szerző

A káros szenvedély, amibe már majdnem egymillió ember halt bele Magyarországon

2019. február 8. 13:34    
nyomtatás
 
Évről-évre egy kisvárosnyi embert veszítünk el a dohányzás következtében, vagyis ez egy jelentős demográfiai probléma egy természetes fogyással sújtott ország számára. A legfrissebb számok szerint 1990 és 2017 között 882 ezer ember halt meg Magyarországon a dohányzással összefüggésben - mutatta be a dohányzás káros hatásait a Portfolio-nak adott interjújában Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem egészségügyi közgazdásza. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy milyen nemzetközi példák állhatnak a döntéshozók rendelkezésére a dohányzás elleni további harcban, melyek ezek közül a leghatékonyabb eszközök, mely rétegeket érinti leginkább a dohányzás és mi húzódik meg ezek mögött, és mit okoz az, hogy a vágott dohány kevesebb, mint felannyiba kerül mint a cigaretta.


Portfolio: Kezdjük kicsit az alapoktól, egyáltalán miért fontos a dohányzás elleni küzdelem, miért kell ennek kormányzati célnak lennie?

A földön az egyik legelterjedtebb egészségkárosító tevékenységről beszélünk. Nagyjából 1,1 milliárd ember él ezzel a káros szenvedéllyel, amely rendkívül súlyos társadalmi, gazdasági és egészségügyi következményekkel jár. Tudományosan bizonyított, hogy kardiovaszkuláris, légzőszervi, daganatos megbetegedésekkel is szoros kapcsolatban van a dohányzás. Kimutathatóan 4000 vegyi anyag van a dohányfüstben, ebből 250 káros, és 50 direkt kapcsolatban van a daganatos megbetegedések kialakulásával. Ha közgazdasági szempontból közelítjük meg, ez egy olyan speciális jószág, amely nemcsak a fogyasztójára van negatív hatással, hanem a környezetére is. A WHO becslései szerint a dohányzás évi 1000 milliárd dollár kárt okoz a világ országainak az egészségügyi többletköltségek és a kieső munka miatt, ezzel szemben a dohányáruk adóztatásából származó bevételek mindössze 269 milliárd dollárt tettek ki.

Magyarországon mit mutatnak ezek a számok, mennyire káros tevékenység társadalmilag és gazdaságilag a cigizés?

A dohányzással kapcsolatos megbetegedési és halálozási statisztikák azt mutatják, hogy a dohányzás az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázat Magyarországon is. Hazánkban is készültek elemzések, éves szinten 441 milliárd forint direkt és indirekt költsége van a dohányzásnak, de ami még ennél is nagyobb probléma, hogy

a káros szenvedély miatt egy kisvárosnyi embert veszítünk el évről-évre.

Vagyis ez egy jelentős demográfiai probléma is egyben Magyarországon, mivel egy olyan országban történik mindez, ahol a 80-es évek elejétől természetes fogyásról beszélhetünk, tehát többen halnak meg, mint ahányan születnek.

A káros szenvedély, amibe már majdnem egymillió ember halt bele Magyarországon

Fotó: Szekeres Máté

Van arra bármilyen becslés, hogy hány ember halálát okozta ez Magyarországon az elmúlt években, ha már demográfiai hatásokról beszélünk?

A washingtoni Institute for Health Metrics and Evaluation nevű intézet "The Lancet" folyóiratban publikált kutatási módszertan szerint méri globálisan 195 országra vonatkozóan a legfontosabb megbetegedéseket és kockázati tényezőket, 1990-től kezdődően.

A módszertan alapján elvégzett számítások szerint, 1990 és 2017 között 882 ezer ember halt meg Magyarországon a dohányzás következtében.


A 28 év összesítése számomra is sokkoló eredményt mutatott, mindez azt jelenti, hogy 1990 és 2017 között a teljes halálozás közel negyede a dohányzáshoz volt köthető. Fontos tudni, hogy a káros tevékenység és a megbetegedés, halálozás kialakulása között van egy időbeli eltolódás, ez a tüdőrák esetében 25-35 év is lehet. Az hogy ma ennyien betegszenek, illetve halnak meg a dohányzás következtében azért van, mert 2-3 évtizeddel ezelőtt nemzetközi összehasonlításban is kimagasló volt a dohányfogyasztás Magyarországon az évi kb. 30 milliárd szálas mennyiséggel. Ezért is volt fontos, hogy a 2011 és 2013 között meghozott intézkedésekkel az évtizedes adósságunkat elkezdtük törleszteni a dohányzás visszaszorításának területén.

El is jutottunk a dohányzás elleni küzdelem eszközeihez. Létezik a hozzáférés korlátozása, a dohányzás tiltása bizonyos helyeken, a közvetlen pénzügyi intézkedések, amelyre az Európai Unióban is van egy törekvés. Mit érdemes bevetniük a kormányoknak a hatékony visszaszorítás érdekében?

A dohányzás elleni küzdelem világszerte több évtizede zajló folyamat, számtalan lehetőség áll a kormányok rendelkezésére. A dohányzás visszaszorításának eredményei számos országban példaértékűek. Az élenjáró országok közül Ausztrália mellett az Egyesült Államokat érdemes kiemelni, ahol már az 50-es, 60-as években elindították ezt a folyamatot. Ezeknek köszönhető, hogy az USA-ban 1965-ben látott 42,4 százalékos dohányzás gyakoriságot sikerült mára 15,5%-ra csökkenteni.

Az egyik leghatékonyabb dohányzás visszaszorítását célzó intézkedés az adóemelés. A fejlett országokban a dohánytermékek adójának 10 százalékos emelése 3-5 százalékos fogyasztáscsökkenéssel jár együtt.

Ez egy nagyon jól kutatott terület és az nem igaz, hogy az adóemelés egyenes arányban van a feketekereskedelem növekedésével.

Térjünk át Magyarországra, mit okozott a 2011-2013 közötti intézkedéscsomag, volt-e érzékelhető hatása?

A dohányzás visszaszorítását célzó 2011-2013 közötti intézkedéseket az elmúlt évtizedek legjelentősebb népegészségügyi intézkedései között tarthatjuk számon. Az egészségügyi kormányzatnak a dohányzás visszaszorítását célzó határozott szándékát jelezte elsők között a nemdohányzók védelméről szóló jogszabály módosítása, vagyis a dohányzás zárt légtérben való teljes tiltása volt a dohányzás elleni küzdelem legfontosabb alapköve, amelyet számos további jelentős intézkedés követett:
  • Dohánytermékek kiskereskedelmi rendszerének átalakítása;
  • Képekkel kombinált egészségvédő figyelmeztetések bevezetése;
  • Aktív médiakampány folytatása;
  • Dohányzásról való leszokást támogató intézményrendszer megerősítése;
  • Többszöri jövedéki adóemelés.

A legfontosabb eredmény, hogy az intézkedéseket megelőző 20 milliárd szálról lecsökkentettük az éves fogyasztást 15 milliárd szál alá (0,8gr=1 szál konverzióval számolva - a szerk.).

Egyedülálló, hogy ennyire rövid idő alatt ilyen sok intézkedést tudjon bevezetni egy adott ország. Ezért 2013-ban a magyar miniszterelnök át is vehette a WHO főigazgatójától a “World No Tobacco Day" díjat. A dohányzás zárt légtérben való teljes tiltását 76 nap alatt sikerült végigvinni itthon. Ez korántsem egyszerű feladat, gondoljunk csak Ausztria esetére, ahol a tiltás bevezetését követően, óriási közfelháborodás ellenére, a kormánykoalíció egyik résztvevőjének nyomására tavaly májusi hatállyal eltörölték a tilalmat. De említheném Szerbiát is, ahol szintén próbálják elérni a zárt légtérben való tiltás bevezetését. Ehhez az Egészségügyi Világszervezet is minden támogatást megad.

Az Egészségügyi Menedzserképző Központban folyamatosan kutatjuk a területet. A téma hazai és nemzetközi szakértőivel szoros kapcsolatban állunk. Nagy nemzetközi figyelem kísérte a magyar intézkedéscsomagot, melynek legfontosabb eredményeit a dohányzás elleni küzdelem 17. Világkongresszusán be is mutattuk.

Hogyan lehet ezt becsülni? Azt gondolnám, hogy az illegális kereskedelem, az export-import lényegesen befolyásolhatja ezeket a valós adatokat.

A kiskereskedelem átalakításával a korábbi, országosan több mint 40 000 árusító hellyel (hipermarket, benzinkút, stb.) szemben csak 6 046 ellenőrzött helyen vált legális úton hozzáférhetővé a dohánytermék 2013. július 1-jével. A kereskedelmi rendszer mögött álló készletnyilvántartó- és adattovábbító rendszer segítségével a kereskedelmi adatokat országos szinten lehet monitorozni.

Az éves dohányfogyasztás pontos becslése érdekében tisztában kell lenni az itthoni piac sajátosságaival, gondoljunk csak a fogyasztási dohány (kézzel sodort cigaretta) sajátos hazai helyzetére. A kereskedelmi adatok mellett figyelembe kell venni, a legálisan behozott mennyiséget, a feketekereskedelemet, valamint az országból legálisan kivitt mennyiséget is. Példaként had említsem, amit két évvel ezelőtt az Osztrák Tudományos Akadémián megtartott konferencián hallottam. Az osztrák állam több tízmillió euróban mérhető adóbevételtől esik el éves szinten azáltal, hogy rengetegen járnak át hozzánk cigarettát vásárolni, mivel nálunk 30-40%-kal olcsóbban férnek hozzá a dohánytermékhez.

A kereskedelem átalakítása mellett voltak még látványos és érzékelhető intézkedések ezen a területen idehaza. Milyen eredményeket lehet még kiemelni?

Igen, mindennek az alapja tehát a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása volt, vagyis a dohányzás teljes tiltása közforgalmú zárt terekben. Ezt a passzív dohányzás miatt alkalmazta az akkori kormányzat. Megmérték a beltéri levegő minőségét a bevezetés előtt és után, a szórakozóhelyeken például 924 mikrogramm/köbméterről lecsökkent 35-re a szállópor koncentrációja. Ez rendkívül pozitív hatással van a vendégek mellett az ott dolgozók egészségére is.

A WHO becslése szerint évente 890 ezer haláleset történik globális szinten a passzív dohányzás miatt. El kell fogadni: nincs biztonságos szintje a dohányzásnak.

Az Európai Rákligák Szövetsége háromévente méri és publikálja, hogy egy adott tagország hol áll a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések meghozatalában. 2010-ben 27. helyen állt Magyarország, 2013-ban a 11. helyre jöttünk előre, 2016-ra pedig már a 9. helyen voltunk. Kiemelendő hogy 2010-2013 között a legnagyobbat Magyarország lépett előre ebben a rangsorban.

A káros szenvedély, amibe már majdnem egymillió ember halt bele Magyarországon



A következő időszakban kiemelt figyelmet kell szentelni a rászokás megelőzését szolgáló, valamint a dohányzás egészségkárosító hatásáról, a leszokás előnyeiről szóló népegészségügyi programoknak. Minél szélesebb körben kell terjeszteni a leszokást segítő módszereket.

2017-ben mindössze a dohányosok 40 százaléka mondta azt, hogy már megpróbált leszokni. Ez a mutató 15%-kal csökkent 2014-hez képest, vagyis jelentősen visszaesett a leszokási hajlandóság és egyre kevesebben mondják azt az aktív dohányosok közül, hogy már megpróbáltak valaha leszokni. A csökkenés mértéke Románia és Olaszország után nálunk volt a legnagyobb.

A káros szenvedély, amibe már majdnem egymillió ember halt bele Magyarországon
Klikk a képre!



Az egységes csomagolásra azonban továbbra is várni kell, itthon nemrégiben elhalasztották ennek alkalmazását idén májusról két és fél évvel későbbre.

Egyértelműen a dohányipar legfájóbb pontjáról beszélhetünk, gyakorlatilag a termék a teljes identitását elveszíti. Ausztrália példáján keresztül pedig láthatjuk, hogy egy nagyon fontos és hatékony mérföldkő a dohányzás elleni küzdelemben.
Ennek az intézkedésnek az idei bevezetését valóban elhalasztották, ami azért is sajnálatos, mert a dohányfogyasztás csökkenése 2014 után megállt,

ráadásul a fiatalok körében egy rendkívül negatív tendencia figyelhető meg a drasztikus prevalencia emelkedés miatt.

Ez figyelmeztető jel lehet valóban a döntéshozók számára. De hogyan változott idehaza a dohányzás gyakorisága az elmúlt években?

1966-ban a férfiak 57 százaléka, a nők 18 százaléka dohányzott. 2009-ben ez a szám 46, illetve 32 százalékra változott. 2017-ben a férfiaknál 35, illetve 23 százalék volt. Korcsoportonként vizsgálva megállapítható, hogy 2009 után minden korosztálynál folyamatos csökkenés figyelhető meg.

Egy olyan korosztály van, mégpedig a fiatalok, ahol elindult a csökkenés, azonban 2014 után ez a kedvező trend megfordult és azóta emelkedik a dohányzás gyakorisága.


A káros szenvedély, amibe már majdnem egymillió ember halt bele Magyarországon



Ez érdekes a meghozott intézkedések fényében. Mivel függ össze ez a trend?

Ennek több lehetséges magyarázata van. Egyrészt az ipar elsődleges célpontjai a fiatalok, hogy minél korábban magukhoz láncolják őket a gyártók. A mai közel 2,5 millió dohányos hazánkban átlagosan 17,4 éves korában gyújtott rá először.

A helyzet súlyosságát csak fokozza a vágott dohány elmúlt évtizedben megfigyelhető óriási térnyerése. Használata a fiatalok körében terjed leginkább: 2009-ben mindössze 1 százalék, 2017-ben már 44 százalék volt a napi rendszerességgel kézzel sodort cigarettát fogyasztók aránya a 15-24 éves korosztályban.

Ez összefügg a vágott dohány komoly árelőnyével?

A legfőbb ok valóban az, hogy 50% feletti adóelőnye van a vágott dohánynak a cigarettához képest. Az adóelőny természetesen megjelenik árelőny formájában is. A finomra vágott fogyasztási dohány 20 szálra vetített átlagára 500 forint, egy doboz cigarettáé 1200 forint. Mindez lecsapódott a vágott dohány fogyasztásában is. 2006-ban a forgalom 10 százaléka volt a vágott dohány, 2017-ben pedig közel 50 százalék, ami uniós összehasonlításban is egy sajátos piaci helyzetet teremtett. Ez drasztikus átalakulás és fontos látni, hogy ez mindenfajta adóemelés közgazdasági hatását gyengíti. Az adóemelés miatti cigaretta-áremelés következtében mindig lesznek olyanok, akik az olcsóbb utat választják és áttérnek a vágott dohányra. Ez a tendencia pedig épp a hátrányos helyzetű régiókban koncentrálódik, ahol a légzőszervi és daganatos megbetegedések előfordulása is magasabb. Sokan gondolják azt, hogy a fogyasztási dohány kevésbé káros, de ez nem igaz, jellemzően füstszűrő nélküli fogyasztása károsabb mint a gyári cigaretta. Ráadásul ez nem jó "üzlet" az államnak sem, hiszen emiatt több tízmilliárd forintnyi jövedéki adótól esik el.

A korábban meghozott intézkedések hatására logikus lenne azt gondolni, hogy erősödött a cigaretta feketepiaca Magyarországon, erre milyen becsléseket használtak?

2017-ben a teljes cigarettafogyasztás kb. 9 százaléka volt a csempészett és hamisított cigarettához köthető az EU-ban. Magyarország jellemzően tranzitországnak tekinthető, ugyanis a Balkánról vagy Ukrajnából induló termékek végcélja leginkább Nyugat-Európa. Valamennyi dohányzásellenes intézkedés bevezetése előtt hangos a sajtó az ipar érvelésével, miszerint ezek hatására növekedni fog a feketepiac mérete, elbocsátások várhatók az ágazatban és az állam súlyos adóbevételektől fog elesni. Ez az érvelés figyelhető meg hazánk mellett a világ legtöbb országában. Amit kiemelnék, hogy ezeket az érveket erős fenntartásokkal kell kezelni. A hazai feketekereskedelem becslését is számtalan bizonytalanság övezi. Két dolgot had említsek meg ezzel kapcsolatban. Egyrészt a sajtóban előkerülő számok csak a cigarettához köthető feketekereskedelem mértékét mutatják, a cigaretta pedig az itthoni dohánypiac körülbelül 50%-át teszi ki, másrészt a százalékok tartalmazzák a külföldi zárjeggyel ellátott cigarettákat is, amelyek akár legális úton is az országba kerülhettek. Érdemes lenne egy olyan új módszertant kidolgozni, amely figyelembe veszi a hazai piac sajátosságait.

Milyen intézkedéseket lehetne még hozni a dohányzás visszaszorítása érdekében? Irány a további adóemelés, amit az EU eleve elvár?

Ahogy említettem az adóemelés az egyik leghatékonyabb eszköz a dohányzás elleni küzdelemben, ezért az emeléseknek folyamatosnak kell lenniük. Pozitív előrelépést jelentene, ha az emelésből származó többlet egy részét célzottan az egészségügy kapná meg, hasonlóan a 2013-as évhez.

Az adóemelés mellett egyéb intézkedések bevezetését is meg lehet fontolni. Ilyen lenne a 18 éves korhatár megemelése 21 évre, hasonlóan például az USA néhány államához.

1-1 városi vagy intézményi kezdeményezéssel is komoly eredményeket lehet elérni hosszabb távon. Nálunk az egyetemen a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének közreműködésével elindult a “Füstmentes EOK" kezdeményezés.

A káros szenvedély, amibe már majdnem egymillió ember halt bele Magyarországon

Fotó: Szekeres Máté


Egy konferencián pedig azt javasolta, hogy a népegészségügyi termékadót ki kellene terjeszteni a dohánytermékekre.

Már 2012-ben azt mondtuk a gazdasági tárcával folytatott tárgyalásaink során, hogy az alkohol- és dohánytermékeket a népegészségügyi termékadó hatálya alá kellene helyezni. Azóta az alkoholtermékek esetében ez megvalósult, a dohánytermékeknél ez még várat magára. Összefoglalva a korábbiakat, a fogyasztási dohány térnyerése több szempontból kedvezőtlen a társadalomra nézve:
  • Az állam több tízmilliárdos jövedéki adóbevételtől esik el éves szinten a fogyasztási dohány közel 50%-os piaci részesedése miatt.
  • Jelentős adóelőnye és ezen keresztül árelőnye miatt menekülési utat jelent a cigarettázók számára, emiatt 2014-2017 között a dohányfogyasztás szinte változatlan maradt.
  • Fogyasztása jellemzően a hátrányos helyzetű régiókba koncentrálódik, ahol a légzőszervi daganatos megbetegedések előfordulása is magasabb.
  • Fogyasztása legalább olyan káros, mint a cigarettáé, sőt jellemzően füstszűrő nélküli fogyasztása sokkal károsabb is lehet.
  • A 15-24 éves korosztályban egyre népszerűbb terméknek számít a fogyasztási dohány. 2009-ben a korosztály mindössze 1%-a fogyasztott kézzel sodort cigarettát, ezzel szemben 2017-ben már a 15-24 éves korosztály 44%-a.

Javaslatunk, hogy az alkoholtermékekhez hasonlóan a dohánytermékek közül a fogyasztási dohány is kerüljön a népegészségügyi termékadó hatálya alá. Ennek elsődleges indoka a fiatalok védelme lenne, mivel ők a dohányipar elsődleges "célpontjai".

És mekkora veszélyforrás a magyar fogyasztók szempontjából az e-cigaretta?

Uniós szinten nagyon alacsony az aktív használók aránya, Magyarországon pedig jelenleg csak 1 százalék, de láthatóan növekszik a népszerűsége és ezáltal a piaci részesedése is. Érdemes megemlíteni, hogy ezeknek a termékeknek a 80-90%-a a klasszikus dohányipari cégekhez kötődik. A dohányzásról való leszokás támogatásáról szóló egészségügyi szakmai irányelv szerint az e-cigaretta szerepe és eredményessége a leszokás támogatásában egyelőre nem bizonyított. Figyelemre méltó azonban, hogy az e-cigaretta használata nem csökkenti, hanem fenntartja a nikotinfüggőséget.

Interjúsorozat az egészségügyről

A Portfolio 2018 tavaszán interjúsorozatot indított útjára, melynek keretében a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról, problémáiról, lehetőségeiről beszélgetünk a szektor képviselőivel, régiós kitekintéssel. Rajtuk keresztül kapnak az olvasók rálátást az egészségügy minden szegletére, így az állami- és magánellátás kapcsolatára, a fokozódó versenyre, a finanszírozásra, a huménerőforrás-helyzetre, és az innovációs tevékenységre. Emellett pedig külföldi egyedi- és országpéldákat is felvonultatunk. Az interjúk IDE KATTINTVA érhetőek el.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium