A rendszerváltás óta nem láttunk ilyet: száguld a magyar gazdaság

2018. december 5. 09:00  english version   
nyomtatás
 
Az előzetesen közzétett 4,8% helyett 4,9%-kal nőtt az idei harmadik negyedévben a magyar GDP a nyers adat szerint éves alapon, de nagyobb a felfelé módosítás a szezonálisan és munkanap tényezővel igazított adatnál: ott ma 5,2%-os szárnyalásról számolt be a KSH az 5%-os előzetes adat után. A friss adat legalább 1996 óta, de nagy valószínűséggel a rendszerváltás óta a leggyorsabb növekedést jelenti ezen mutató szerint. Mindez összefügg azzal, hogy negyedéves alapon nem 1,2%-kal, hanem 1,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. Az adatok szerint igencsak széles bázisú, a legtöbb ágazat teljesítményével összefügg ez a szárnyalás, de kiemelendő a szolgáltatások, az építőipar és az ipar teljesítménye. Figyelemre méltó, hogy az első háromnegyed évben a nyers adatok alapján 4,8%-kal nőtt a magyar gazdaság.

2018.12.05 09:00 Már nem tolonganak annyira a magyarok a boltokban



A KSH részletes adatai szerint az idei harmadik negyedévben a GDP termelési oldalán:
  • A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az előzetes adatok kommentálásakor a KSH szakértője megjegyezte, hogy például a jó kukoricatermés fontos szerepet játszott ebben.
  • Az ipar teljesítménye 2,7%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gép és gépi berendezés gyártása, valamint a közúti jármű gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike bővült.
  • Az építőipar hozzáadott értéke 28%-kal emelkedett, ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés jellemző.
  • A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8%-kal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (6,9%) érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,4%-kal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 5,1, a szállítás, raktározásé 3,7%-kal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,5%-kal növekedett, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának (FISIM) javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke nem változott.

A fentiek azt eredményezték, hogy a kiigazítatlan adat szerinti 4,9%-os GDP-növekedéshez a szolgáltatások 2,2, az építőipar 1,1, az ipar 0,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalékpont), illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb.

A rendszerváltás óta nem láttunk ilyet: száguld a magyar gazdaság


A GDP felhasználási oldalán a KSH adatai szerint az alábbiak lényegesek:
  • A háztartások tényleges fogyasztása 4,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,3%-kal nőtt, ezen belül a legtöbb kiadási csoportban szintén volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a szabadidő, kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, a hírközlés, a közlekedés, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,9%-kal nőtt.
  • A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2%-kal bővült, a közösségi fogyasztásé lényegében stagnált (+0,1%). A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,0%-kal lett nagyobb.
  • A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,0%-kal emelkedett.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a III. negyedévben 20%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben, előbbi nagyobb ütemben nőtt. Szinte valamennyi gazdasági ágban bővült a beruházási volumen.
  • A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 15%-kal nőtt.
  • A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 7,2%-kal emelkedett.

A rendszerváltás óta nem láttunk ilyet: száguld a magyar gazdaság


Amint azt már az előzetes adatok kapcsán is összefoglaltuk, a rendkívül gyors magyar növekedésnek két főbb karakteres motorja van:
  • Az egyik a lakossági jövedelmek bővülése, ami a fogyasztást pörgeti. Bár a reálkeresetek növekedése az elmúlt hónapokban kicsit visszafogottabb lett, ám eközben a háztartások hitelfelvételi hajlandósága erősödött.
  • A másik fontos növekedési faktor az EU-forrás, pontosabban az ezt megelőlegező költségvetési költekezés. Ennek köszönhetően óriási összegek áramlanak a gazdaságba, amelyek keresleti oldalról húzzák a GDP-t és pörgetik az építőipart, illetve az ipart.
  • Bár a felülvizsgált adat még az előzetesnél is nagyobb mértékben eltér a piaci várakozásoktól, előretekintve a lassulást ígérő pálya nem nagyon változott. Az ugyanis továbbra is érvényes, hogy a GDP-bővülésnek vannak nem fenntartható elemei. Az azonban a negyedévről negyedévre meglepetést okozó GDP-adat láttán nagy kérdés, hogy ez a pálya valóban annyira meredek lesz-e, mint ahogy azzal többnyire számoltak a szakértők. A jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések konszenzusa egyébként 3,5%.

A lefelé mutató kockázatok az alábbiak lehetnek:
  • A nemzetközi konjunktúra érezhetően lanyhul, különösen az európai gazdaságok vesztenek lendületet (ld. alábbi ábra), de amint azt a tegnapi amerikai részvénypiaci zuhanás kapcsán kiemeltük: ott is a növekedési félelmek kezdek eluralkodni.
  • A magyar belső felhasználás gyors bővülése az importigény miatt elkezdte rontani a külső egyensúlyt, ami felveti a kérdést, hogy folytatódhat-e hasonló tempóban a bérek emelkedése.
  • Ugyanakkor a hitelezés felfutása, a kitartó építőipari konjunktúra, illetve az, hogy az uniós forrásfelhasználás jövőre fut a csúcsára, felveti annak a lehetőségét, hogy kedvező külső környezet mellett 2019-ben sem látunk még érdemi lassulást, és az csak 2020-ban érkezik majd.

A rendszerváltás óta nem láttunk ilyet: száguld a magyar gazdaság



A sokféle GDP-növekedésről - Így nézzük mi


A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.


Címlapkép forrása: Shutterstock

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Pricing Specialist
Tőzsdei adatszolgáltatás Üzletágvezető
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium