A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
Sosem láttunk még ilyen szintű cenzúrát
A 2020-as amerikai elnökválasztás számos történelmi újdonságot hozott: sosem fordult még elő az, hogy ennyien szavaztak levélben, sem az, hogy a regnáló elnök nem volt hajlandó elismerni vereséget, de az sem, hogy a közösségi oldalak ilyen átfogóan cenzúrázták volna politikai szereplők online megnyilvánulásait.
A Twitter és a Facebook leglátványosabb akcióinak nyoma Donald Trump regnáló amerikai elnök oldalán látszott. Korábban is elő-előfordult, hogy a Twitter vagy a Facebook cenzúrázta az elnök egy-egy üzenetét, de a választások napján és az utána következő napokon Trump kiírásainak jelentős részét vagy megjelölték, vagy elrejtették.
Donald Trump már a választások előtt csalást kiáltott, aztán november 8. után, látva a vesztes eredményt, igazi Tweet-hadjáratba kezdett, melyben a választási rendszert kritizálta, saját győzelmét deklarálta és csalással vádolta demokrata ellenlábasait.
A Twitter és a Facebook minden ilyen posztot megjelölt, odaírva, hogy kétségbe vonható az állítások igazságtartalma, a választások napján pedig több üzenetet figyelmeztetőfal mögé rejtettek, így azokat nem lehetett megosztani, lájkolni vagy kommentelni sem.
A két közösségi oldal az elnök cenzúrázása mellett számos (főleg jobboldali) politikai szereplő posztjait törölte, sőt, több fiókot teljes egészében felfüggesztettek, még olyanokat is, melyeknek írásait Trump elnök is megosztotta. Ezen kívül az oldalak aktívan igyekeztek törölni Joe Biden fiának, Hunter Bidennek üzleti ügyeiről szóló kompromittáló híreket is, a botrányról szóló, eredeti New York Post cikket teljesen eltüntette a Facebook és a Twitter.
A Twitter egy-két olyan felhasználót is megjelelölt, akik Joe Biden győzelmét deklarálták, mielőtt a mainstream híroldalak győztest hirdettek, de olyan átfogó cenzúrát a demokrata-támogatókkal szemben többnyire nem alkalmaztak, mint Trump vagy támogatói ellen.
A demokraták szerint ennek egyszerűen az az oka, hogy ők nem sértették meg a felhasználói feltételeket olyan átfogóan, mint a republikánusok, a republikánusok szerint viszont a felhasználói feltételek és a közösségi oldalak üzemeltetői elfogultak és politikailag is a demokratákat támogatják.
A kemény fellépés egyébként szöges ellentéte a 2016-os választások során tanúsított módszertannak: négy éve a Facebookon és a Twitteren is álhírek, hamis információk irányíthatatlan tömege korbácsolta az indulatokat demokrata és republikánus oldalon is, a közösségi oldalak pedig gyakorlatilag széttárták a karjukat.
A kongresszus elé került a Facebook és a Twitter vezére
Kedd este meghallgatta a kongresszus a Twitter vezérigazgatóját, Jack Dorseyt és a Facebook vezérigazgatóját, Mark Zuckerberget is; elsősorban a választási beavatkozásukról kérdezték őket, de összesen 127 kérdést kellett megválaszolniuk négy és fél óra időtartama alatt.
A meghallgatás alatt a következő lényegesebb események történtek:
- A legtöbb kérdés a tech-platformok moderációs gyakorlatához kapcsolódott. A republikánusok elsősorban a konzervatívokkal kapcsolatos elfogultsággal vádolták meg a közösségi oldalakat, míg a demokraták inkább úgy gondolják, nem lépnek fel elég határozottan a gyűlöletbeszéd ellen.
- A demokraták és a republikánusok is egyetértettek abban, hogy nem moderál konzisztensen egyik közösségi oldal sem, vagyis bizonyos esetekben törölnek olyan posztokat, melyeket más esetekben fenn hagynak. Dorsey és Zuckerberg is egyetértettek azzal, hogy egyértelműbb keretrendszerre van szükség, de míg Zuckerberg állami szabályozást kért, Dorsey algoritmusok használatát javasolta, melyekkel személyre lehet szabni a felhasználói élményt.
- Jack Dorsey azt mondta, hogy valójában kivételezett Donald Trump fiókjával, hiszen nem törölték annak ellenére sem, hogy számtalanszor megsértette a felhasználói feltételeiket. Elmondta: csak politikai szerepe miatt hagyták fönn a fiókot, de ezeket a privilégiumokat a hatalomátadás után el fogja veszíteni az elnök. Zuckerberg nem tett ilyen ígéretet, mindössze annyit mondott, hogy fact-checkelni fogják Trump fiókját.
- Dorsey elismerte, hogy néhány esetben megjelöltek pár olyan posztot és töröltek kiírásokat a Twitterről, melyek nem sértették a felhasználói feltételeiket. Egyszerűen azzal védekezett, hogy mindenki hibázik és hogy a moderáció nehéz feladat.
- Zuckerberg azt mondta, egyetért azzal, hogy „rossz dolog” letiltani embereket a politikai nézeteik miatt, de nem ígért semmit azzal kapcsolatosan, hogy ez a gyakorlat bármiben is változna a jövőben. Elismerte azt is, hogy alkalmazottaiknak többsége „balra van a centrumtól”, de azt is mondta, hogy reményei szerint a távmunka előretörésének köszönhetően „fel tudnak majd venni vidéki republikánusokat is.”
- Szó volt ezen kívül az erőszakos megmozdulások tiltásáról, az adatfelhasználásról, a botok megjelöléséről és a techcégek monopolhelyzetéről is. Egy demokrata szenátor szerint például kiváló megoldás lenne a monopolhelyzet feloldására az, ha az Instagramot eladatnák a Facebookkal és a vállalatot több részre törnék szét.
Mindkét párt keményebb szabályozást akar
A meghallgatás során, de előtte is, célkeresztbe került az amerikai szövetségi Kommunikációs Etikett Törvény 230-as szakasza, melynek lényege, hogy
a közösségi oldalak mentesülnek minden jogi következmény alól a platformjaikon megjelenő, felhasználók által közzétett tartalommal kapcsolatosan
Az EU-ban is van hasonló rendelkezés, ez a 2000/31/EC direktíva, amely annyiban szigorúbb, hogy előírja a közösségi oldalak számára, hogy mindent meg kell tenniük azért, hogy eltávolítsák az oldalaikról a jogsértő tartalmat, annak érdekében, hogy a felelősségre vonást megússzák.
A közösségi médiumokat felmentő szabályozást republikánus és demokrata politikusok is régóta támadják, Donald Trump elnök májusban rendeletben kérte a törvény felülvizsgálatát. Még Dorsey és Zuckerberg is úgy vélekedtek, hogy támogatnák a rendelkezés felülviszgálatát. Érdemi reform viszont a mai napig nem született, elsősorban azért, mert a politikusok nem tudnak használható javaslatot megfogalmazni azzal kapcsolatosan, hogyan kéne módosítani a 230-as szakaszt.
Valószínű, hogy előbb-utóbb viszont fel kell készülniük a közösségi oldalaknak az engedmény elvesztésére. Számos demokrata politikus jelentette ki, hogy lobbizni fog a 230-as szakasz módosításáért, miután Joe Biden elnök átveszi az elnöki széket. A sikeres módosításhoz persze a kongresszus támogatására is szükség lesz, így a republikánusokat is be kell vonni a folyamatba.
érdemes megjegyezni, hogy alapvetően a demokraták még több cenzúrát kérnek; ha érvényesül az akaratuk, valószínűleg keményebb szabályok jöhetnek a közösségi oldalakon gyűlöletbeszéd, erőszak és más sértő tartalmak ellen.
Mivel az Egyesült Államokban és Magyarországon is számos olyan politikai szereplő van, akinek a kijelentései szigorodó szabályozás esetén már a határvonal túloldalára eshetnek, elképzelhető, hogy befolyásos közéleti szereplők is elveszik közösségi oldalaikat. Mint ismert, a Facebook nemrég egy magyarországi párt közösségi oldalát és elnökének saját oldalát is törölte.
A 230-as szakasz még Magyarországon is célkeresztbe került. Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán írt a törvény hiányosságairól. Mint ismerteti: létrehozták az Igazságügyi Minisztériumban a Digitális Szabadság Bizottságot, amely azért gyűjt információkat, hogy
hogy időben tudjunk lépni, ha valahol egy vagy több techcég túlhatalmat szerezne.
Hozzáteszi: folyamatosan vizsgálják, hogy van-e szabályozói feladat a témában akár hazai, akár nemzetközi szinten.
ELKÉPZELHETŐ TEHÁT, HOGY HAZÁNKBAN IS LESZ VALAMILYEN SZABÁLYOZÁS A KÖZÖSSÉGI OLDALAKRA, HA TÚLSÁGOSAN MEGPRÓBÁLNAK BELEAVATKOZNI A MAGYAR KÖZÉLETBE.
Címlapkép: Mark Zuckerberg a kongresszus meghallgatásán. Fotó: Getty Images
