakorolt hatásáról elküldtük a kérdéseinket a fővárosi önkormányzat részére. Amint megérkezik a válaszuk, frissítjük a cikket.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán