Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon

2019. január 7. 05:31  english version   
nyomtatás
 
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.


600 ezer?! 900 ezer?! 1,2 millió?! Rengeteg szám kering azzal kapcsolatban, hogy hány magyar dolgozik a törvényben rögzített legalacsonyabb bérért, a Portfolio birtokába került elemzésből azonban most végre kiderül, hogy valójában hányan kapnak minimálbért vagy garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbért).

A Pénzügyminisztérium KSH adatokon végzett becslése szerint a vállalatok körében az alkalmazottak 42,4%-át érintette 2018-ban a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelése. Ez csaknem egyenletesen oszlott meg: 21,4%-ot, vagyis 443 ezer dolgozót érintett a minimálbér emelése és 21%-ot, vagyis 436 ezer munkavállalót a bérminimum növelése.

Vagyis tavaly összesen 879 ezer munkavállalónak a bérét kellett növelni a vállalati szférában azért, mert emelkedtek a legkisebb bérek. Munkaerő-piaci szakértők szerint az állami szektorban (közszolgáltatást ellátó dolgozó) további 230-250 ezer főt érinthet a legkisebb bérek emelése, erre azonban nem terjed ki a PM elemzése. Így lehet a teljes nemzetgazdaságban 1,1 millió fő kapja a törvényben meghatározott legkisebb bért.

A Pénzügyminisztérium elemzése nem terjed ki:
  • a több mint 1 millió önálló vállalkozóra (miután nekik vállalkozásból származó jövedelmük van, nem bérjövedelmük, ami nem zárja ki, hogy minimálbér körül keres egy részük - vagy az alatt)
  • és a 150 ezer fő körül mozgó közfoglalkoztatottra (akiknek alacsonyabb a bérük a minimálbérnél is).


A legkisebb bérek emelése azokat is érinti, akik valamivel a törvényi minimum felett kerestek, de az emelés miatt az ő bérüket is növelni kell (hogy ne essenek az új, megemelt legkisebb bérek alá).

Lássuk a szektorokat!


A mezőgazdaságban foglalkoztatottak csaknem felét (48%) érinti a legkisebb bérek emelése, vagyis az emberek közel fele (papíron) nem kap több pénzt ennél. Mindez nem meglepő a szektor alacsony hozzáadott értéket teremtő képességéhez viszonyítva, azonban a mezőgazdaságban kifejezetten jellemző a feketefoglalkoztatás. Az agráriumban ráadásul jellemzőbb a minimálbér (31%), mint a garantált bérminimum (17%), miután a legtöbb munkához nem kell szakképesítés.

Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon


A feldolgozóipar egészében 44,5%-os a lehető legkisebb béren való foglalkoztatás aránya, ami nagyjából egyenletesen oszlik meg a minimálbér és a bérminimum között. Néhány feldolgozóipari alágban a dolgozók kifejezetten rossz helyzetben vannak, ilyen a ruhaipar, ahol 57% a legkisebb bérekért dolgozik, illetve az élelmiszer, ital, és dohánytermékek gyártásában, ahol a többség (53%) szintén nem kap többet a törvényi minimumnál. A gépeket és gépi berendezéseket gyártók is hasonlóan kedvezőtlen helyzetben vannak.

Az építőipari vállalatoknál a munkavállalók 51,4%-a kapja a legkisebb bért, ami nem is meglepő annak fényében, hogy a feketegazdaságból évtizedek óta képtelen kimászni az ágazat.

A legnehezebb helyzetben mégis a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban dolgozók vannak, ahol majdnem kétharmados (64,7%) a minimálbér és a garantált bérminimum együttes aránya a teljes foglalkoztatotti körben. Ettől kissé van lemaradva az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ág, ahol tízből hatan dolgoznak a legkisebb bérért. Ebbe a furcsa nevű ágazatban dolgoznak pl. az épületüzemeltetést, takarítást, úttisztítást, kéményseprést, zöldterület-kezelést végzők.

Kevesen (mindenütt 20% alatt) dolgoznak a törvényileg meghatározott legalacsonyabb bérért a pénzügyi-biztosítási szektorban, a villamos, gáz, gőzellátásban, a gyógyszergyártásban, illetve a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás nemzetgazdasági ágban. Jobbára ezek azok az ágak, ahol többségében vannak a nagyobb, külföldi tulajdonú, magasabb termelékenységű vállalatok és az átlagkeresetek is magasabbak.

Folyamatosan emelkedő minimálbér

Idén 8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum is, így előbbi bruttó 149 ezer, utóbbi 195 ezer forintra nőtt. Ez nettó 99 ezer, illetve 107 ezer forintot jelent. A munkaadói és a munkavállalói képviseletek arról is megállapodtak, hogy 2020-ban is ugyanennyivel emelkednek a legkisebb bérek, így a bruttó minimálbér 160 900, a bérminimum 210 600 forint lesz jövőre.

Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon



Nézzük a területi különbségeket!


Leginkább azok örülhetnek, akik Budapesten dolgoznak, az ország legfejlettebb régiójában ugyanis a dolgozók mindössze 32%-át foglalkoztatják minimálbéren vagy bérminimumon. A főváros jó gazdasági teljesítménye segíti, hogy Közép-Magyarországon is viszonylag alacsony legyen a legkisebb béren foglalkoztatottak aránya (34,2%).

Az ország nyugati felén - összhangban a gazdaság fejlettségével - jóval kevesebbeket foglalkoztatnak minimálbéren, mint a keleti országrészben.


A közép-magyarországi, a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió 40% körüli aránnyal a jobban teljesítők közé tartozik, miközben a dél-dunántúli, az észak-magyarországi, valamint az alföldi területek 50% körüli aránnyal képviseltetik magukat.

Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon


Békés megye lakói lehetnek a leginkább elégedetlenek, itt ugyanis tízből hatan a legkisebb bért kapják. Budapest után Fejér teljesít a legjobban, ahol mindössze 35%-os az arány.

Kis cég = kis pénz


A termelékenységi adatok alapján nem meglepő, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb fizetést tud ajánlani a dolgozóinak, és egyre kevésbé "kényszerül" arra, hogy a minimálbérhez közeli fizetést adjon. Mint ahogy láthattuk, jelentősek a szektorális és a területi különbségek, azonban az is jól kirajzolódik, hogy a kisvállalatok közül sokan nem fizetnek többet a törvényi minimumnál.

A 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek fele nem ad több pénzt, mint a minimálbér vagy a bérminimum, de ahogy haladunk felfelé a létszám-kategóriákban, úgy csökken ez az arány. Az 50 és 250 fő közötti cégek 44%-a, a 250 és 500 fő közöttiek 39%-a fizeti a legkisebb bért. Azonban az 500 fő feletti cégeknél már csak 33%-os, az 1000 fő felettieknél pedig 25%-os ez az arány.

A Pénzügyminisztérium készített egy elemzést arra vonatkozóan is, hogy tulajdoni arányt tekintve milyen a megoszlás. Mivel a hazai tulajdonú vállalatok többsége kkv - miközben a külföldi cégek nagyobbak -, így nem meglepő módon a teljesen vagy többségi hazai tulajdonú cégeknél a munkavállalók 49%-a kapja a legkisebb bért, miközben a külföldieknél ez az arány mindössze 27%-os. A különbség tehát hatalmas, a valóságban azonban valamivel kisebb lehet a különbség, hiszen a kkv-kra még ma is sokkal jellemzőbb az, hogy a fizetés átutalása mellé sajnos egy boríték is jár a munkavállalóknak.

Összességében tehát elmondható, hogy
  • a vállalati szférában közel 880 ezren dolgoznak minimálbérért vagy bérminimumért,
  • a legrosszabbul fizető szektorok között van a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, és a feldolgozóipar egyes alágai, mint pl. a textília és ruhagyártás vagy az élelmiszer, ital, és dohánytermékek gyártása.
  • A területi különbségek jelentősek, a budapestiek vannak a legjobb helyzetben, azonban a keleti, alföldi megyékben élők közül kifejezetten sokan kapják a legkisebb bért.
  • A termelékenységgel összhangban a kisebb vállalatok sokkal nagyobb arányban fizetnek alacsony bért a nagyobb cégekhez képest.
  • Miután jellemzően a magyar cégek kicsik, míg a külföldiek nagyobbak, így ez a kettősség a hazai-külföldi vállalatok között is megjelenik.



(Címlapkép: MTI Fotó / Szigetváry Zsolt)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző (PIF)
Befektetési adminisztrációs referens
Devizapiaci üzletkötő
Junior devizapiaci üzletkötő
Junior elemző/elemző (KGE)
Junior elemző (MPP)
Szerkesztő-Újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium