Itt van Orbán Viktor nagy terve, amivel Magyarország utolérné Ausztriát

A következő években még többet kell dolgoznunk, mert ha nem tekerjük, akkor eldől a bicikli

- zárja beszédét Orbán Viktor.

Négy nagy feladatot adott ki a kormány Orbán Viktor elmondása szerint: A demográfiai problémák megoldása, amit Novák Katalin visz A 2 százalékos növekedési többletet Varga Mihály vezetésével biztosítják A szakképzés átalakítása Palkovics László vezetésével A "kifektetési stratégián" a jegybank dolgozik

A négy pont közül az utolsó tartalmaz újdonságot, és egyben ez a legrejtélyesebb eleme a feladatsornak. Az világos, hogy magas külföldi tőkeállománnyal működő gazdaságban sok profit képződik külföldi tőketulajdonosoknál. Ahhoz, hogy magyar vállalatok hasonló mennyiségben könyvelhessenek el külföldi nyereséget külföldi vállalatalapításra, a magyar tőke külföldi befektetésére van szükség. Ehhez a vállalati versenyképesség javítására, illetve a külföldre történő tőkebefektetés szabályozói ösztönzésére lehet szükség, de az így sem világos, hogy ennek miért a jegybank az ideális felelőse.

A fejlődés jellege megmarad, ami ma jellemzi Magyarországot, ennek első tulajdonsága, hogy 2 százalékponttal Nyugat-Európa felett növekszünk - mondja a miniszterelnök. Minden esélyünk megvan arra, hogy a fejlődésünk inkluzív lehessen, mindenki tehessen egy lépést előre - teszi hozzá. 2030-ig hat célt tűztünk ki: Az EU 5 legjobb országa közé kerüljünk, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ez jelent tisztaságot, biztonságot is. Az 5 legversenyképesebb ország egyike legyünk, ez nincs olyan messze, mint gondoljuk. A népesedési hanyatlás megállítása. A Kárpát-medence újjáépítése fizikai és gazdasági értelemben. Ennek része, hogy legalább az országhatárokig érjenek el az autópályáink. Energiafüggetlenség, ehhez Paks fejlesztésére szükség van, a zöldenergiát, különösen a napenergiát fejleszteni kell és a románok által kitermelt gázt Magyarországon keresztül szállítsuk, illetve megépüljön az Északi áramlat. További cél a szlovén-olasz vezeték kiépítése az olasz LNG-terminál eléréséhez. A Kárpát-medence után a teljes közép-európai régió gazdasági egységgé alakítása. Az nem fog menni, hogy Magyarországon külföldi cégek nagy szerepet játszanak, de a profitot kiviszik az országból. Erre választ kell adni. Ma még külföldi működő tőkére van szükségünk, sőt versenyezni kell azért, hogy minél magasabb hozzáadott értékű üzemek jöjjenek az országba. Egyetlen lehetőség van: legalább annyi pénzt kell megkeresnünk külföldön, amennyit innen kivisznek, be kell szállni a globális gazdasági versenybe. Erre ki kell dolgozni egy programot, amire a jegybankot felkértem - mondja Orbán.

Magyarország mérete és lakossága nem fog növekedni a belátható jövőben, vendégmunkásokat pedig csak korlátozottan és átmenetileg akarunk beengedni. Vagyis nekünk arra kell felkészülni, hogy leszünk 10 millióan, amiből 5 millióan dolgoznak majd, nem lesz további növekedés, a gazdasági növekedésnek más forrásból kell jönnie - mondja Orbán Viktor. További tartalék lehet még a határmenti térségekben a vegyes gazdasági övezetekben, ahol nem magyar állampolgárokat és nem magyar nemzetiségűeket is be lehet vonni - teszi hozzá.

A magyar modell további eleme, hogy a segély helyett munkaalapú legyen a rendszer, a harmadik pedig a családtámogatások kiterjesztése. Orbán szerint ma még nem családbarát Magyarország, hiába a legmagasabb a csalátámogatásra fordított összeg.

Szeretnénk oda elérni, hogy a demográfiai romlást megállítsuk, ehhez 2,1-es termékenységi rátára van szükség, most 1,5-nél vagyunk

- emeli ki Orbán.

A mostani demográfiai helyzetben 1,8-nál átmenetileg megállhat a demográfiai romlás, onnan kell még elérni a 2,1-es értéket - teszi hozzá.

A magyar modell a gazdaságban azt jelenti, hogy a pénzügyeknek mindig rendben kell lenniük - szögezi le Orbán. Ha ez nem történik meg, akkor "kihúzzák a talajt a lábunk alól" és a Magyarországon megtermelt profit sokkal nagyobb része kerül majd külföldre. Semmiféle kilengés nem engedhető meg a választási években sem, 2014 volt az első olyan választási év, amikor a költségvetés hiánya nem emelkedett - mondja a kormányfő. (Megjegyezzük, 2018-ban viszont kis mértékben emelkedett.) A jövőben továbbra is 3 százalék alatt kell tartani a deficitet, az adósságot csökkenő pályán kell tartani és a teljes adósságnak magyar kézben kell lennie, ezzel egyetértek. Az irányt kijelölte a jegybankelnök, ennek időzítését majd a pénzügyminiszter határozza meg - mondja Orbán. Sőt, a kormányfő szerint az igazi az lenne, ha hitelezők, nem pedig hitelfelvevők lennénk, de "ez ma még fantazmagória".

A legfontosabb annak a felismerése, hogy a 2008-as válság nem egy konjunkturális válság, ami majd helyreáll. Olyan átrendeződés zajlik a világgazdaságban, ami hátrányos Európára nézve, nem remélhetjük, hogy visszakerülünk majd a 2008 előtti pontra - mondja Orbán. Erre volt válasz a magyar modell, ami áll egy gazdasági és egy társadalompolitikai modellről. Utóbbi lényege a közösségek és az egyén kapcsolatának egyensúlya. Meg kell osztani a hasznokat és a terheket is.

Amikor az igazán nehéz döntések következnek, akkor az ember mindig egyedül marad. De ez nem keverendő össze a gondolkodás magányosságával, mert egyedül soha nem lehetsz elég okos

mondja Orbán Viktor a kamarával való együttműködésről.

A jegybank függetlenségét a magyar alaptörvény garantálja, de a függetlenség nem azt jelenti, hogy nem dolgozunk együtt - mondja a miniszterelnök. Ausztria kapcsán Orbán kiemeli: egy régi meccset szeretnénk "legalább döntetlenre kihozni".

Önök is láthatják, hogy a csonton nem maradt semmi hús. Kényelmes helyzetben vagyok, mert minden fontos dolgot elmondtak már

- kezdi Orbán Viktor miniszterelnök.

A hitelminősítők lépései egyrészt a külföldi beruházók képét javíthatják Magyarországgal kapcsolatban, másrészt a hozamok további csökkentésére nyújtanak lehetőséget. A cél, hogy a lakosság finanszírozza a magyar adósságot elsősorban, szeretnénk megduplázni a lakossági állományt - ismétli meg a célt Varga Mihály. Ezzel kapcsolatban elmondta: még ebben a fél évben lesznek új termékek. A miniszer kiemelte, hogy jelenleg 36% a külföldiek állománya a magyar állampapírpiacon.

Vannak még tartalékok a munkaerőpiacon például a közfoglalkoztatottak visszatérésében. Ezzel akár már az idén elérhető a 3% alatti munkanélküliségi ráta.

Hat pontból álló versenyképesség stratégia született, mely 2023-ig jelöli ki a fő irányokat. Versenyképességi javulás nélkül nincs gazdasági növekedés - emeli ki a pénzügyminiszter. A minimálbérrel kapcsolatban a kormány véleménye továbbra is az, hogy a munkavállalóknak és a munkaadóknak kell megállapodni, ha ez megvan, akkor a kormány azt tudomásul veszi - mondja a miniszter. Hozzáteszi: tavaly ugyan az utolsó pillanatra maradt a megállapodás, de megszületett végül.

Az továbbra sem világos, hogy az egyes műhelyekben készülő versenyképességi csomagok között mi a kapcsolat. Az MNB 12 kulcsterületről, 330 pontról ír, Varga hat pontból álló stratégiát említ.

Fontos lenne, hogy a magyar vállalatok ne megtakarítók, hanem hitelfelvevők legyenek, ebből lesznek beruházások, munkahelyek. Inkább takarítson meg a lakosság - mondja Varga.

A cél, hogy 2022 végéig 60% alá csökkenjen a magyar államadósság a GDP arányában - szögezi le a pénzügyminiszter. Idén várhatóan 70% alatt lesz ez a ráta a tavaly év végi 70,9 százalék után. A költségvetési hiányt továbbra is 3 százalék alatt tervezzük tartani, az inflációs környezet pedig jelenleg kedvező Magyarország számára.

Azt érzem, hogy van még tartalék a magyar gazdaságban, egyáltalán nem irreális, hogy a jelenlegi növekedési különbséget fenntartsuk. Hozzáteszi: kétségtelen, hogy a világgazdasági környezet folyamatosan változik, lefelé mutató kockázatok vannak, ezért nem árt, ha fél szemmel figyelünk erre is.

Az ország kipróbálta néhányszor, hogy a növekedés megelőzte az egyensúlyt, és annak egy IMF-csomag lett a vége. maradjunk annál, hogy egyensúly és növekedés- kezdi előadását Varga Mihály.

Demográfiai fordulatra is szükség van, évente 110 ezer körüli magyar újszülöttre van szükség - folytatja az MNB elnöke. Ezen a területen 46 javaslatot tettek közzé.

Nincs osztrák utolérés teljes egészségügyi fordulat nélkül

- sorolja a reformterületeket Matolcsy, ezen a területen 39 javaslatot tett a jegybank. Ennek része például a magánegészségügyi szolgáltatások elterjedése.

Mi ismét egy egyszámjegyű szja mellett tesszük le a voksunkat, ami sok kockázatot kiküszöböl, láthatatlanul emeli a reálbéreket, a nettó béreket - mondja Matolcsy.

A béreket terhelő elvonások csökkentése szükséges is ahhoz, hogy a kormány reálbérnövekedési elképzelései megvalósuljanak. A 10 év alatt történő megduplázódáshoz ugyanis még optimista termelékenységi pálya sem nyújt elegendő fedezetet, muszáj a bérköltség oldaláról adóintézkedésekkel segíteni. Erről korábban itt írtunk.

Teljes magyar kézben kell tartani a magyar államadósságot, ez a következő hat évben elérhető - mondja Matolcsy.

Egyértelmű, hogy a pénznek van szaga, és egyértelmű, hogy az a jó, ha az utolsó fillér is magyar kézben van

- mondja.

Nem akármilyen súlyú ez a bejelentés. Eddig "mindössze" a devizaadósság lassú leépüléséről volt szó, ami azt jelentette, hogy a magyar állam hagyja kipörögni a lejáró devizaadósságot (esetleg néha visszavásárol belőle). Ez is óriási összeg, mintegy 6000 milliárd forintnyi adósság lassú leépülését jelenti. Ehhez képest most hat év alatt nem csupán devizaadósságot, hanem a teljes külföldi kézben lévő államadósságot kívánná leépíteni a gazdaságpolitika, vagyis a fenti összeghez hozzácsapódik még a külföldiek kezében lévő forint állampapírállomány, mintegy 4000 milliárd forint. A kettő együtt 10 ezer milliárd forint. Adódik a kérdés: ki vesz meg belföldről ekkora adósságállományt? Ehhez a pénzügyi rendszerben óriási változásoknak kell bekövetkeznie, például eltűnik, vagy nagyon elvékonyodik az aukciós rendszer, hiszen abban nem lesznek külföldi szereplők. Az adósság nagy része valószínűleg a lakossághoz áramolna, de ahhoz biztosan további erős ösztönzők kellenek majd, hogy ilyen óriási állampapírállomány-növekedés következzen be.

12 területet javasol az MNB egy második hullámos adóreformmal egy új pénzügyi modellel, az állam átalakításával - mondja az MNB elnöke. Cél a GDP-arányos hitelállomány duplázódása egészséges szerkezettel, fix kamatozással, hosszú futamidővel - teszi hozzá.

ha képesek vagyunk évente 4-4,5 százalékos vállalti termelékenységnövekedést elérni, tíz év alatt megduplázni a reálkereseteket, akkor elérhetjük a célunkat - mondja Matolcsy György. Többek között ezekkel elérhető az osztrák bérszínvonal és életszínvonal 80-100 százaléka.

A Matolcsy által említett új program elérhető az MNB honlapján.

A célunk, hogy tartsuk fenn az osztrák, német növekedéshez képest a 2 százalékpontos többletünket, ezt eddig is sikerült elérni - mondja Matolcsy. Célunk az osztrák életszínvonal, életminőség elérése és egy átmenet a tudás és technológia intenzív szakaszra.

12 fordulatot tettünk meg, melyek növekedési pályára helyezték Magyarországot Matolcsy szerint. Innen a következő cél a fenntartható felzárkózás egy új versenyképességi fordulattal. A jegybank több száz szakembere dolgozik egy versenyképességi fordulatot megalapozó anyagon 2016 óta, ma pedig egy új, 330 pontból álló versenyképességi javaslatcsomagot tett közzé az MNB.

Az MNB elnöke szerint a kétezres években a magyar növekedés nem volt fenntartható, de az elmúlt években az EU egyik növekedési motorjává váltunk.

Egyértelműen a legsikeresebb válságkezelést láthattuk Magyarországon az Európai Unión belül

- szögezi le Matolcsy. A jegybank elnöke szerint 2012 közepétől megindult a növekedési fordulat, ami példátlanul gyors és sikeres volt, talán az 1945 utáni talpra álláshoz hasonlítható csak.

Ha nem vállaljuk a fordulatot, akkor Magyarország relatív fejlettsége beragad egy történelmi szintre Ausztriával szemben, de mi szeretnénk a 80-100 százalékos szintet elérni.

A fenntartható felzárkózás az igazi célunk, ehhez versenyképességi reformokra, fordulatokra van szükség - mondja Matolcsy. 2030-ig Magyarország végrehajthat egy olyan versenyképességi fordulatot, ami fenntarthatóvá teszi az eddigi eredményeket a jegybankelnök szerint.

Lehet, hogy Varga miniszter úrnak van igaza, mely szerint a magyar gazdaság tavaly ősszel elérhette növekedése csúcsát, de azt gondolom, hogy ez a növekedés folytatódni fog idén is - mondja az MKIK vezetője. Fel kell készülnünk arra, hogy úgy vegyük az akadályokat, hogy ne torpanjunk meg közben - mondja Parragh. Ennek feltételei: A jelenlegi gazdaságpolitika és társadalompolitika folytatódása A termelékenység javítása A gazdaság függő szerkezetének tompítása, ne csak az autóiparra építsünk, és egyre nagyobb legyen a gazdaságban a magyar tulajdon aránya Felkészülés és igazodás a jelen és a jövő változásaihoz, innovativitást ösztönző gazdaság

2013 után a magyar gazdaság egyértelmű növekedő pályára állt, ma már reál konvergenciáról beszélhetünk Németországgal összehasonlítva - mondja Parragh László kamarai elnök. Szerinte ez nagyon nagy eredmény.

Ezt nem a szél fújta össze, a kormány, a jegybank és a gazdasági szereplők együttműködése teremtette meg

- teszi hozzá.

Szerda délelőtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szokásos éves Gazdasági Évnyitóját tartja, melyen egymás után szólal fel a magyar gazdaságpolitika három legfontosabb alakítója. Az elmúlt években Orbán Viktor rendre fontos célokat jelölt meg ezen a konferencián vagy konkrét intézkedéseket jelentett be.

Az esemény délelőtt 10 órakor kezdődik, a Portfolio a helyszínről tudósít.