putyin
Globál

Mindegy, ki nyeri az amerikai elnökválasztást, Putyin nagy bajban van

Donald Trump elnöksége nagy csalódás volt Oroszországnak. A Putyin-kormány remélte, hogy a republikánus politikus Obamánál barátságosabb Oroszország-politikát követ majd és talán még azt is sikerül elérniük, hogy az orosz gazdaságot megbénító szankciókat feloldják. Ez nemhogy nem történt meg, de a kongresszus által presszionált Trump elnök még növelte is az Oroszországra nehezedő szankciók súlyát. A Trumppal kapcsolatos csalódás ellenére egy Joe Biden elnökség még rosszabb lehet Oroszországra nézve, hiszen míg Trump inkább csak vállát rándítva, külső nyomásra vegzálta az oroszokat, Joe Biden nyíltan ellenséges retorikát folytat Putyinékkal szemben és úgy látja, Oroszország jelenti az Egyesült Államokra nézve jelenleg a legnagyobb biztonsági fenyegetést. Bárki is legyen az Egyesült Államok elnöke november 3 után, Oroszország nem sok jóra számíthat.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Már csak 5 nap van hátra az amerikai elnökválasztásig! Kövesd velünk az eseményt: legfrissebb híreinket ide kattintva találod. November 3-án egész éjszaka, percről-percre cikkünkben közvetítjük a választás legfontosabb fejleményeit!

Nem váltotta be Trump az orosz reményeket

Miután 2014-ben elcsatolta Oroszország a Krímet Ukrajnától, az Obama-kormány jelentős szankciókkal sújtotta az országot. Három büntetési kört is kiszabott az oroszokra: befagyasztotta orosz politikusok és üzletemberek vagyonát, megtiltotta az utazásukat, majd tranzakciós tiltást helyezett olyan nagy orosz állami cégekre is, mint a Rosznyeft vagy a Novatek. Az USA-t követő Európai Unió még ennél is szigorúbb intézkedéseket hozott: a nemzetközi közösség megtiltotta teljes egészében egyes termékek kereskedelmét is az oroszokkal, melyre Oroszország élelmiszer-embargóval válaszolt.

Trump 2016-os választási kampánya során azt ígérte, hogy javítani fogja az Egyesült Államok kapcsolatát Oroszországgal, Michael Flynn, Donald Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója pedig zárt ajtók mögött állítólag azt is megígérte az orosz nagykövetnek, hogy ha Trump hatalomra jut, minden szankciót feloldanak Oroszországra nézve. Trump támogatottsága az orosz lakosság körében ezért 2016 körül jelentős volt, a választások során pedig az orosz katonai hírszerzés, a GRU be is avatkozott hackerműveletekkel, hogy a Trump-kampányt segítse. Putyin elnök 2018-ban elismerte: tényleg azt szerette volna, ha Trump nyer, de Oroszország a mai napig tagadja, hogy beavatkozott volna a választásokba.

Trump elnöksége viszont összességében csalódást hozott az oroszoknak. Az Egyesült Államok a Trump-kormány ideje alatt nemhogy feloldotta, hanem még erősítette is az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciós nyomást.

Nagyrészt ez a kongresszus közbenjárásával történt, amely szavazással tiltotta le 2017-ben, hogy az elnök bármelyik szankciós intézkedést feloldhassa a kongresszus jóváhagyása nélkül, aztán a következő években több tucat orosz vállalatot, diplomatát és üzletembert is büntetett Amerika. Nem tűnt úgy, hogy Trump nagyon ellenállna a kongresszus nyomásának, sőt, Szergej Szkripal megmérgezése után elnöki rendelettel rakott újabb orosz entitásokat a szankciós listára.

a TRUmp-elnökség harmadik évére már a legtöbb orosz nagy védelmi vállalat, hajógyár, űrrepülési vállalat, repülőgépgyár, fegyvergyár, sőt, néhány energiacég és bank is a szankciós listán volt,

sőt, még azt is megtiltották a nemzetközi pénzügyi intézményeknek, hogy orosz kötvényeket vásároljanak vagy Oroszországot hitelezzék. A Trump-kormány ideje alatt ráadásul felrúgta Amerika a legtöbb Oroszországgal fennálló atomfegyver-korlátozási egyezményt is.

A növekvő nemzetközi nyomás miatt Oroszország komoly gazdasági válságba került 2014 és 2017 között, melyből még mindig nem tudtak teljesen talpra állni.

Az oroszok már kiálltak Trump mögül

Trump nagy csalódás volt az oroszoknak, egy friss közvélemény-kutatás szerint az orosz lakosság mindössze 23%-a van róla pozitív véleménnyel, míg 43%-uk elítélően nyilatkozott a regnáló elnökről. Egy másik poll szerint az oroszok többsége már egyáltalán nem is törődik az amerikai elnökválasztás eredményével, hiszen úgy látják, teljesen mindegy, ki lesz az elnök, nem fog javulni az USA-val való kapcsolatuk.

Putyin elnök is vegyes jeleket küld: a napokban például Donald Trump elnök kritikájával szemben megvédte Hunter Biden, Joe Biden fiának üzleti ügyeit egy TV-interjú során.

Nincs egyelőre még olyan látványos orosz interferencia sem a választások manipulálásában, mint amit 2016-ban látni lehetett. Eddig inkább csak Irán hackerei buktak le, akik a demokratákat és a republikánusokat egyaránt hergelni próbálták annak érdekében, hogy Amerikát destabilizálják:

Nem várható, hogy ha Donald Trump nyer november 3-án, jelentősen javulnak az orosz-amerikai kapcsolatok; ha netán még törekedne is erre második elnöki ciklusában a republikánus politikus, a kongresszus valószínűleg megkötné a kezét, ahogy ezt eddig is tette.

Most éppen Alexej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése miatt készül egy amerikai szankciós csomag a szenátusban; mivel mindkét párt teljes mellszélességgel támogatja az intézkedést, így jó eséllyel mindenképpen szankciókat kap a nyakába Oroszország, függetlenül attól, hogy 2021-től ki lesz az elnök.

Biden valószínűleg még keményebb lesz

Joe Biden elnöksége abból a szempontból rosszabb lehet a Putyin-rezsimnek és egész Oroszországnak, hogy

míg Trump elnök a vállát megrántva inkább a kongresszusra hagyta Oroszország megregulázását, Joe Biden személyesen intézkedne a nyomás növeléséről.

Még az Obama-kormány alelnökeként Joe Biden számtalanszor összetűzésbe került Oroszországgal, jóval a 2014-es ukrán válság előtt is. Már 2009-ben úgy fogalmazott, hogy Oroszország gazdasága haldoklik annak hibás politikai döntése miatt, és hogy az ország „Amerikához hajlik majd,” 2011-ben nyíltan ellenezte Putyin újraválasztását, sőt, állítólag egy tárgyaláson Putyin szemébe mondta azt is, hogy úgy gondolja, „nincs lelke.”

A krími válság után Biden koordinálta az Egyesült Államok Ukrajnát segítő intézkedéseit és úgy fogalmazott, hogy Oroszország agressziójáért

vérrel és pénzzel fog fizetni.

Biden presszionálta egyszerre az Egyesült Államokat is, hogy fegyvereket adjon el Ukrajnának, illetve az ukrán kormányra is nyomást helyezett, hogy számolják fel az országot átszövő politikai és gazdasági korrupciót, annak érdekében, hogy több segítséget kapjanak a világ országaitól.

Fia, Hunter Biden be is ült egy ukrán energiacég igazgatótanácsába:

Joe Biden nem rejti véka alá 2020-as kampánya során, hogy elnökként szigorúbb fellépést tervez Oroszország ellen, úgy véli, Trump, akit többször Putyin bábjának vagy kiskutyájának nevezett, eddig szándékosan kesztyűs kézzel bánt a Putyin-rezsimmel.

A napokban egy beszédében JOE BIDEN Oroszországot nevezte az Egyesült Államokra leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetésnek.

Egyes elemzők úgy gondolják, hogy Biden olyan kemény fellépést tehet Oroszország ellen, hogy az ellehetetleníti majd a diplomáciát az Egyesült Államok és a Putyin-kormány közt, erre pedig még Obama elnök sem törekedett. Hogy pontosan miben nyilvánul majd ez meg, egyelőre nem világos, de alsó hangon is újabb szankciókra számíthat Putyin, ha Joe Biden kerül az elnöki székbe.

Oroszország nem nagyon tud mit tenni azon kívül, hogy tűri a szankciókat, az ország gazdasági ereje igencsak visszaesett az elmúlt években, az orosz GDP mindössze a 11. legnagyobb a világon. Váráslóerő-paritással korrigálva is csak a 6. legnagyobb az orosz gazdaság, hiába a legnagyobb ország a Földön.

Biden ráadásul valószínűleg felhagy majd az Egyesült Államok európai szövetségeseinek gazdasági vegzálásával is, mellyel elérheti, hogy katonailag és gazdaságilag is Oroszország ellen összezárjanak majd a régió országai. Biden azt ígérte, tudatosan törekszik majd a Trump által leépített szövetségi rendszerek újjáépítésére. Egyelőre kérdés viszont, hogy tovább viszi-e majd Trump elnök nyomásgyakorlását a NATO által elvárt 2%-os GDP-arányos védelmi kiadások elérésére vagy visszaáll-e a 90-es években, 2000-es évek elején fennálló mentalitás, mely szerint Amerika majd úgyis megmenti bármely bajba jutott NATO-tag országot.

Elképzelhető, hogy egyébként Joe Biden csökkenteni fogja valamennyire az amerikai védelmi költségvetést, hiszen többször is kritizálta Trumpot amiatt, hogy irányítása alatt az USA túl sokat költ fegyverkezésre, de nem valószínű, hogy annyira csökkentené ezt az összeget, hogy az Oroszországot lényeges előnyhöz juttatná. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése mellett eltörpül Oroszországé.

Az egyetlen pont, ahol Biden kompromisszumra kész lehet Oroszországot illetően az az atomfegyvereket korlátozó Új START-egyezmény, melynek 2010-es aláírása az Obama-kormánynak köszönhető és 2021-ig szól. Egy Biden-kormány várhatóan az Oroszországgal való kemény fellépés ellenére megpróbálná megmenteni a megállapodást. Kérdés, hogy egy fenyegetőző, agresszíven fellépő Bidennel mennyire ülne le szívesen tárgyalni az orosz kormány.

Európa legjobb üzleti iskolái között a Corvinus
koronavirus
Zsidai Roy
pf_hinta-20201125
bicoin2
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
fehér ház donald trump joe biden amerikai elnökválasztás 2020 usa