A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
A moszkvai diplomáciai tárca abból az alkalomból bocsátott ki állásfoglalást, hogy korábbi közlések szerint az Egyesült Államok vasárnaptól nem lesz többé a megállapodás részes állama. Az amerikai kormányzat május 21-én jelentette be a szerződésből való kilépésre vonatkozó szándékát, amitől számítva fél évvel később a többi partner hivatalos értesítése nélkül is távozhat.
Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett szerződésnek 35 európai és észak-amerikai részes állama van. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.
A Nyitott égbolt szerződésből kilépve az amerikai fél arra számít, hogy szövetségesei egyfelől akadályozni fogják az Egyesült Államok európai katonai objektumai feletti megfigyelő repüléseket, másfelől pedig hogy megosztják majd Washingtonnal az orosz területek fotózásakor készült anyagaikat
- állt a dokumentumban, amely leszögezte:
"Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan Oroszország számára."
A minisztérium közölte: Moszkva szilárd garanciákat kíván elérni a megmaradó részes államoktól arra vonatkozóan, hogy biztosítani fogják egész területük megfigyelésének lehetőségét, és hogy a megfigyelő repülések anyagait nem adják át olyan harmadik országoknak, amelyek nem részesei a szerződésnek. A tárca szerint Washington lépése sem Európa, sem az Egyesült Államok biztonságát nem erősítette meg.
